< Κατα Μαρκον 1 >
1 Ἀρχὴ τοῦ εὐαγγελίου Ἰησοῦ ⸀χριστοῦ
Go sia: dedei da Gode Ea sia: ida: iwane gala amo Ea Manodafa Yesu Gelesu Ea hou olelesa.
2 ⸀Καθὼςγέγραπται ἐν ⸂τῷ Ἠσαΐᾳ τῷ προφήτῃ· ⸀Ἰδοὺ ἀποστέλλω τὸν ἄγγελόν μου πρὸ προσώπου σου, ὃς κατασκευάσει τὴν ὁδόν ⸀σου·
Musa: balofede dunu Aisaia da amane dedei, “Gode da amane sia: i, `Dawa: ma! Na da Dia logo fodoma: ne, Na da Na sia: adole iasu dunu Di bisili masa: ne asunasimu.
3 φωνὴ βοῶντος ἐν τῇ ἐρήμῳ· Ἑτοιμάσατε τὴν ὁδὸν κυρίου, εὐθείας ποιεῖτε τὰς τρίβους αὐτοῦ,
Dunu afadafa hi fawane da dunu hame esalebe hafoga: i sogega amane wele sia: nana, `Hina Gode Ea logo momagema: ne, molole fodoma!’
4 ἐγένετο Ἰωάννης ⸀ὁβαπτίζων ἐν τῇ ⸀ἐρήμῳκηρύσσων βάπτισμα μετανοίας εἰς ἄφεσιν ἁμαρτιῶν.
Amalalu, Yone Ba: bodaise da amo wadela: i soge ganodini, Gode Ea sia: olelelalebe amola hanoga fane salasu hou hamonanaba doaga: i. Dunu huluane ilia wadela: i houba: le gogosiane, Godema sinidigili, hanoga fane salasilalu, ilia Gode Ea gogolema: ne olofosu ba: mu, e amane olelei.
5 καὶ ἐξεπορεύετο πρὸς αὐτὸν πᾶσα ἡ Ἰουδαία χώρα καὶ οἱ Ἱεροσολυμῖται ⸂πάντες, καὶ ἐβαπτίζοντο⸃ ⸂ὑπʼ αὐτοῦ ἐν τῷ Ἰορδάνῃ ποταμῷ⸃ ἐξομολογούμενοι τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν.
Yudia soge dunu bagohame amola Yelusaleme moilai bai bagade dunu bagohame da ema doaga: le, ilia wadela: i hou fofada: i. Amalalu, Yone da ili huluane Yodane Hanoga fane salasi.
6 ⸂καὶ ἦν ὁ Ἰωάννης ἐνδεδυμένος τρίχας καμήλου καὶ ζώνην δερματίνην περὶ τὴν ὀσφὺν αὐτοῦ, καὶ ἔσθων ἀκρίδας καὶ μέλι ἄγριον.
Yone da abula amo ga: mele ea hinaboga amuli, idiniginisi. E da bulamagau gadofo beleda bululisi. Ea ha: i nasu da sage amola agime hano.
7 καὶ ἐκήρυσσεν λέγων· Ἔρχεται ὁ ἰσχυρότερός μου ὀπίσω μου, οὗ οὐκ εἰμὶ ἱκανὸς κύψας λῦσαι τὸν ἱμάντα τῶν ὑποδημάτων αὐτοῦ·
E da dunu huluanema amane sia: i, “Na bagia fa: no misunu dunu da na hou bagadewane baligisa. Na da beguduli, Ea emo salasu fadegamu, na defele hame galebe.
8 ⸀ἐγὼἐβάπτισα ⸀ὑμᾶςὕδατι, αὐτὸς δὲ βαπτίσει ὑμᾶς ⸀ἐνπνεύματι ἁγίῳ.
Na da dili hanoga fane sala. Be E da Gode Ea A: silibu Hadigidafa Gala amoga ba: bodaise hamomu.”
9 Καὶ ἐγένετο ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις ἦλθεν Ἰησοῦς ἀπὸ Ναζαρὲτ τῆς Γαλιλαίας καὶ ἐβαπτίσθη ⸂εἰς τὸν Ἰορδάνην ὑπὸ Ἰωάννου.
Amo esoga Yesu da Na: salede moilai Ga: lili soge ganodini yolesili, Yonema doaga: i. Yone da Yesu Yodane Hanoga fane salasi.
10 καὶ ⸀εὐθὺςἀναβαίνων ⸀ἐκτοῦ ὕδατος εἶδεν σχιζομένους τοὺς οὐρανοὺς καὶ τὸ πνεῦμα ⸀ὡςπεριστερὰν καταβαῖνον ⸀εἰςαὐτόν·
E da hano yolesili, bu wa: legadole ba: loba, E da muagado logo doasili, Gode Ea A: silibu Hadigidafa, `dafe’ sio ea ba: su agoane hamoi, gudu sa: ili Ea da: iga fila dalebe ba: i.
11 καὶ φωνὴ ἐγένετο ἐκ τῶν οὐρανῶν· Σὺ εἶ ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός, ἐν ⸀σοὶεὐδόκησα.
Amola, sia: bagade muagado amane sia: be nabi, “Di da Na dogolegei Manodafa. Na da Dima hahawane gala.”
12 Καὶ εὐθὺς τὸ πνεῦμα αὐτὸν ἐκβάλλει εἰς τὴν ἔρημον.
Amalalu, Gode Ea A: silibu Hadigidafa Gala da Yesu dunu hame esalebe wadela: i soge amoga oule asi.
13 καὶ ⸀ἦνἐν τῇ ἐρήμῳ ⸂τεσσεράκοντα ἡμέρας πειραζόμενος ὑπὸ τοῦ Σατανᾶ, καὶ ἦν μετὰ τῶν θηρίων, καὶ οἱ ἄγγελοι διηκόνουν αὐτῷ.
Amo sogebiga Yesu da eso40esalu. Sa: ida: ne da Yesu dafama: ne, Ema ado ba: i. Yesu da sigua ohe fi amola gilisili esalu. Be a: igele dunu ilia da Yesu fidimusa: misi.
14 ⸂Καὶ μετὰ τὸ παραδοθῆναι τὸν Ἰωάννην ἦλθεν ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν Γαλιλαίαν κηρύσσων τὸ ⸀εὐαγγέλιοντοῦ θεοῦ
Helode da Yone Ba: bodaise se iasu diasu ganodini sali. Amalalu, Yesu da Ga: lili sogega asili, Gode Ea Sia: Ida: iwane Gala olelei.
15 καὶ λέγων ὅτι Πεπλήρωται ὁ καιρὸς καὶ ἤγγικεν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ· μετανοεῖτε καὶ πιστεύετε ἐν τῷ εὐαγγελίῳ.
E amane sia: i, “Defea! Ilegei eso da doaga: i dagoi. Gode Ea Hinadafa Hou da gadenenewane doaga: i. Dilia wadela: i hou yolesili, Gode Ea Sia: dafawaneyale dawa: ma!”
16 ⸂Καὶ παράγων παρὰ τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας εἶδεν Σίμωνα καὶ Ἀνδρέαν τὸν ⸀ἀδελφὸνΣίμωνος ⸀ἀμφιβάλλονταςἐν τῇ θαλάσσῃ, ἦσαν γὰρ ἁλιεῖς·
Yesu da Ga: lili Hano Wayabo bega: laloba, menabo gasa: su dunu aduna amo Saimone amola eya A: dalu menabo gasa: lebe ba: i.
17 καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Δεῦτε ὀπίσω μου, καὶ ποιήσω ὑμᾶς γενέσθαι ἁλιεῖς ἀνθρώπων.
Yesu da elama amane sia: i, “Nama fa: no bobogema! Na da dunu hiougima: ne, gasa: su hou alima olelemu!”
18 καὶ ⸀εὐθὺςἀφέντες τὰ ⸀δίκτυαἠκολούθησαν αὐτῷ.
Amalalu, ela da menabo gasa: su hedolo yolesili, Yesu Ea baligiga aligili fa: no bobogei.
19 καὶ ⸀προβὰςὀλίγον εἶδεν Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, καὶ αὐτοὺς ἐν τῷ πλοίῳ καταρτίζοντας τὰ δίκτυα,
Yesu da fonobahadi bu asili, Sebedi ea mano aduna amo Ya: mese amola Ya: mese eya Yone, ba: i. Ilia da dusagai ganodini menabo gasa: su nodomesa esalebe ba: i.
20 καὶ ⸀εὐθὺςἐκάλεσεν αὐτούς. καὶ ἀφέντες τὸν πατέρα αὐτῶν Ζεβεδαῖον ἐν τῷ πλοίῳ μετὰ τῶν μισθωτῶν ἀπῆλθον ὀπίσω αὐτοῦ.
Yesu da elama misa: ne sia: i. Amalalu, ela da elea ada amola ea hawa: hamosu dunu yolesili, Yesu Ea baligiga aligili, fa: no bobogei.
21 Καὶ εἰσπορεύονται εἰς Καφαρναούμ. καὶ ⸀εὐθὺςτοῖς σάββασιν ⸂ἐδίδασκεν εἰς τὴν συναγωγήν.
Yesu da Gabena: iame moilaiga doaga: i. E da Sa: bade eso enoga sinagoge diasu amo ganodini golili sa: ili, Gode sia: muni olelei.
22 καὶ ἐξεπλήσσοντο ἐπὶ τῇ διδαχῇ αὐτοῦ, ἦν γὰρ διδάσκων αὐτοὺς ὡς ἐξουσίαν ἔχων καὶ οὐχ ὡς οἱ γραμματεῖς.
Ea sia: nababeba: le, dunu huluane da fofogadigi. Bai Ea olelesu da Sema olelesu dunu ilia olelei baligili, Hina ea olelesu agoane nababeba: le.
23 καὶ ⸀εὐθὺςἦν ἐν τῇ συναγωγῇ αὐτῶν ἄνθρωπος ἐν πνεύματι ἀκαθάρτῳ καὶ ἀνέκραξεν
Sinagoge ganodini da dunu ea dogo ganodini Fio a: silibu aligila sa: i esalu.
24 λέγων· ⸀Τίἡμῖν καὶ σοί, Ἰησοῦ Ναζαρηνέ; ἦλθες ἀπολέσαι ἡμᾶς; οἶδά σε τίς εἶ, ὁ ἅγιος τοῦ θεοῦ.
E bagadewane wele sia: i, “Yesu! Na: salede dunu! Dia abuliba: le nini wadela: musa: misibala: ? Di na dawa: ! Di da Gode Ea ilegei Sia: Hadigi Adola Ahoasu Dunu!”
25 καὶ ἐπετίμησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς λέγων· Φιμώθητι καὶ ἔξελθε ἐξ αὐτοῦ.
Be Yesu da wadela: i a: silibuma amane gagabole sia: i, “Ouiya: ma! Amo dunu ea da: iga fadegale fasima!”
26 καὶ σπαράξαν αὐτὸν τὸ πνεῦμα τὸ ἀκάθαρτον καὶ ⸀φωνῆσανφωνῇ μεγάλῃ ἐξῆλθεν ἐξ αὐτοῦ.
Wadela: i a: silibu da amo dunu ea dogo ganodini ludubiba: le, dunu da bagade doulalu. Amalalu, wadela: i a: silibu bagadewane “a: i” ea gusa: ne fadegale fasi.
27 καὶ ἐθαμβήθησαν ⸀ἅπαντες ὥστε συζητεῖν ⸂πρὸς ἑαυτοὺς λέγοντας· Τί ἐστιν τοῦτο; ⸂διδαχὴ καινή· κατʼ ἐξουσίαν καὶ τοῖς πνεύμασι τοῖς ἀκαθάρτοις ἐπιτάσσει, καὶ ὑπακούουσιν αὐτῷ.
Amalalu, dunu huluane bagadewane fofogadigili, amane sia: i, “Abolebela: ? Go da olelesu hou gaheabolo agoane gala. Amo dunu da Fio a: silibu ilima sia: sea, ilia da Ea adobe naba.”
28 ⸂καὶ ἐξῆλθεν ἡ ἀκοὴ αὐτοῦ εὐθὺς ⸀πανταχοῦεἰς ὅλην τὴν περίχωρον τῆς Γαλιλαίας.
Amaiba: le, Ga: lili dunu fi huluane da Yesu Ea gasa bagade hou lalaba asi.
29 Καὶ ⸀εὐθὺςἐκ τῆς συναγωγῆς ⸂ἐξελθόντες ἦλθον εἰς τὴν οἰκίαν Σίμωνος καὶ Ἀνδρέου μετὰ Ἰακώβου καὶ Ἰωάννου.
Yesu, Ya: mese, Yone amola eno ado ba: su dunu da sinagoge yolesili, Saimone amola A: dalu ela diasuga doaga: i.
30 ἡ δὲ πενθερὰ Σίμωνος κατέκειτο πυρέσσουσα, καὶ ⸀εὐθὺςλέγουσιν αὐτῷ περὶ αὐτῆς.
Saimone ea esoa: da asugi madelaiba: le, debea da: iya midi dialu. Ilia da amo hou Yesuma olelei.
31 καὶ προσελθὼν ἤγειρεν αὐτὴν κρατήσας τῆς ⸀χειρός καὶ ἀφῆκεν αὐτὴν ὁ ⸀πυρετός καὶ διηκόνει αὐτοῖς.
Yesu da Saimone ea esoa: ema misini, ea lobolele, e uhini wa: legadoi. Amalalu, uhibiba: le, Saimone ea esoa: da ilima aowasu.
32 Ὀψίας δὲ γενομένης, ὅτε ⸀ἔδυὁ ἥλιος, ἔφερον πρὸς αὐτὸν πάντας τοὺς κακῶς ἔχοντας καὶ τοὺς δαιμονιζομένους·
Daeya, eso dabe galu, ilia da oloi dunu amola doulasi dunu bagohame Yesuma oule misi.
33 καὶ ⸂ἦν ὅλη ἡ πόλις ἐπισυνηγμένη πρὸς τὴν θύραν.
Moilai fi huluane da Yesu Ea diasu logo holeiga gilisi.
34 καὶ ἐθεράπευσεν πολλοὺς κακῶς ἔχοντας ποικίλαις νόσοις, καὶ δαιμόνια πολλὰ ἐξέβαλεν, καὶ οὐκ ἤφιεν λαλεῖν τὰ δαιμόνια, ὅτι ᾔδεισαν ⸀αὐτόν
E da oloi dunu bagohame uhinisi. E da Fio liligi bagohame fadegale fasi. Be Yesu da Fio a: silibu ilima “Ouiya: ma!” sia: i. Bai ilia da Yesu da Gode Ea Manodafa dawa: i galu.
35 Καὶ πρωῒ ἔννυχα λίαν ἀναστὰς ἐξῆλθεν καὶ ἀπῆλθεν εἰς ἔρημον τόπον κἀκεῖ προσηύχετο.
Hahabedafa, eso mae misini, Yesu da wa: legadole, diasu yolesili asili, dunu hame esalebe sogega sia: ne gadomusa: asi.
36 καὶ ⸀κατεδίωξεναὐτὸν ⸀Σίμωνκαὶ οἱ μετʼ αὐτοῦ,
Saimone amola ea na: iyado dunu da Yesu hohogola asi.
37 καὶ ⸂εὗρον αὐτὸν καὶ λέγουσιν αὐτῷ ὅτι Πάντες ⸂ζητοῦσίν σε.
Hogole, ba: loba, ilia da Yesuma amane sia: i, “Dunu huluane da Di hogoi helelala!”
38 καὶ λέγει αὐτοῖς· Ἄγωμεν ⸀ἀλλαχοῦεἰς τὰς ἐχομένας κωμοπόλεις, ἵνα καὶ ἐκεῖ κηρύξω, εἰς τοῦτο γὰρ ⸀ἐξῆλθον
Be Yesu da ilima amane sia: i, “Defea! Be ninia da eno moilaiga Gode Ea sia: olelemusa: masunu. Na da amo hamomusa: , osobo bagade guiguda: misi!”
39 καὶ ⸀ἦλθενκηρύσσων ⸂εἰς τὰς συναγωγὰς αὐτῶν εἰς ὅλην τὴν Γαλιλαίαν καὶ τὰ δαιμόνια ἐκβάλλων.
Amalalu, Yesu da Ga: lili soge huluane amoga lalu. E da ilia sinagoge diasu ganodini, Gode Sia: olelelalu. E da wadela: i a: silibu dunu ilia dogo ganodini aligila sa: i, amo bagohame fadegale fasi.
40 Καὶ ἔρχεται πρὸς αὐτὸν λεπρὸς παρακαλῶν αὐτὸν καὶ ⸀γονυπετῶνλέγων αὐτῷ ὅτι Ἐὰν θέλῃς δύνασαί με καθαρίσαι.
Lebolosi olo madelai dunu da Yesuma misini, muguni bugili, ha: giwane Ema amane edegei, “Di da agoane hanai galea, Di da na uhinisimu dawa:”
41 ⸀καὶ⸀ὀργισθεὶςἐκτείνας τὴν χεῖρα ⸂αὐτοῦ ἥψατο καὶ λέγει αὐτῷ· Θέλω, καθαρίσθητι·
Yesu da ema bagadewane asigiba: le, Ea lobo molole, lebolosi dunu digili ba: i. E da amane sia: i, “Na da hanai! Dia da: i fofolomu!”
42 καὶ ⸀εὐθὺςἀπῆλθεν ἀπʼ αὐτοῦ ἡ λέπρα, καὶ ἐκαθαρίσθη.
Amalalu, oloi dunu ea aiya huluane bahole, e da fofoloi dagoi ba: i.
43 καὶ ἐμβριμησάμενος αὐτῷ ⸀εὐθὺςἐξέβαλεν αὐτόν,
44 καὶ λέγει αὐτῷ· Ὅρα μηδενὶ μηδὲν εἴπῃς, ἀλλὰ ὕπαγε σεαυτὸν δεῖξον τῷ ἱερεῖ καὶ προσένεγκε περὶ τοῦ καθαρισμοῦ σου ἃ προσέταξεν Μωϋσῆς εἰς μαρτύριον αὐτοῖς.
Amalalu Yesu da ema amane sia: i, “Nabima! Amo hou eno dunuma mae olelema! Be gobele salasu dunu, e da dia fofoloi hou noga: le abodema: ne masa! Amasea, dunu huluane di da uhi dagoi ba: ma: ne, Mousese ea musa: sia: i gobele salasu liligi ema ima!”
45 ὁ δὲ ἐξελθὼν ἤρξατο κηρύσσειν πολλὰ καὶ διαφημίζειν τὸν λόγον, ὥστε μηκέτι αὐτὸν δύνασθαι φανερῶς εἰς πόλιν εἰσελθεῖν, ἀλλὰ ἔξω ⸀ἐπʼἐρήμοις τόποις ἦν· καὶ ἤρχοντο πρὸς αὐτὸν ⸀πάντοθεν
Be amo dunu da asili, Yesu Ea uhisu hou amo eno dunuma bagadewane olelelalu. Dunu huluane da nababeba: le, Yesu da bu dunu ilia ba: ma: ne moilaiga masunu hamedei agoane ba: i. Amaiba: le, E da dunu hame esalebe sogega esalu. Moilai gagai fi dunu bagohame da Ema doaga: i.