< Κατα Μαρκον 9 >

1 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἰσίν τινες ⸂τῶν ὧδε ἑστηκότων οἵτινες οὐ μὴ γεύσωνται θανάτου ἕως ἂν ἴδωσιν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ ἐληλυθυῖαν ἐν δυνάμει.
Yesu E eno amane sia: i, “Na da dilima sia: sa! Mogili waha guiguda: lela dunu, ilia da mae bogole, Gode Ea gasa bagade Hinadafa Hou doaga: i dagoi ba: mu.”
2 Καὶ μετὰ ἡμέρας ἓξ παραλαμβάνει ὁ Ἰησοῦς τὸν Πέτρον καὶτὸν Ἰάκωβον ⸀καὶ Ἰωάννην, καὶ ἀναφέρει αὐτοὺς εἰς ὄρος ὑψηλὸν κατʼ ἰδίαν μόνους. καὶ μετεμορφώθη ἔμπροσθεν αὐτῶν,
Eso gafeyale aligili, Yesu da Bida, Ya: mese amola Yone oule asili, ilisu goumiba: le heda: i. Amalalu, ilia ba: lalu, Yesu Ea da: i da afadenei dagoi.
3 καὶ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ ⸀ἐγένετοστίλβοντα λευκὰ ⸀λίανοἷα γναφεὺς ἐπὶ τῆς γῆς οὐ δύναται ⸀οὕτωςλευκᾶναι.
Ea abula da hadigidafa, ahea: ya: i agoane hamoi. Abula dodofesu dunu da agoaiwane ahea: ya: i hamosu hame dawa: Hadigi hamoiba: le agoai da siga ba: mu gogolei.
4 καὶ ὤφθη αὐτοῖς Ἠλίας σὺν Μωϋσεῖ, καὶ ἦσαν συλλαλοῦντες τῷ Ἰησοῦ.
Amalalu, ilia da Elaidia amola Mousese ela amola Yesuma sia: dalebe ba: i.
5 καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Πέτρος λέγει τῷ Ἰησοῦ· Ῥαββί, καλόν ἐστιν ἡμᾶς ὧδε εἶναι, καὶ ποιήσωμεν ⸂τρεῖς σκηνάς, σοὶ μίαν καὶ Μωϋσεῖ μίαν καὶ Ἠλίᾳ μίαν.
Bida da Yesuma amane sia: i, “Olelesu! Ninia guiguda: esalebeba: le, hahawane bagade. Ninia guiguda: abula diasu udiana, afae da Di, eno da Mousese amola eno da Elaidia, dili golama: ne hiougimu.”
6 οὐ γὰρ ᾔδει τί ⸀ἀποκριθῇ ⸂ἔκφοβοι γὰρ ἐγένοντο.
Ado ba: su dunu ilia da bagadewane beda: i. Amaiba: le, Bida da gogoleiwane sia: i.
7 καὶ ἐγένετονεφέλη ἐπισκιάζουσα αὐτοῖς, καὶ ⸀ἐγένετο φωνὴ ἐκ τῆς νεφέλης· Οὗτός ἐστιν ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός, ⸂ἀκούετε αὐτοῦ.
Amalalu, mumobi sa: ili, ilia huluane uligi dagoi. Mumobi ganodini, sia: bagade ilia nabi amo, “Amo da na dogolegei Manodafa. Ea sia: nabima!”
8 καὶ ἐξάπινα περιβλεψάμενοι οὐκέτι οὐδένα εἶδον ⸂ἀλλὰ τὸν Ἰησοῦν μόνον μεθʼ ἑαυτῶν.
Amalalu, ilia da bu ba: le gaba, Yesu Hi fawane ba: i.
9 ⸂Καὶ καταβαινόντων αὐτῶν ⸀ἐκτοῦ ὄρους διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ ⸂ἃ εἶδον διηγήσωνται, εἰ μὴ ὅταν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐκ νεκρῶν ἀναστῇ.
Ilia da goumiba: le bu daloba ahoana, Yesu da ilima amane sia: i, “Dilia amo waha ba: i liligi, amo eno dunuma mae adoma! Dunu Egefe bogole, bu wa: legadole, amo eso doaga: beba: le fawane olelema.”
10 καὶ τὸν λόγον ἐκράτησαν πρὸς ἑαυτοὺς συζητοῦντες τί ἐστιν τὸ ἐκ νεκρῶν ἀναστῆναι.
Ilia da amo sia: nababeba: le, eno dunuma hame olelei. Be wamowane, ilia da bogoi uhini wa: legadosu sia: ea bai hogomusa: sia: dasu.
11 καὶ ἐπηρώτων αὐτὸν λέγοντες· Ὅτι λέγουσιν οἱ γραμματεῖς ὅτι Ἠλίαν δεῖ ἐλθεῖν πρῶτον;
Amola ilia da Yesuma amane adole ba: i, “Elaidia da hidadea misunu, amo sema olelesu dunu da abuliba: le olelebela: ?”
12 ὁ δὲ ⸀ἔφηαὐτοῖς· Ἠλίας μὲν ἐλθὼν πρῶτον ⸀ἀποκαθιστάνειπάντα, καὶ πῶς γέγραπται ἐπὶ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἵνα πολλὰ πάθῃ καὶ ⸀ἐξουδενηθῇ
Yesu E bu adole i, “Dafawane! Elaidia da hidadea liligi huluane momagemusa: misunu galu. Be eno sia: dedei, `Dunu Egefe da se bagade nabimu. Ilia da E higamu.’ Amo sia: da abuliba: le dedebela: ?
13 ἀλλὰ λέγω ὑμῖν ὅτι καὶ Ἠλίας ἐλήλυθεν, καὶ ἐποίησαν αὐτῷ ὅσα ⸀ἤθελον καθὼς γέγραπται ἐπʼ αὐτόν.
Be Na da dilima sia: sa! Elaidia da doaga: i dagoi. Sia: dedei defele, eno dunu da ilia hanai hou ema hamoi dagoi.”
14 Καὶ ⸂ἐλθόντες πρὸς τοὺς μαθητὰς εἶδον ὄχλον πολὺν περὶ αὐτοὺς καὶ γραμματεῖς συζητοῦντας ⸂πρὸς αὐτούς.
Ilia da eno ado ba: su dunuma bu doaga: le, ilia amola eno dunu bagohame amola sema olelesu dunu sia: ga gegenanebe ba: i.
15 καὶ ⸀εὐθὺςπᾶς ὁ ὄχλος ⸂ἰδόντες αὐτὸν ἐξεθαμβήθησαν, καὶ προστρέχοντες ἠσπάζοντο αὐτόν.
Amalalu, amo dunu da Yesu ba: sea, hahawane fofogadigili, Yesuma gousa: musa: misi.
16 καὶ ἐπηρώτησεν ⸀αὐτούς Τί συζητεῖτε πρὸς ⸀αὑτούς
Yesu da ilima amane adole ba: i, “Dilia da ilima adiga sia: ga gegebala: ?”
17 καὶ ⸂ἀπεκρίθη αὐτῷ εἷς ἐκ τοῦ ὄχλου· Διδάσκαλε, ἤνεγκα τὸν υἱόν μου πρὸς σέ, ἔχοντα πνεῦμα ἄλαλον·
Dunu afae amo gilisisu ganodini da bu adole i, “Olelesu! Na da na mano ea sia: Fio a: silibu da hedofai dagoi, amo na da Dima oule misi.
18 καὶ ὅπου ⸀ἐὰναὐτὸν καταλάβῃ ῥήσσει αὐτόν, καὶ ἀφρίζει καὶ τρίζει τοὺς ⸀ὀδόνταςκαὶ ξηραίνεται· καὶ εἶπα τοῖς μαθηταῖς σου ἵνα αὐτὸ ἐκβάλωσιν, καὶ οὐκ ἴσχυσαν.
Amo wadela: i a: silibu da bagadewane ludubiba: le, na mano da osoboga gisalugala: sa. Amasea, ea defo hano agoane sasiasa, amola e bogomusa: agoane hamosa. Na da Dia fa: no bobogesu dunuma amo Fio liligi fadegale fasima: ne sia: noba, ilia sia: ne ba: loba hamedei galu.”
19 ὁ δὲ ἀποκριθεὶς ⸀αὐτοῖςλέγει· Ὦ γενεὰ ἄπιστος, ἕως πότε πρὸς ὑμᾶς ἔσομαι; ἕως πότε ἀνέξομαι ὑμῶν; φέρετε αὐτὸν πρός με.
Yesu E bu adole i, “Dafawaneyale hame dawa: su dunu fi! Dilia fidima: ne, Na da eso habodayane esaloma: bala: ? Dilia wadela: i hou Na da habodane ba: ma: bala: ? Amo mano Nama oule misa!”
20 καὶ ἤνεγκαν αὐτὸν πρὸς αὐτόν. καὶ ἰδὼν αὐτὸν ⸂τὸ πνεῦμα εὐθὺς ⸀συνεσπάραξεναὐτόν, καὶ πεσὼν ἐπὶ τῆς γῆς ἐκυλίετο ἀφρίζων.
Amalalu, ilia da amo goi Ema oule misi. Wadela: i a: silibu goi ea dogo ganodini esalu da Yesu ba: beba: le, e da ea da: i amo ganodini ludubiba: le, goi ea da: i gadelale, e da osoboga diasa: ili soyalale, ea lafidili dubu bagadewane sasialalu.
21 καὶ ἐπηρώτησεν τὸν πατέρα αὐτοῦ· Πόσος χρόνος ἐστὶν ὡς τοῦτο γέγονεν αὐτῷ; ὁ δὲ εἶπεν· ⸀Ἐκπαιδιόθεν·
Yesu da amo goi ea adama amane adole ba: i, “Ea olo da habogala mubala: ?” Eda bu adole i, “E mano dudubuga mui galu.
22 καὶ πολλάκις ⸂καὶ εἰς πῦρ αὐτὸν ἔβαλεν καὶ εἰς ὕδατα ἵνα ἀπολέσῃ αὐτόν· ἀλλʼ εἴ τι ⸀δύνῃ βοήθησον ἡμῖν σπλαγχνισθεὶς ἐφʼ ἡμᾶς.
Eso enoga, wadela: i a: silibu bagadewane ludubiba: le, e laluga nesa. Enoga e da hanoga bogoma: ne dafasa. Be di da e hahamomu defele esalea, ninima asigiba: le fidima.”
23 ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ· Τὸ Εἰ ⸀δύνῃ πάντα δυνατὰ τῷ πιστεύοντι.
Yesu E bu adole i, “Abuliba: le na da defele hahamomusa: galea hamoma: ne sia: bala: ? Nowa da dafawaneyale dawa: sea, e da huludafa hamomusa: defele gala.”
24 ⸀εὐθὺςκράξας ὁ πατὴρ τοῦ ⸀παιδίουἔλεγεν· ⸀Πιστεύω βοήθει μου τῇ ἀπιστίᾳ.
Goi ea ada da se bagade nabawane bagade wele sia: i, “Na dafawaneyale dawa: be! Be na dafawaneyale dawa: su hou da defele hameba: le, Dia na dafawaneyale dawa: su hou bu bagama!”
25 ἰδὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἐπισυντρέχει ὄχλος ἐπετίμησεν τῷ πνεύματι τῷ ἀκαθάρτῳ λέγων αὐτῷ· Τὸ ⸂ἄλαλον καὶ κωφὸν πνεῦμα, ἐγὼ ⸂ἐπιτάσσω σοι, ἔξελθε ἐξ αὐτοῦ καὶ μηκέτι εἰσέλθῃς εἰς αὐτόν.
Amalalu, dunu huluane hehenane gilisibi ba: loba, amo wadela: i a: silibuma Yesu E gagabole amane sia: i, “Di! Sia: hamedei amola hame naba amo hou hamosu wadela: i a: silibu! Bu mae aligila sa: ima: ne fadegale fasima!”
26 καὶ ⸂κράξας καὶ πολλὰ σπαράξας ἐξῆλθεν· καὶ ἐγένετο ὡσεὶ νεκρὸς ὥστε ⸀τοὺςπολλοὺς λέγειν ὅτι ἀπέθανεν.
Amalalu, wadela: i a: silibu, bagadewane “a: a:i” ea gusa: ne, goi ea da: i gadelale, ea dogoga fadegale fasi. Goi da bogoiwane ba: loba, dunu huluane amane sia: i, “E da bogoi dagoi!”
27 ὁ δὲ Ἰησοῦς κρατήσας ⸂τῆς χειρὸς αὐτοῦ ἤγειρεν αὐτόν, καὶ ἀνέστη.
Be Yesu Ea lobolele, gaguia gadoiba: le, e da wa: legadoi.
28 καὶ ⸂εἰσελθόντος αὐτοῦ εἰς οἶκον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ⸂κατʼ ἰδίαν ἐπηρώτων αὐτόν· Ὅτι ἡμεῖς οὐκ ἠδυνήθημεν ἐκβαλεῖν αὐτό;
Fa: nowane, Yesu da diasuga golili sa: ili, Ea fa: no bobogesu dunu da wamowane Ema adole ba: i, “Ninia amo wadela: i a: silibu fadegale fasimu, abuliba: le hamedebela: ?”
29 καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Τοῦτο τὸ γένος ἐν οὐδενὶ δύναται ἐξελθεῖν εἰ μὴ ἐν ⸀προσευχῇ
Yesu E bu adole i, “Gowai liligi, dunu ilia bagadewane sia: ne gadobeba: le fawane fadegale fasimu dawa:”
30 Κἀκεῖθεν ἐξελθόντες ⸀παρεπορεύοντοδιὰ τῆς Γαλιλαίας, καὶ οὐκ ἤθελεν ἵνα τις γνοῖ·
Amo soge yolesili, Yesu amola Ea ado ba: su dunu Ga: lili soge ganodini lalu. Dunu eno da ilia esalebe soge dawa: mu, E da higa: i galu.
31 ἐδίδασκεν γὰρ τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ὅτι Ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται εἰς χεῖρας ἀνθρώπων, καὶ ἀποκτενοῦσιν αὐτόν, καὶ ἀποκτανθεὶς ⸂μετὰ τρεῖς ἡμέρας ἀναστήσεται.
Bai E da ea ado ba: su dunu ilima fawane olelemusa: dawa: i galu. E amane sia: i, “Eno osobo bagade dunu da Dunu Egefe gasawane gagulaligili, medole legemu. Be eso udiana aligili, E da uhini bu wa: legadomu.”
32 οἱ δὲ ἠγνόουν τὸ ῥῆμα, καὶ ἐφοβοῦντο αὐτὸν ἐπερωτῆσαι.
Be amo sia: nabaloba, ilia da bai noga: le hame dawa: i. Amola ilia da Ema bai eno adole ba: mu beda: i galu.
33 Καὶ ⸀ἦλθονεἰς Καφαρναούμ. καὶ ἐν τῇ οἰκίᾳ γενόμενος ἐπηρώτα αὐτούς· Τί ἐν τῇ ⸀ὁδῷδιελογίζεσθε;
Ilia da Gabena: iame moilaiga doaga: le, diasu afae gelabo ganodini golili sa: i. Amalalu, Yesu da Ea fa: no bobogesu dunuma amane adole ba: i, “Dilia logoga ahoanoba, adi sia: ga gegeila: ?”
34 οἱ δὲ ἐσιώπων, πρὸς ἀλλήλους γὰρ διελέχθησαν ἐν τῇ ὁδῷ τίς μείζων.
Be ilia da nowa ea hou da baligili ahoabe, amo sia: gegenana ahoanuba: le, gogosiabeba: le, Ema hame adole i.
35 καὶ καθίσας ἐφώνησεν τοὺς δώδεκα καὶ λέγει αὐτοῖς· Εἴ τις θέλει πρῶτος εἶναι ἔσται πάντων ἔσχατος καὶ πάντων διάκονος.
Amalalu, Yesu da fili, ado ba: su dunu fagoyale gala Ema misa: ne sia: i. E da ilima amane sia: i, “Nowa dunu da bisili masusa: dawa: sea, e da sinidigili, dunu huluane ilia hawa: hamosu dunu agoane ba: mu.”
36 καὶ λαβὼν παιδίον ἔστησεν αὐτὸ ἐν μέσῳ αὐτῶν καὶ ἐναγκαλισάμενος αὐτὸ εἶπεν αὐτοῖς·
Yesu da mano fonobahadi lale, ilia aligi dogoa oule misi. Amalalu, amo mano ouga: ne, E da ilima amane sia: i,
37 Ὃς ⸀ἂνἓν τῶν τοιούτων παιδίων δέξηται ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου, ἐμὲ δέχεται· καὶ ὃς ⸁ἂνἐμὲ ⸀δέχηται οὐκ ἐμὲ δέχεται ἀλλὰ τὸν ἀποστείλαντά με.
“Nowa dunu da Nama asigiba: le, agoaiwane mano hahawane yosia: sea, e da Na amola yosia: sa. Nowa da Nama hahawane yosia: sea, e da Na Asuna Asisu dunuma yosia: sa.”
38 ⸂Ἔφη αὐτῷ ὁ Ἰωάννης· Διδάσκαλε, εἴδομέν τινα ⸀ἐντῷ ὀνόματί σου ἐκβάλλοντα δαιμόνια, ⸂καὶ ἐκωλύομεν αὐτόν, ὅτι οὐκ ἠκολούθει ἡμῖν.
Yone da Yesuma amane sia: i, “Olelesu! Dunu afae da Dia dioba: le wadela: i a: silibu fadegale fasisa, amo ninia ba: i. Be e da ninia baligiga hame aligiba: le, Ninia da ema yolema: ne sia: i.”
39 ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν· Μὴ κωλύετε αὐτόν, οὐδεὶς γάρ ἐστιν ὃς ποιήσει δύναμιν ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου καὶ δυνήσεται ταχὺ κακολογῆσαί με·
Be Yesu E bu adole i, “Ea logo mae hedofama! Nowa dunu, Na dioba: le musa: hame ba: i gasa bagade hou hamosea, e da hobea Na Dio lasogole hame sia: mu.
40 ὃς γὰρ οὐκ ἔστιν καθʼ ⸂ἡμῶν, ὑπὲρ ἡμῶν ἐστιν.
Bai nowa da ninima ha lai hame esalea, e da ninimagai esala.
41 Ὃς γὰρ ἂν ποτίσῃ ὑμᾶς ποτήριον ὕδατος ἐν ⸀ὀνόματιὅτιχριστοῦ ἐστε, ἀμὴν λέγω ὑμῖν ⸀ὅτι οὐ μὴ ⸀ἀπολέσῃτὸν μισθὸν αὐτοῦ.
Na dilima dafawane sia: sa! Nowa da dilima, dilia da Na hou lalegaguiba: le, dilima hano dili iasea, amo dunu da bidi ida: iwane ba: mu.
42 Καὶ ὃς ⸀ἂνσκανδαλίσῃ ἕνα τῶν μικρῶν ⸀τούτωντῶν πιστευόντων ⸂εἰς ἐμέ, καλόν ἐστιν αὐτῷ μᾶλλον εἰ περίκειται ⸂μύλος ὀνικὸς περὶ τὸν τράχηλον αὐτοῦ καὶ βέβληται εἰς τὴν θάλασσαν.
Nowa dunu da mano fonobahadi ea dafawaneyale dawa: su hou wadela: sea, amo dunu da ea galogoaga igi bagadedafa la: gili, hanoga galadigili, amo dunu ea dabe lamu da goe se iasu bagadewane baligimu.
43 Καὶ ἐὰν ⸀σκανδαλίζῃσε ἡ χείρ σου, ἀπόκοψον αὐτήν· καλόν ⸂ἐστίν σε κυλλὸν ⸂εἰσελθεῖν εἰς τὴν ζωὴν ἢ τὰς δύο χεῖρας ἔχοντα ἀπελθεῖν εἰς τὴν γέενναν, εἰς τὸ πῦρ τὸ ⸀ἄσβεστον (Geenna g1067)
Amaiba: le, dia lobo ea hamobe amo dia hou wadela: sa: besa: le, defea, dia lobo damuni fasima. Di da lobo afaewane Fifi Ahoanusu lamu da defea. Be lobo adunawane Helo sogega lalu mae haba: dole nenanebe amoga sa: imu da defea hame galebe. (Geenna g1067)
Helo soge fi ilia ifidi amoga nanebe hame bogosa. Lalu da mae haba: dole nenana.
45 καὶ ἐὰν ὁ πούς σου σκανδαλίζῃ σε ἀπόκοψον αὐτόν· καλόν ἐστίν ⸀σε εἰσελθεῖν εἰς τὴν ζωὴν χωλὸν ἢ τοὺς δύο πόδας ἔχοντα βληθῆναι εἰς τὴν ⸀γέενναν (Geenna g1067)
Dia emo ea hamobe da dia hou wadela: musa: dawa: sea, defea, dia emo damuni fasima. Di gasuga: igiwane Fifi Ahoanusu lamu da defea. Be di emo aduna ida: iwane gala Helo sogega sa: imu da defea hame galebe. (Geenna g1067)
Amo sogega fi ilia da ifidiga nanebe be hame bogosa. Lalu da mae haba: dole nenana.
47 καὶ ἐὰν ὁ ὀφθαλμός σου σκανδαλίζῃ σε, ἔκβαλε αὐτόν· καλόν ⸀σέἐστιν μονόφθαλμον εἰσελθεῖν εἰς τὴνβασιλείαν τοῦ θεοῦ ἢ δύο ὀφθαλμοὺς ἔχοντα βληθῆναι εἰς ⸀τὴν ⸀γέενναν (Geenna g1067)
Dia si da dia hou wadela: mu ba: sea, amo duga: le fasima. Di da si afaewane Gode Ea Hinadafa Hou heda: mu da defea. Be di si adunawane Helo sogega sa: imu da defea hame galebe. (Geenna g1067)
48 ὅπου ὁ σκώληξ αὐτῶν οὐ τελευτᾷ καὶ τὸ πῦρ οὐ σβέννυται.
Amo soge fi ilia ifidi amoga nanebe hame bogosa. Lalu da mae haba: dole nenana.
49 Πᾶς γὰρ πυρὶ ⸀ἁλισθήσεται
Sali da gobele salimu liligi huluane ledo mae dialoma: ne fofolosa. Amo defele, lalu da dunu huluane fofolomu.
50 καλὸν τὸ ἅλα· ἐὰν δὲ τὸ ἅλας ἄναλον γένηται, ἐν τίνι αὐτὸ ἀρτύσετε; ἔχετε ἐν ἑαυτοῖς ⸀ἅλα, καὶ εἰρηνεύετε ἐν ἀλλήλοις.
Sali da noga: i gala. Be dasaiba: le, ea hedai fisi ba: sea, ha: i manu amo saliga da habodane hahamobela: ? Dilia dogo ganodini olofosu hou sali agoane dialumu da defea. Dilia fi ganodini olofoiwane esaloma!”

< Κατα Μαρκον 9 >