< Κατα Μαρκον 7 >
1 Καὶ συνάγονται πρὸς αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καί τινες τῶν γραμματέων ἐλθόντες ἀπὸ Ἱεροσολύμων.
Jo-Farisai gi jopuonj Chik moko ma noa Jerusalem nochokore but Yesu
2 καὶ ἰδόντες τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ (ὅτι *no*) κοιναῖς χερσίν, τοῦτ᾽ ἔστιν ἀνίπτοις, (ἐσθίουσιν *N(k)O*) (τοὺς *no*) ἄρτους (ἐμέμψαντο· *K*)
mi gineno ka jopuonjrene moko chiemo gi lwedo mochido, tiende ni lwedo ma ok olwoki e yor pwodhruok.
3 οἱ γὰρ Φαρισαῖοι καὶ πάντες οἱ Ἰουδαῖοι ἐὰν μὴ πυγμῇ νίψωνται τὰς χεῖρας, οὐκ ἐσθίουσιν κρατοῦντες τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων·
Jo-Farisai gi jo-Yahudi duto ok chiem kapok gilwoko lwetgi e yor pwodhruok, kaluwore gi kit kweregi machon.
4 καὶ ἀπ᾽ ἀγορᾶς (δὲ *o*) (ὅταν ἔλθωσιν *ko*) ἐὰν μὴ (βαπτίσωνται, *NK(o)*) οὐκ ἐσθίουσιν· καὶ ἄλλα πολλά ἐστιν ἃ παρέλαβον κρατεῖν, βαπτισμοὺς ποτηρίων καὶ ξεστῶν καὶ χαλκίων καὶ κλινῶν.
Ka gia e chiro to ok ginyal chamo gimoro kapok gilwokore. Girito timbegi moko machon mathoth: kaka luoko okombe gi agulni, gi bakunde mag lowo gi birike.
5 (Καὶ *N(k)O*) ἐπερωτῶσιν αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς· διὰ τί οὐ περιπατοῦσιν οἱ μαθηταί σου κατὰ τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων, ἀλλὰ (κοιναῖς *N(K)O*) χερσὶν ἐσθίουσιν τὸν ἄρτον;
Kuom mano jo-Farisai gi jopuonj chik nopenjo Yesu niya, “Angʼo momiyo jopuonjreni ketho chikwa kod puonj mag kwerewa, ka gichiemo gi lwedo mochido?”
6 Ὁ δὲ (ἀποκριθεὶς *k*) εἶπεν αὐτοῖς (ὅτι· *ko*) καλῶς ἐπροφήτευσεν Ἠσαΐας περὶ ὑμῶν τῶν ὑποκριτῶν, ὡς γέγραπται (ὅτι *no*) οὗτος ὁ λαὸς τοῖς χείλεσίν με τιμᾷ, ἡ δὲ καρδία αὐτῶν πόρρω ἀπέχει ἀπ᾽ ἐμοῦ.
Nodwokogi niya, “Isaya ne ni kare kane okoro wach kuomu un joma wuondoregi; mana kaka ondiki ni, “‘Jogi paka mana gi dhogi kende, to chunygi bor koda.
7 μάτην δὲ σέβονταί με διδάσκοντες διδασκαλίας, ἐντάλματα ἀνθρώπων.
Gilama kayiem nono, to gik ma gipuonjo gin mana chike mag dhano.’
8 Ἀφέντες (γὰρ *k*) τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ κρατεῖτε τὴν παράδοσιν τῶν ἀνθρώπων (βαπτισμοὺς ξεστῶν καὶ ποτηρίων καὶ ἄλλα παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε. *KO*)
Useweyo Chike Nyasaye mi koro umako mana puonj ma kwereu machon noweyonu.”
9 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· καλῶς ἀθετεῖτε τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ ἵνα τὴν παράδοσιν ὑμῶν (στήσητε. *N(k)O*)
Nowachonegi niya, “Un gi lony mathoth mar keto Chike Nyasaye tenge mondo urit puonju uwegi!
10 Μωϋσῆς γὰρ εἶπεν· τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου, καὶ ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω.
Nikech Musa nowacho ni, ‘Luor wuonu gi minu;’kendo ni, ‘Ngʼato angʼata mokwongʼo wuon kata min nyaka negi.’
11 ὑμεῖς δὲ λέγετε· ἐὰν εἴπῃ ἄνθρωπος τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί· κορβᾶν, ὅ ἐστιν δῶρον, ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς,
Un to uwacho ni ka ngʼato owacho ne wuon kata ne min ni, ‘Kony moro amora ma dine uyudo koa kuoma koro en Koban’ (tiende ni, mich mowal ne Nyasaye),
12 (καὶ *ko*) οὐκέτι οὐκέτι ἀφίετε αὐτὸν οὐδὲν ποιῆσαι τῷ πατρὶ (αὐτοῦ *k*) ἢ τῇ μητρί (αὐτοῦ, *k*)
to ngʼama kamano koro ok uyiene mondo okony wuon kata min.
13 ἀκυροῦντες τὸν λόγον τοῦ θεοῦ τῇ παραδόσει ὑμῶν ᾗ παρεδώκατε· καὶ παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε.
Kamano umiyo wach Nyasaye bedo maonge gi teko nikech wach kitu gi timbeu mane kwereu omiyou. Bende utimo gik mamoko mathoth maket gi mano.”
14 Καὶ προσκαλεσάμενος (πάλιν *N(K)O*) τὸν ὄχλον ἔλεγεν αὐτοῖς· (ἀκούσατέ *N(k)O*) μου πάντες καὶ (σύνετε. *N(k)O*)
Bangʼ mano Yesu noluongo oganda ire kendo nowachonegi niya, “Chikuru itu, un duto, mondo uwinj tiend wachni.
15 οὐδέν ἐστιν ἔξωθεν τοῦ ἀνθρώπου εἰσπορευόμενον εἰς αὐτὸν ὃ δύναται κοινῶσαι αὐτόν, ἀλλὰ τὰ (ἐκ τοῦ ἀνθρώπου *NO*) ἐκπορευόμενά (ἀπ᾽ αὐτοῦ *k*) (ἐκεῖνά *ko*) ἐστιν τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον.
Onge gimoro man oko mar dhano ma kodonjo e iye to nyalo miyo odok mogak. En adier ni gima wuok e dho ngʼato ema miyo odoko mogak. [
16 (Εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω. *KO*)
Ngʼat man-gi it mar winjo wach mondo owinji.]”
17 καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς οἶκον ἀπὸ τοῦ ὄχλου, ἐπηρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ (περὶ *k*) (τὴν παραβολήν. *N(k)O*)
Kane oseweyo oganda mi odonjo e ot, jopuonjrene nopenje tiend ngerono mane onyisogi.
18 καὶ λέγει αὐτοῖς· οὕτως καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε; οὐ νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ ἔξωθεν εἰσπορευόμενον εἰς τὸν ἄνθρωπον οὐ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι;
To nopenjogi niya, “Kare un bende wach pod ok donjnu? Donge ungʼeyo ni gima ni oko kodonjo ei dhano ok nyal miyo odok mogak?
19 ὅτι οὐκ εἰσπορεύεται αὐτοῦ εἰς τὴν καρδίαν ἀλλ᾽ εἰς τὴν κοιλίαν καὶ εἰς τὸν ἀφεδρῶνα ἐκπορεύεται (καθαρίζων *N(k)O*) πάντα τὰ βρώματα.
Nikech ok odonji e chunye, to odonjo mana e ich bangʼe owuok oko mar dende.” (Ka Yesu nowacho ma, ne opwodho chiemo duto ni ler.)
20 ἔλεγεν δὲ ὅτι τὸ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενον, ἐκεῖνο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Nomedo wuoyo kowacho niya, “Gima wuok koa ei ngʼato ema miyo odoko mogak.
21 ἔσωθεν γὰρ ἐκ τῆς καρδίας τῶν ἀνθρώπων οἱ διαλογισμοὶ οἱ κακοὶ ἐκπορεύονται πορνεῖαι, κλοπαί, φόνοι,
Nikech chuny dhano ema richo duto wuokie kaka: paro maricho, chode, kuo, nek, terruok,
22 μοιχεῖαι, πλεονεξίαι, πονηρίαι, δόλος, ἀσέλγεια, ὀφθαλμὸς πονηρός, βλασφημία, ὑπερηφανία, ἀφροσύνη·
kod wuoro; kaachiel gi timbe maricho, wuond, anjawo, ketho nying, sunga kod fuwo.
23 πάντα ταῦτα τὰ πονηρὰ ἔσωθεν ἐκπορεύεται καὶ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Gik marichogi duto wuok e chuny dhano kendo miyo ngʼato bedo mogak.”
24 (Καὶ *ko*) Ἐκεῖθεν (δὲ *no*) ἀναστὰς ἀπῆλθεν εἰς τὰ (ὅρια *N(K)O*) Τύρου (καὶ Σιδῶνος. *KO*) καὶ εἰσελθὼν εἰς (τὴν *k*) οἰκίαν οὐδένα ἤθελεν γνῶναι καὶ οὐκ ἠδυνήθη λαθεῖν.
Yesu noa kanyo modhi e gwengʼ mar Turo. Nodonjo e ot moro kendo ne ok odwar mondo ngʼato ongʼe ni en kanyo, kata kamano, bedone kanyo ne ok nyal tamo ji ngʼeyo.
25 (ἀλλ᾽ εὐθὺς *NO*) ἀκούσασα (γὰρ *k*) γυνὴ περὶ αὐτοῦ ἧς εἶχεν τὸ θυγάτριον αὐτῆς πνεῦμα ἀκάθαρτον, ἐλθοῦσα προσέπεσεν πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ·
Dhako moro ma nyare matin ne nigi jachien marach ka nowinjo ni Yesu kanyo nodhi ire gisano mi ogoyo chonge piny e nyime.
26 ἡ δὲ γυνὴ ἦν Ἑλληνὶς Συροφοινίκισσα τῷ γένει, καὶ ἠρώτα αὐτὸν ἵνα τὸ δαιμόνιον (ἐκβάλῃ *N(k)O*) ἐκ τῆς θυγατρὸς αὐτῆς.
Dhakoni ne en nyar jo-Yunani monywol Foinike e piny Siria. Nobiro ir Yesu mohombe mondo oriemb jachien oa kuom nyare.
27 (ὁ *k*) (καὶ *N(k)O*) (Ἰησοῦς *k*) (ἔλεγεν *N(k)O*) αὐτῇ· ἄφες πρῶτον χορτασθῆναι τὰ τέκνα· οὐ γάρ ἐστιν καλὸν λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ τοῖς κυναρίοις βαλεῖν.
Nowachone niya, “We nyithindo ema okuong ochiem mayiengʼ, nikech ok en gima kare kawo chiemb nyithindo mondo idir ne guogi.”
28 ἡ δὲ ἀπεκρίθη καὶ λέγει αὐτῷ· (ναὶ *KO*) κύριε, καὶ (γὰρ *k*) τὰ κυνάρια ὑποκάτω τῆς τραπέζης (ἐσθίουσιν *N(k)O*) ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν παιδίων.
Dhakono nodwoke kowacho niya, “Mano en adier, Ruoth, to kata mana guogi man e bwo mesa bende chamo ngʼinjo ma nyithindo olwaro piny.”
29 Καὶ εἶπεν αὐτῇ· διὰ τοῦτον τὸν λόγον ὕπαγε, ἐξελήλυθεν ἐκ τῆς θυγατρός σου τὸ δαιμόνιον.
Eka Yesu nowachone niya, “Nikech dwokonino koro inyalo dhi. Jachien osewuok oweyo nyari.”
30 καὶ ἀπελθοῦσα εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς εὗρεν τὸ (παιδίον *N(K)O*) (βεβλημένον *N(k)O*) ἐπὶ (τὴν κλίνην *N(k)O*) καὶ τὸ δαιμόνιον ἐξεληλυθός.
Dhakono nodhi dala moyudo nyathineno konindo e kitanda kendo ka jachien osea.
31 Καὶ πάλιν ἐξελθὼν ἐκ τῶν ὁρίων Τύρου ἦλθεν (διὰ *N(K)O*) Σιδῶνος (εἰς *N(k)O*) τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας ἀνὰ μέσον τῶν ὁρίων Δεκαπόλεως.
Yesu nowuok e gwengʼ mar Turo kaluwo Sidon, mi nolor nyaka Nam Galili mondo ochopi e gwengʼ mar Dekapoli.
32 καὶ φέρουσιν αὐτῷ κωφὸν (καὶ *no*) μογιλάλον καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα ἐπιθῇ αὐτῷ τὴν χεῖρα.
Kuno, jomoko nokelone ngʼat moro mane ite odino kendo mane ok nyal wuoyo kata matin. Jogi nokwayo Yesu mondo oket lwete kuome.
33 καὶ ἀπολαβόμενος αὐτὸν ἀπὸ τοῦ ὄχλου κατ᾽ ἰδίαν ἔβαλεν τοὺς δακτύλους αὐτοῦ εἰς τὰ ὦτα αὐτοῦ, καὶ πτύσας ἥψατο τῆς γλώσσης αὐτοῦ,
Ka Yesu nosetero ngʼatno tenge, kogole oko e kind oganda, nosoyo lith lwetene e ite. Eka nongʼulo olawo mi omulo lew ngʼatno.
34 καὶ ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν ἐστέναξεν καὶ λέγει αὐτῷ· εφφαθα, ὅ ἐστιν διανοίχθητι.
Nongʼiyo malo e polo, kendo noomo chunye kowacho niya, “Efatha!” (tiende ni, “Yawri!”)
35 καὶ (εὐθέως *NK*) (ἠνοίγησαν *N(k)O*) αὐτοῦ αἱ ἀκοαί, καὶ ἐλύθη ὁ δεσμὸς τῆς γλώσσης αὐτοῦ, καὶ ἐλάλει ὀρθῶς.
Kar dhogeno it ngʼatno noyawore kendo lewe nogonyore mochako wuoyo maler.
36 καὶ διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ (λέγωσιν· *N(k)O*) ὅσον δὲ (αὐτὸς *k*) αὐτοῖς διεστέλλετο, (αὐτοὶ *no*) μᾶλλον περισσότερον ἐκήρυσσον.
Yesu nochiko joma nenikanyo ni kik ginyis ngʼato wachni. To kaka nomedo kwerogino e kaka gin bende negimedo lando wachno.
37 καὶ ὑπερπερισσῶς ὑπερπερισσῶς ἐξεπλήσσοντο λέγοντες· καλῶς πάντα πεποίηκεν καὶ τοὺς κωφοὺς ποιεῖ ἀκούειν καὶ (τοὺς *NK*) ἀλάλους λαλεῖν.
Ji duto mane owinjo wachno nodhier nono kagiwacho niya, “Osetimo gik moko duto maber, koda ka joma itgi odino omiyo winjo wach, kendo momni bende omiyo wuoyo.”