< Κατα Λουκαν 24 >

1 τῇ δὲ μιᾷ τῶν σαββάτων ὄρθρου βαθέως ⸂ἐπὶ τὸ μνῆμα ἦλθον φέρουσαι ἃ ἡτοίμασαν ⸀ἀρώματα
Mapema muno lisiku lya kwanza laya wiki, baisile mu'likaburi, kabaleta manukato yalowa kumwandaliya.
2 εὗρον δὲ τὸν λίθον ἀποκεκυλισμένον ἀπὸ τοῦ μνημείου,
Kabalola liwe latigalambulilwa mbali ni likaburi.
3 ⸂εἰσελθοῦσαι δὲ οὐχ εὗρον τὸ ⸀σῶμα
Kabayingii nkati, lakini baukwembite kwaa bwega wa Ngwana Yesu.
4 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ⸀ἀπορεῖσθαιαὐτὰς περὶ τούτου καὶ ἰδοὺ ἄνδρες δύο ἐπέστησαν αὐταῖς ἐν ⸂ἐσθῆτι ἀστραπτούσῃ.
Yapangite kwamba, wakati kabasangala kuhusu chelo, ghafla, bandu abele bayemi nkati yabe bawalike ngobo ga'ng'ara muno.
5 ἐμφόβων δὲ γενομένων αὐτῶν καὶ κλινουσῶν ⸂τὰ πρόσωπα εἰς τὴν γῆν εἶπαν πρὸς αὐτάς· Τί ζητεῖτε τὸν ζῶντα μετὰ τῶν νεκρῶν;
Alwawa babile ni hofu muno ni kabaunika minyo gabe pae, kababakiya balo alwawa, “Mwanja namani mwampala yolo ywabile nkoti nkati ya babile mu'kiwo?
6 ⸂οὐκ ἔστιν ὧδε, ἀλλὰ ἠγέρθη.⸃ μνήσθητε ὡς ἐλάλησεν ὑμῖν ἔτι ὢν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ,
Abile kwaa pano, ila atiyoka! mkumbukye chelo akibaya ni mwenga mu'Galilaya,
7 λέγων ⸂τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ὅτι δεῖ παραδοθῆναι εἰς χεῖρας ἀνθρώπων ἁμαρτωλῶν καὶ σταυρωθῆναι καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἀναστῆναι.
kabaya kwamba Mwana wa Adamu lazima alekwilwe mu'maboko ga bandu babile ni sambi ni asulubilwe, ni siku ye itatu, alowa yoka kae.”
8 καὶ ἐμνήσθησαν τῶν ῥημάτων αὐτοῦ,
Balo alwawa bakomboki maneno gake,
9 καὶ ὑποστρέψασαι ἀπὸ τοῦ μνημείου ἀπήγγειλαν ταῦτα πάντα τοῖς ἕνδεκα καὶ πᾶσιν τοῖς λοιποῖς.
na kababuyangana boka mulikaburi na kabakokeya makowe aga goti balo komi ni yimo benge bote.
10 ἦσαν δὲ ἡ Μαγδαληνὴ Μαρία καὶ Ἰωάννα καὶ Μαρία ⸀ἡ Ἰακώβου καὶ αἱ λοιπαὶ σὺν αὐταῖς· ⸀ἔλεγονπρὸς τοὺς ἀποστόλους ταῦτα.
Bai Maria Magdalena, Joana, Maria mao ba Yakobo, ni alwawa wenge mpamo batitangaza makowe aga kwa mitume.
11 καὶ ἐφάνησαν ἐνώπιον αὐτῶν ὡσεὶ λῆρος τὰ ῥήματα ⸀ταῦτα καὶ ἠπίστουν αὐταῖς.
Lakini abari yee yatibonekine kati mzaha tu kwa mitume, ni kababaamini kwaa balo alwawa.
12 ⸂Ὁ δὲ Πέτρος ἀναστὰς ἔδραμεν ἐπὶ τὸ μνημεῖον· καὶ παρακύψας βλέπει τὰ ⸀ὀθόνια μόνα· καὶ ἀπῆλθεν πρὸς ⸀αὑτὸν θαυμάζων τὸ γεγονός
Hata nyoo Petro atiyumuka kuyendya mulikaburi, na chungulya ni kulola nkati yake, abweni sanda kichake. Petro kaboka kuyenda munyumba yake, atishangala chelo chabile chakipangike.
13 Καὶ ἰδοὺ δύο ἐξ αὐτῶν ⸂ἐν αὐτῇ τῇ ἡμέρᾳ ἦσαν πορευόμενοι εἰς κώμην ἀπέχουσαν σταδίους ἑξήκοντα ἀπὸ Ἰερουσαλήμ, ᾗ ὄνομα Ἐμμαοῦς,
Linga, abele nkati yabe babile kabayenda lisoba lyoo muijiji chimo chakemelwa Emmau, chabile maili sitini boka Yerusalemu.
14 καὶ αὐτοὶ ὡμίλουν πρὸς ἀλλήλους περὶ πάντων τῶν συμβεβηκότων τούτων.
Kabajadiliana bene kwa bene kuhusu makowe goti gapangite.
15 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ὁμιλεῖν αὐτοὺς καὶ συζητεῖν καὶ ⸀αὐτὸςἸησοῦς ἐγγίσας συνεπορεύετο αὐτοῖς,
Yapetike kwamba, wakati babile bakijadiliana ni kunaluyana bene maswali, Yesu kaisa karibu kabakengama nakwe.
16 οἱ δὲ ὀφθαλμοὶ αὐτῶν ἐκρατοῦντο τοῦ μὴ ἐπιγνῶναι αὐτόν.
Lakini minyo gabe kabanlola kwaa y6ange kuntambwa ywembe.
17 εἶπεν δὲ πρὸς αὐτούς· Τίνες οἱ λόγοι οὗτοι οὓς ἀντιβάλλετε πρὸς ἀλλήλους περιπατοῦντες; καὶ ⸀ἐστάθησανσκυθρωποί.
Yesu kabakokeya, “Namani ambacho mwenga abele mwatilongela kamuyenda?” Bayemi palo kababonekine babile ni huzuni.
18 ἀποκριθεὶς δὲ ⸂εἷς ὀνόματι Κλεοπᾶς εἶπεν πρὸς αὐτόν· Σὺ μόνος παροικεῖς Ἰερουσαλὴμ καὶ οὐκ ἔγνως τὰ γενόμενα ἐν αὐτῇ ἐν ταῖς ἡμέραις ταύταις;
Yumo kati yabe, lina lyake Cleopa, kayangwa, “Je wenga wa nyai mwene pano Yerusalemu uyowine kwaa makowe gapangike masoba aga?”
19 καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Ποῖα; οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ· Τὰ περὶ Ἰησοῦ τοῦ ⸀Ναζαρηνοῦ ὃς ἐγένετο ἀνὴρ προφήτης δυνατὸς ἐν ἔργῳ καὶ λόγῳ ἐναντίον τοῦ θεοῦ καὶ παντὸς τοῦ λαοῦ,
Yesu kammakiya, “Makowe gani?” Kabanyangwa, “Makowe husu Yesu ywa Nazareti, ywabile nabii, muweza mu'matendo ni maneno nnongi ya Nnongo ni bandu bote.
20 ὅπως τε παρέδωκαν αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ ἄρχοντες ἡμῶν εἰς κρίμα θανάτου καὶ ἐσταύρωσαν αὐτόν.
Ni kwa namna ambayo akolo ba Makuhani ni Iongozi bitu banlekile hukumilwa kiwo ni kunsulubisha.
21 ἡμεῖς δὲ ἠλπίζομεν ὅτι αὐτός ἐστιν ὁ μέλλων λυτροῦσθαι τὸν Ἰσραήλ· ἀλλά γε ⸀καὶσὺν πᾶσιν τούτοις τρίτην ταύτην ἡμέραν ⸀ἄγειἀφʼ οὗ ταῦτα ἐγένετο.
Lakini twatitamani kwamba ywembe nga atikuibeka huru Israeli. Eloo, mbale ni aga goti, muda ni lisoba lya tatu boka makowe aga gapangilwe.
22 ἀλλὰ καὶ γυναῖκές τινες ἐξ ἡμῶν ἐξέστησαν ἡμᾶς, γενόμεναι ⸀ὀρθριναὶἐπὶ τὸ μνημεῖον
Lakini pia, baadhi ya alwawa boka mu'likundi litu batitushangaza, baada yo yenda mulikaburi kindai ni mapema.
23 καὶ μὴ εὑροῦσαι τὸ σῶμα αὐτοῦ ἦλθον λέγουσαι καὶ ὀπτασίαν ἀγγέλων ἑωρακέναι, οἳ λέγουσιν αὐτὸν ζῆν.
Kabaukosite bwega wake, kababuya, kababaya kwamba babweni malaika babayite yu nkoti.
24 καὶἀπῆλθόν τινες τῶν σὺν ἡμῖν ἐπὶ τὸ μνημεῖον, καὶ εὗρον οὕτως καθὼς ⸀καὶ αἱ γυναῖκες εἶπον, αὐτὸν δὲ οὐκ εἶδον.
Baadhi ya analome ambao babile mpamo natwenga kabayenda mulikaburi, ni kukuta ni kati balo alwawa kababaya. Lakini bamweni kwaa ywembe.”
25 καὶ αὐτὸς εἶπεν πρὸς αὐτούς· Ὦ ἀνόητοι καὶ βραδεῖς τῇ καρδίᾳ τοῦ πιστεύειν ἐπὶ πᾶσιν οἷς ἐλάλησαν οἱ προφῆται·
Yesu kaabakiya, “Mwenga mwa bandu bajinga ni mubile ni mioyo mizito ya kuamini yote ambago manabii babayite!
26 οὐχὶ ταῦτα ἔδει παθεῖν τὸν χριστὸν καὶ εἰσελθεῖν εἰς τὴν δόξαν αὐτοῦ;
Je ipalike kwaa lazima Yesu kuteseka kwa makowe aga, ni kuyingya mu'utukupu wake?”
27 καὶ ἀρξάμενος ἀπὸ Μωϋσέως καὶ ἀπὸ πάντων τῶν προφητῶν ⸀διερμήνευσεναὐτοῖς ἐν πάσαις ταῖς γραφαῖς τὰ περὶ ⸀ἑαυτοῦ
Boka kwa Musa ni manabii woti, Yesu atikwatafsiriya makowe gamuhusu ywembe mu'maandiki yote.
28 Καὶ ἤγγισαν εἰς τὴν κώμην οὗ ἐπορεύοντο, καὶ αὐτὸς ⸀προσεποιήσατο⸀πορρώτερονπορεύεσθαι.
Batikaribia chelo ijiji, huko kababile kabayenda, Yesu kapanga kati kwamba atiyendelya nnonge.
29 καὶ παρεβιάσαντο αὐτὸν λέγοντες· Μεῖνον μεθʼ ἡμῶν, ὅτι πρὸς ἑσπέραν ἐστὶν καὶ κέκλικεν ⸀ἤδηἡ ἡμέρα. καὶ εἰσῆλθεν τοῦ μεῖναι σὺν αὐτοῖς.
Lakini kabanlazimisha, kababaya, “Tama pamope nitwenga, mana ielekile mukitamunyo na lisoba lya kati lyaishile.”Nga nyo Yesu kayingi yenda tama nakwe.
30 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ κατακλιθῆναι αὐτὸν μετʼ αὐτῶν λαβὼν τὸν ἄρτον εὐλόγησεν καὶ κλάσας ἐπεδίδου αὐτοῖς·
Yaipangite kwamba, muda atama nakwe kalya, atitola nkate, atiubariki, ni kuutekwana, kawapea.
31 αὐτῶν δὲ διηνοίχθησαν οἱ ὀφθαλμοὶ καὶ ἐπέγνωσαν αὐτόν· καὶ αὐτὸς ἄφαντος ἐγένετο ἀπʼ αὐτῶν.
Boka po minyo gabe ngabakelebeka, kabantanga, ni kaboka gafla nnongi ya minyo gabe.
32 καὶ εἶπαν πρὸς ἀλλήλους· Οὐχὶ ἡ καρδία ἡμῶν καιομένη ἦν ⸂ἐν ἡμῖν ὡςἐλάλει ἡμῖν ἐν τῇ ὁδῷ, ⸀ὡς διήνοιγεν ἡμῖν τὰς γραφάς;
Kabalongela bene kwa bene, mu'atilongela natwenga mundela, muda atiyogolya maandiko?”
33 καὶ ἀναστάντες αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ὑπέστρεψαν εἰς Ἰερουσαλήμ, καὶ εὗρον ⸀ἠθροισμένουςτοὺς ἕνδεκα καὶ τοὺς σὺν αὐτοῖς,
Kabanyanyuka saa yeyelo, ni kubuyangana Yerusalemu. Kabakwembana balo komi ni jimo kabakusanyilwe mpamo, ni balo babile mpamo nakwe,
34 λέγοντας ὅτι ⸂ὄντως ἠγέρθη ὁ κύριος καὶ ὤφθη Σίμωνι.
kababaya, “Ngwana atiyoka kwelikweli, ni kanlokiya Simoni.”
35 καὶ αὐτοὶ ἐξηγοῦντο τὰ ἐν τῇ ὁδῷ καὶ ὡς ἐγνώσθη αὐτοῖς ἐν τῇ κλάσει τοῦ ἄρτου.
Nga nyoo kabamakiya makowe gapangilwe mundela, na namna Yesu atikujidhihirisha kwabe ni kuutekwana nkate.
36 Ταῦτα δὲ αὐτῶν λαλούντων ⸀αὐτὸςἔστη ἐν μέσῳ ⸀αὐτῶν
Muda kabalongela makowe ago, Yesu mwene ayemi nkati yabe, ni kammakiya, “Amani ibile kwinu.”
37 πτοηθέντες δὲ καὶ ἔμφοβοι γενόμενοι ἐδόκουν πνεῦμα θεωρεῖν.
Lakini batiyogopa ni kuba ni hofu ngolo, ni kabawaza kwamba baibweni roho.
38 καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Τί τεταραγμένοι ἐστέ, καὶ διὰ τί διαλογισμοὶ ἀναβαίνουσιν ἐν ⸂τῇ καρδίᾳ ὑμῶν;
Yesu kabakokeya, kwa mwanja namani mwatifazaika?
39 ἴδετε τὰς χεῖράς μου καὶ τοὺς πόδας μου ὅτι ⸂ἐγώ εἰμι αὐτός· ψηλαφήσατέ με καὶ ἴδετε, ὅτι πνεῦμα σάρκα καὶ ὀστέα οὐκ ἔχει καθὼς ἐμὲ θεωρεῖτε ἔχοντα.
Mwanja namani maswali gayoka mumyoyo yinu? Mulinge maboko gangu ni magolo gango, kwamba nenga namwene. Muniguse ni mulole. kwa mana roho yabile kwaa ni mifupa wala nyama, kati mwanibweni nenga nibile.”
40 ⸂[καὶ τοῦτο εἰπὼν ⸀ἔδειξεν αὐτοῖς τὰς χεῖρας καὶ τοὺς πόδας.]⸃
Ayomwile baya nyoo, atikwabonikiya maboko gake ni magolo gabe.
41 ἔτι δὲ ἀπιστούντων αὐτῶν ἀπὸ τῆς χαρᾶς καὶ θαυμαζόντων εἶπεν αὐτοῖς· Ἔχετέ τι βρώσιμον ἐνθάδε;
Pababile bado ni puraika yayanganikilwe ni yange aminiya, ni kushangala, Yesu kabakokiya, “Je mubile ni kilebe chochoti chakulya?”
42 οἱ δὲ ἐπέδωκαν αὐτῷ ἰχθύος ὀπτοῦ ⸀μέρος
Kabampei ipande ya nkate ni omba asomwile.
43 καὶ λαβὼν ἐνώπιον αὐτῶν ἔφαγεν.
Yesu katola, ni kulya nnongi yabe.
44 Εἶπεν δὲ ⸂πρὸς αὐτούς· Οὗτοι οἱ λόγοι ⸀μουοὓς ἐλάλησα πρὸς ὑμᾶς ἔτι ὢν σὺν ὑμῖν, ὅτι δεῖ πληρωθῆναι πάντα τὰ γεγραμμένα ἐν τῷ νόμῳ Μωϋσέως ⸀καὶπροφήταις καὶ ψαλμοῖς περὶ ἐμοῦ.
Atikum'bakiya, “Nabile ni mwenga, natikuabakiyanga kuwa goti gaandikilwe mu saliya ya Musa ni manabii ni Zaburi lazima gapangike.
45 τότε διήνοιξεν αὐτῶν τὸν νοῦν τοῦ συνιέναι τὰς γραφάς,
Boka po kabayogoli malango gabe, kuwa baweze kugaelewa maandiko.
46 καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὅτι οὕτως ⸀γέγραπταιπαθεῖν τὸν χριστὸν καὶ ἀναστῆναι ἐκ νεκρῶν τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ,
Kaabakiya, “Kuwa iandikilwe, Kristo lazima ateseke, ni kuyoka kae boka mu'kiwo lisoba lya itatu.
47 καὶκηρυχθῆναι ἐπὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ μετάνοιαν ⸀καὶ ἄφεσιν ἁμαρτιῶν εἰς πάντα τὰ ἔθνη— ⸀ἀρξάμενοιἀπὸ Ἰερουσαλήμ·
Na Toba ni msamaha wa sambi lazima ihubirilwe kwa lina lyake kwa mataifa gote, boka Yerusalemu.
48 ὑμεῖς ⸀ἐστεμάρτυρες τούτων.
Ni mwenga mwamashahidi ga makowea ga.
49 καὶ ἰδοὺ ἐγὼ ⸀ἐξαποστέλλωτὴν ἐπαγγελίαν τοῦ πατρός μου ἐφʼ ὑμᾶς· ὑμεῖς δὲ καθίσατε ἐν τῇ ⸀πόλειἕως οὗ ἐνδύσησθε ⸂ἐξ ὕψους δύναμιν.
Mulinge niakuapeya ahadi ga Tate bango nnani yinu. Lakini mwisubiri pano muijiji, mpaka palo mwamuwalikwa ngupu boka kunani.
50 Ἐξήγαγεν δὲ αὐτοὺς ⸀ἕως⸀πρὸςΒηθανίαν, καὶ ἐπάρας τὰς χεῖρας αὐτοῦ εὐλόγησεν αὐτούς.
Yesu kabakengama panja mpaka pabakaribie Bethania. Atiinua maboko gake kunani, ni kuabariki.
51 καὶ ἐγένετο ἐν τῷ εὐλογεῖν αὐτὸν αὐτοὺς διέστη ἀπʼ αὐτῶν ⸂[καὶ ἀνεφέρετο εἰς τὸν οὐρανόν⸃.
Yapangite kuwa, muda waabile atikwabariki, atikuaneka ni kutolelwa kuamaunde.
52 καὶ αὐτοὶ ⸂[προσκυνήσαντες αὐτὸν⸃ ὑπέστρεψαν εἰς Ἰερουσαλὴμ μετὰ χαρᾶς μεγάλης,
Bai kabamwabudu, ni kubuya Yerusalemu ni puraha ngolo.
53 καὶ ἦσαν διὰ παντὸς ἐν τῷ ἱερῷ ⸀εὐλογοῦντεςτὸν ⸀θεόν
Kabayendelya tama muhekalu, kabambariki Nnongo.

< Κατα Λουκαν 24 >