< Κατα Μαρκον 7 >

1 Καὶ συνάγονται πρὸς αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καί τινες τῶν γραμματέων ἐλθόντες ἀπὸ Ἱεροσολύμων.
Fa: lisi dunu amola Yelusaleme fi Sema olelesu dunu da Yesuma gilisi.
2 καὶ ἰδόντες τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ (ὅτι *no*) κοιναῖς χερσίν, τοῦτ᾽ ἔστιν ἀνίπτοις, (ἐσθίουσιν *N(k)O*) (τοὺς *no*) ἄρτους (ἐμέμψαντο· *K*)
Yesu Ea fa: no bobogesu dunu ilia da Fa: lisi ilia lobo dodofesu hou defele, hame hamosu. Fa: lisi amola sema olelesu dunu da ilia hou ba: i dagoi.
3 οἱ γὰρ Φαρισαῖοι καὶ πάντες οἱ Ἰουδαῖοι ἐὰν μὴ πυγμῇ νίψωνται τὰς χεῖρας, οὐκ ἐσθίουσιν κρατοῦντες τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων·
(Fa: lisi dunu amola Yu dunu ilia aowalali fi ilia hou dawa: beba: le, ha: i manusa: dawa: sea, ilia lobo usunawane amoga ilia lobo dodofesa.
4 καὶ ἀπ᾽ ἀγορᾶς (δὲ *o*) (ὅταν ἔλθωσιν *ko*) ἐὰν μὴ (βαπτίσωνται, *NK(o)*) οὐκ ἐσθίουσιν· καὶ ἄλλα πολλά ἐστιν ἃ παρέλαβον κρατεῖν, βαπτισμοὺς ποτηρίων καὶ ξεστῶν καὶ χαλκίων καὶ κλινῶν.
Ilia bidiga lama: ne diasuga asili, bu hagisia, ilia da: i ilia dodofesa. Aowalali fi sema bagohame ilia hamosa. Faigelei amola ofodo huluane ilia sema defele dodofesa.)
5 (Καὶ *N(k)O*) ἐπερωτῶσιν αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς· διὰ τί οὐ περιπατοῦσιν οἱ μαθηταί σου κατὰ τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων, ἀλλὰ (κοιναῖς *N(K)O*) χερσὶν ἐσθίουσιν τὸν ἄρτον;
Amaiba: le, Fa: lisi dunu amola Sema olelesu dunu da Yesuma amane adole ba: i, “Dia ado ba: su dunu da abuliba: le aowalalia fi ilia sia: mae nabawane, ilia lobo mae dodofele ha: i nahabela: ?”
6 Ὁ δὲ (ἀποκριθεὶς *k*) εἶπεν αὐτοῖς (ὅτι· *ko*) καλῶς ἐπροφήτευσεν Ἠσαΐας περὶ ὑμῶν τῶν ὑποκριτῶν, ὡς γέγραπται (ὅτι *no*) οὗτος ὁ λαὸς τοῖς χείλεσίν με τιμᾷ, ἡ δὲ καρδία αὐτῶν πόρρω ἀπέχει ἀπ᾽ ἐμοῦ.
Yesu E bu adole i, “Dafawane! Aisaia da hemone dilia dabua fawane moloi ogogosu hou noga: le ba: la: lusu. Amaiba: le agoane dedei diala, ‘Amo dunu fi ilia da lafidili Nama nodone sia: sa. Be ilia dogoga ilia da Nama hame dogolegei.
7 μάτην δὲ σέβονταί με διδάσκοντες διδασκαλίας, ἐντάλματα ἀνθρώπων.
Ilia da dunu ea sema da Gode Ea Sema amo ilia olelebeba: le, ilia da Nama udigili nodosa.’”
8 Ἀφέντες (γὰρ *k*) τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ κρατεῖτε τὴν παράδοσιν τῶν ἀνθρώπων (βαπτισμοὺς ξεστῶν καὶ ποτηρίων καὶ ἄλλα παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε. *KO*)
Yesu E amane sia: i, “Dilia Gode Ea hamoma: ne sia: i yolesili, udigili osobo bagade dunu ilia hamoma: ne sia: i amoma fa: no bobogesa.”
9 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· καλῶς ἀθετεῖτε τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ ἵνα τὴν παράδοσιν ὑμῶν (στήσητε. *N(k)O*)
E eno adole i, “Dilisu olelesu noga: le fa: no bobogema: ne, dilia da dawa: iwane logo hogole, Gode Ea Hamoma: ne sia: i yolesisa.
10 Μωϋσῆς γὰρ εἶπεν· τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου, καὶ ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω.
Mousese da sema (Hamoma: ne Sia: i) agoane olelei, `Dia ada amola ame elama asigima!’ amola sema eno, `Nowa da ea ada o ea ame elama lasogole sia: sea, amo dunu medole legema!’
11 ὑμεῖς δὲ λέγετε· ἐὰν εἴπῃ ἄνθρωπος τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί· κορβᾶν, ὅ ἐστιν δῶρον, ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς,
Be dilia da agoane olelesa, “Dunu da ea ame o ea ada amoma ea iasu elama imunu galu, be amo iasu liligi da hidadea Godema imunusa: ilegei sia: sea,
12 (καὶ *ko*) οὐκέτι οὐκέτι ἀφίετε αὐτὸν οὐδὲν ποιῆσαι τῷ πατρὶ (αὐτοῦ *k*) ἢ τῇ μητρί (αὐτοῦ, *k*)
amo dunu ea ame amola ea ada hame fidimu da defea dilia sia: sa.
13 ἀκυροῦντες τὸν λόγον τοῦ θεοῦ τῇ παραδόσει ὑμῶν ᾗ παρεδώκατε· καὶ παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε.
Amaiba: le, dilia da musa: sema dilia eno dunuma olelebeba: le, amola dilia Na waha sia: i hou hamobeba: le, dilia da Gode Ea sia: wadela: sa. Dilia da agoane liligi bagohame hamosa!”
14 Καὶ προσκαλεσάμενος (πάλιν *N(K)O*) τὸν ὄχλον ἔλεγεν αὐτοῖς· (ἀκούσατέ *N(k)O*) μου πάντες καὶ (σύνετε. *N(k)O*)
Amalalu, Yesu da dunu huluane gilisi Ema misa: ne sia: i. E da ilima amane sia: i, “Dilia huluane nabima! Amola noga: le dawa: ma!
15 οὐδέν ἐστιν ἔξωθεν τοῦ ἀνθρώπου εἰσπορευόμενον εἰς αὐτὸν ὃ δύναται κοινῶσαι αὐτόν, ἀλλὰ τὰ (ἐκ τοῦ ἀνθρώπου *NO*) ἐκπορευόμενά (ἀπ᾽ αὐτοῦ *k*) (ἐκεῖνά *ko*) ἐστιν τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον.
Gadili dialebe liligi huluane da dunu ea da: i ganodini masunuba: le, da ea hou hame wadela: sa. Be liligi ea dogo ganodini dialu ga masunuba: le, da ea hou wadela: sa.
16 (Εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω. *KO*)
Ge galea nabima!”
17 καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς οἶκον ἀπὸ τοῦ ὄχλου, ἐπηρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ (περὶ *k*) (τὴν παραβολήν. *N(k)O*)
Amalalu, E da dunu gilisi yolesili, diasu ganodini golili sa: ili, dunu eno hameba: le, Ea fa: no bobogesu dunu da amo fedege sia: ea bai ilima olelema: ne adole ba: i.
18 καὶ λέγει αὐτοῖς· οὕτως καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε; οὐ νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ ἔξωθεν εἰσπορευόμενον εἰς τὸν ἄνθρωπον οὐ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι;
Yesu E bu adole i, “Dilia amola da hame dawa: su dunula: ? Gadili liligi dunu ea lafi amoga ea da: i hodo ganodini masunuba: le da ea dogo hame ledo hamomu, amo dilia hame dawa: bela: ?
19 ὅτι οὐκ εἰσπορεύεται αὐτοῦ εἰς τὴν καρδίαν ἀλλ᾽ εἰς τὴν κοιλίαν καὶ εἰς τὸν ἀφεδρῶνα ἐκπορεύεται (καθαρίζων *N(k)O*) πάντα τὰ βρώματα.
Bai amo liligi da ea dogo ganodini mae sa: ili, ea hagomoga fawane doaga: sa. Amasea, baligili bu gadili ahoa.” (Amo sia: sia: beba: le, Yesu da ha: i manu liligi huluanedafa manu da defea (sema hame) olelei dagoi.)
20 ἔλεγεν δὲ ὅτι τὸ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενον, ἐκεῖνο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
E amane sia: i, “Ganodini liligi ga masunuba: le da dunu ea hou wadela: sa.
21 ἔσωθεν γὰρ ἐκ τῆς καρδίας τῶν ἀνθρώπων οἱ διαλογισμοὶ οἱ κακοὶ ἐκπορεύονται πορνεῖαι, κλοπαί, φόνοι,
Dunu ilia dogo ganodini asigi dawa: beba: le, ilia wadela: le dawa: sa, medole legesa, inia uda adole lasa,
22 μοιχεῖαι, πλεονεξίαι, πονηρίαι, δόλος, ἀσέλγεια, ὀφθαλμὸς πονηρός, βλασφημία, ὑπερηφανία, ἀφροσύνη·
inia ea liligi wamolamusa: dawa: sa, mi hanaiba: le wadela: i hamosa, ogogosa, udigili hame asigi hou hamosa, eno dunu ilia gaguiba: le mudasa, gadesa, gasa bagade fi dawa: sa, udigili dadousa,
23 πάντα ταῦτα τὰ πονηρὰ ἔσωθεν ἐκπορεύεται καὶ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
amo wadela: i hou huluane da ganodini dialebeba: le, ga ahoasea, dunu ea hou wadela: sa.”
24 (Καὶ *ko*) Ἐκεῖθεν (δὲ *no*) ἀναστὰς ἀπῆλθεν εἰς τὰ (ὅρια *N(K)O*) Τύρου (καὶ Σιδῶνος. *KO*) καὶ εἰσελθὼν εἰς (τὴν *k*) οἰκίαν οὐδένα ἤθελεν γνῶναι καὶ οὐκ ἠδυνήθη λαθεῖν.
Amalalu, Yesu E wa: legadole, asili, Daia moilai amola Saidone moilai amo gadenene sogega doaga: i. E da wamowane diasu ganodini golili sa: i. Be Hi fawane wamowane esalumu da hamedei galu.
25 (ἀλλ᾽ εὐθὺς *NO*) ἀκούσασα (γὰρ *k*) γυνὴ περὶ αὐτοῦ ἧς εἶχεν τὸ θυγάτριον αὐτῆς πνεῦμα ἀκάθαρτον, ἐλθοῦσα προσέπεσεν πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ·
Be uda afae ea mano amo ea dogo ganodini Fio a: silibu aligila sa: i, e da Yesu Ea hou nababeba: le, Ema doaga: le, Ea emo gadenene osoboga diasa: i.
26 ἡ δὲ γυνὴ ἦν Ἑλληνὶς Συροφοινίκισσα τῷ γένει, καὶ ἠρώτα αὐτὸν ἵνα τὸ δαιμόνιον (ἐκβάλῃ *N(k)O*) ἐκ τῆς θυγατρὸς αὐτῆς.
Goe uda da Galigi uda. E da Finisia soge, Silia fifi lai ilia soge ganodini lalelegei galu. E da Fio liligi idiwi ea dogoga aligila sa: i, amo fadegale fasima: ne, Yesuma ha: giwane edegei.
27 (ὁ *k*) (καὶ *N(k)O*) (Ἰησοῦς *k*) (ἔλεγεν *N(k)O*) αὐτῇ· ἄφες πρῶτον χορτασθῆναι τὰ τέκνα· οὐ γάρ ἐστιν καλὸν λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ τοῖς κυναρίοις βαλεῖν.
Be Yesu E bu adole i, “Manodafa ilia hidadea ha: i manu da defea. Ilia ha: i manu udigili lale, wa: megili imunu da defea hame galebe.”
28 ἡ δὲ ἀπεκρίθη καὶ λέγει αὐτῷ· (ναὶ *KO*) κύριε, καὶ (γὰρ *k*) τὰ κυνάρια ὑποκάτω τῆς τραπέζης (ἐσθίουσιν *N(k)O*) ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν παιδίων.
Be amo uda da bu adole i, “Dafawane Hina! Be wa: me e da eda ea fafaiha esala, da mano ilia ha: i manu daladaha amo naha.”
29 Καὶ εἶπεν αὐτῇ· διὰ τοῦτον τὸν λόγον ὕπαγε, ἐξελήλυθεν ἐκ τῆς θυγατρός σου τὸ δαιμόνιον.
Yesu E amane sia: , “Dia amo adole iabeba: le, hahawane masa. Fio liligi didiwi ea dogo ganodini dialu da fadegai dagoi.”
30 καὶ ἀπελθοῦσα εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς εὗρεν τὸ (παιδίον *N(K)O*) (βεβλημένον *N(k)O*) ἐπὶ (τὴν κλίνην *N(k)O*) καὶ τὸ δαιμόνιον ἐξεληλυθός.
Amalalu, uda da asili, idiwi hahawane uhini diaheda: su da: iya midi dialebe ba: i. Wadela: i a: silibu da fadegale fasi dagoiba: le, hamedafa ba: su.
31 Καὶ πάλιν ἐξελθὼν ἐκ τῶν ὁρίων Τύρου ἦλθεν (διὰ *N(K)O*) Σιδῶνος (εἰς *N(k)O*) τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας ἀνὰ μέσον τῶν ὁρίων Δεκαπόλεως.
Amalalu, Yesu da Daia moilai soge yolesili, Ga: lili Hano Wayabo amoga doaga: i. E da amo logo ahoabeba: le, Saidone moilai amola Dega: bolisi (moilai nabuane gala) amo soge E da baligi dagoi.
32 καὶ φέρουσιν αὐτῷ κωφὸν (καὶ *no*) μογιλάλον καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα ἐπιθῇ αὐτῷ τὴν χεῖρα.
Eno dunu da ge ga: i, sia: dioiwane hamoi dunu, Yesuma oule misi. Ilia da Yesu e uhinisima: ne ea da: iga lobo ligisima: ne ha: giwane edegei.
33 καὶ ἀπολαβόμενος αὐτὸν ἀπὸ τοῦ ὄχλου κατ᾽ ἰδίαν ἔβαλεν τοὺς δακτύλους αὐτοῦ εἰς τὰ ὦτα αὐτοῦ, καὶ πτύσας ἥψατο τῆς γλώσσης αὐτοῦ,
Yesu da eno dunu huluane mae ba: ma: ne, amo dunu la: ididili oule asi. E da Ea lobo sogo amo dunu ea ge gelabo ganodini sali. Amalalu, Yesu da Ea lobo sogo amoga defo adugala: le, amo dunu ea gona: su digili ba: i.
34 καὶ ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν ἐστέναξεν καὶ λέγει αὐτῷ· εφφαθα, ὅ ἐστιν διανοίχθητι.
E da Ea si muagado ba: le gadole gogonomane, amane sia: i, “Efada!” Amo ea dawa: loma: ne da “Doasima!”
35 καὶ (εὐθέως *NK*) (ἠνοίγησαν *N(k)O*) αὐτοῦ αἱ ἀκοαί, καὶ ἐλύθη ὁ δεσμὸς τῆς γλώσσης αὐτοῦ, καὶ ἐλάλει ὀρθῶς.
Amalalu, amo dunu ea ge da doasili, ea gona: su amola bu hahamoiba: le, e da noga: le sia: baoui.
36 καὶ διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ (λέγωσιν· *N(k)O*) ὅσον δὲ (αὐτὸς *k*) αὐτοῖς διεστέλλετο, (αὐτοὶ *no*) μᾶλλον περισσότερον ἐκήρυσσον.
Yesu da dunu huluanema, amo hou mae olelema: ne sia: i. E da gasawane eno dunu mae adoma: ne sia: i. Be ilia da mae nabawane bu baligiliwane amo hou bagadewane olelei.
37 καὶ ὑπερπερισσῶς ὑπερπερισσῶς ἐξεπλήσσοντο λέγοντες· καλῶς πάντα πεποίηκεν καὶ τοὺς κωφοὺς ποιεῖ ἀκούειν καὶ (τοὺς *NK*) ἀλάλους λαλεῖν.
Dunu huluane da bogomuwane fofogadigi. Ilia amane sia: i, “E da hou huluane hahawane hamosa. Ea hamoiba: le, musa: ge ga: i da bu naba amola musa: sia: hamedei da bu sia: baousa.”

< Κατα Μαρκον 7 >