< Κατα Λουκαν 23 >
1 Καὶ ἀναστὰν ἅπαν τὸ πλῆθος αὐτῶν ἤγαγον αὐτὸν ἐπὶ τὸν Πιλᾶτον.
Bhai likundi lyowe, gubhajimingene, nikwaapeleka a Yeshu kwa a Pilato.
2 ἤρξαντο δὲ κατηγορεῖν αὐτοῦ λέγοντες· Τοῦτον εὕραμεν διαστρέφοντα τὸ ἔθνος ⸀ἡμῶνκαὶ κωλύοντα ⸂φόρους Καίσαρι διδόναι ⸀καὶλέγοντα ⸀αὑτὸνχριστὸν βασιλέα εἶναι.
Gubhatandubhenje kwaashitakiya bhalinkutinji, “Bhene bhandubha bhatendaga kwaapuganyanga bhandunji bhetu, bhalikwalimbiyanga kulipa koli kwa a Kaishali na bhalikwiishema a Kilishitu na a mpalume.”
3 ὁ δὲ Πιλᾶτος ⸀ἠρώτησεναὐτὸν λέγων· Σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων; ὁ δὲ ἀποκριθεὶς αὐτῷ ἔφη· Σὺ λέγεις.
A Pilato gubhaabhushiye a Yeshu, “Mmwe a mpalume bha Bhayaudi?” A Yeshu gubhaajangwile “Mmwe ni nkubheleketa.”
4 ὁ δὲ Πιλᾶτος εἶπεν πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ τοὺς ὄχλους· Οὐδὲν εὑρίσκω αἴτιον ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ.
A Pilato gubhaabhalanjilenje ashikalongolele bha bhaabhishila na lugwinjili lwa bhandu, “Ngakushibhona shibhalebhile abha bhandubha.”
5 οἱ δὲ ἐπίσχυον λέγοντες ὅτι Ἀνασείει τὸν λαὸν διδάσκων καθʼ ὅλης τῆς Ἰουδαίας, ⸀καὶἀρξάμενος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἕως ὧδε.
Ikabheje na bhalabhonji gubhapundilenje kukwiya bhalinkutinji, “Bhanakwiya nnjasha kwa majiganyo gabho nshilambo showe sha ku Yudea, kundubhila ku Galilaya, mpaka apano.”
6 Πιλᾶτος δὲ ⸀ἀκούσαςἐπηρώτησεν εἰ ὁ ἄνθρωπος Γαλιλαῖός ἐστιν,
A Pilato bhakapilikaneje genego gubhabhushiye, “Bhuli, abha bhandubha bha ku Galilaya?”
7 καὶ ἐπιγνοὺς ὅτι ἐκ τῆς ἐξουσίας Ἡρῴδου ἐστὶν ἀνέπεμψεν αὐτὸν πρὸς Ἡρῴδην, ὄντα καὶ αὐτὸν ἐν Ἱεροσολύμοις ἐν ταύταις ταῖς ἡμέραις.
Bhakamumanyeje kuti a Yeshu bhaliji mu Ukulungwa gwa a Elode, gubhaapeleshe kwa a Elode, pabha gene mobhago pubhaliji pa Yelushalemu pepala.
8 ὁ δὲ Ἡρῴδης ἰδὼν τὸν Ἰησοῦν ἐχάρη λίαν, ἦν γὰρ ⸂ἐξ ἱκανῶν χρόνων θέλων ἰδεῖν αὐτὸν διὰ τὸ ⸀ἀκούεινπερὶ αὐτοῦ, καὶ ἤλπιζέν τι σημεῖον ἰδεῖν ὑπʼ αὐτοῦ γινόμενον.
A Elode guyaanonyele bhakaabhoneje a Yeshu. Pabha bhapilikene ngani jabho, kwa nneyo kwa mobha gamagwinji bhatendaga loleya kwaabhona. Na kabhili bhatendaga pinga bhaabhone bhalitenda ilangulo.
9 ἐπηρώτα δὲ αὐτὸν ἐν λόγοις ἱκανοῖς· αὐτὸς δὲ οὐδὲν ἀπεκρίνατο αὐτῷ.
Bhai, a Elode gubhakabhile nkwabhuya, ikabheje a Yeshu bhangaajangula shoshowe.
10 εἱστήκεισαν δὲ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς εὐτόνως κατηγοροῦντες αὐτοῦ.
Ashikalongolele bha bhaabhishila na bhaajandika bha shalia, gubhajimingene nkukong'ondela mashitaka gabhonji kwa kakati.
11 ἐξουθενήσας δὲ αὐτὸν ⸀καὶὁ Ἡρῴδης σὺν τοῖς στρατεύμασιν αὐτοῦ καὶ ἐμπαίξας ⸀περιβαλὼνἐσθῆτα λαμπρὰν ἀνέπεμψεν αὐτὸν τῷ Πιλάτῳ.
Bhai, a Elode na ashimanjola bhabho, gubhaalembulenje a Yeshu nikwatendela mbenji, kungai gubhaawashiyenje lijoo lya Upalume, gubhabhujilenabhonji kwa a Pilato.
12 ἐγένοντο δὲ φίλοι ὅ τε ⸂Ἡρῴδης καὶ ὁ Πιλᾶτος ἐν αὐτῇ τῇ ἡμέρᾳ μετʼ ἀλλήλων· προϋπῆρχον γὰρ ἐν ἔχθρᾳ ὄντες πρὸς ⸀αὑτούς
A Elode na a Pilato bhukala pubhalinginji bhamagongo, kutandubhila lyene lyubhalyo gubhalinginji bhambwiga.
13 Πιλᾶτος δὲ συγκαλεσάμενος τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ τοὺς ἄρχοντας καὶ τὸν λαὸν
Bhai, a Pilato gubhashemile shitamo sha ashikalongolele bha bhaabhishila na ashikalongolele bhana bha bhandunji,
14 εἶπεν πρὸς αὐτούς· Προσηνέγκατέ μοι τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὡς ἀποστρέφοντα τὸν λαόν, καὶ ἰδοὺ ἐγὼ ἐνώπιον ὑμῶν ἀνακρίνας ⸀οὐθὲνεὗρον ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ αἴτιον ὧν κατηγορεῖτε κατʼ αὐτοῦ.
gubhaabhalanjilenje, “Nshimbeleshelanga abha bhandubha kuti, bhanaapuganya bhandu. Ngakagulileje lyene lilobheli pameyo genunji, nangashibhona shibhalebhile shilingana na mashitaka genunji.
15 ἀλλʼ οὐδὲ Ἡρῴδης, ⸂ἀνέπεμψεν γὰρ αὐτὸν πρὸς ἡμᾶς· καὶ ἰδοὺ οὐδὲν ἄξιον θανάτου ἐστὶν πεπραγμένον αὐτῷ·
Numbe nngabha nne jikape, ikabhe nkali a Elode bhangashibhona shoshowe shibhalebhile, nigubhamujishiye. Pabha abha bhandubha shakwapi shibhatendile shapinjikwa bhaukumulwe kubhulagwa.
16 παιδεύσας οὖν αὐτὸν ⸀ἀπολύσω
Kwa nneyo shinajile bhakomwe ibhoko, kungai shinaaleshelele.”
Pabha bhashinkupinjikwa kwaagopolelanga nkutabhwa jumo lyubha lya shikukuu.
18 ⸀Ἀνέκραγονδὲ παμπληθεὶ λέγοντες· Αἶρε τοῦτον, ἀπόλυσον δὲ ἡμῖν ⸀τὸνΒαραββᾶν·
Ikabheje bhowe gwaajobhelenje gwanakamo, “Mwaabhulaje abho, ntugopolele a Bhalabha!”
19 ὅστις ἦν διὰ στάσιν τινὰ γενομένην ἐν τῇ πόλει καὶ φόνον ⸂βληθεὶς ἐν τῇ φυλακῇ.
A Bhalabha bhashinkutabhwa kwa ligongo lya nnjasha yatendeshe pa shilambo na ligongo lya bhulaga bhandu.
20 πάλιν ⸀δὲὁ Πιλᾶτος ⸀προσεφώνησεν, θέλων ἀπολῦσαι τὸν Ἰησοῦν.
A Pilato bhapinjile kwaaleshelela a Yeshu, bhai gubhakungulwishe kabhili na bhandunji,
21 οἱ δὲ ἐπεφώνουν λέγοντες· ⸂Σταύρου σταύρου αὐτόν.
ikabheje bhalabhonji gubhapundilenje jobhela, “Mwaakomele munshalabha, mwaakomele munshalabha!”
22 ὁ δὲ τρίτον εἶπεν πρὸς αὐτούς· Τί γὰρ κακὸν ἐποίησεν οὗτος; οὐδὲν αἴτιον θανάτου εὗρον ἐν αὐτῷ· παιδεύσας οὖν αὐτὸν ἀπολύσω.
A Pilato gubhaabhalanjilenje gwatatu, “Bhalebhile nndi? Ngakushibhona shoshowe shibhalebhile shapinjikwa bhabhulagwe, kwa nneyo shindume bhakomwe ibhoko, naaleshelele.”
23 οἱ δὲ ἐπέκειντο φωναῖς μεγάλαις αἰτούμενοι αὐτὸν σταυρωθῆναι, καὶ κατίσχυον αἱ φωναὶ ⸀αὐτῶν
Ikabheje bhalabhonji gubhapundilenje kujobhela, kuti a Yeshu bhanapinjikwa bhakomelwe munshalabha. Kungai, malobhe gabhonji gugapilikanishe.
24 ⸀καὶΠιλᾶτος ἐπέκρινεν γενέσθαι τὸ αἴτημα αὐτῶν·
Bhai a Pilato gubhaukumwile kuti, itendeshe malinga shibhapinjilenje.
25 ἀπέλυσεν δὲ τὸν διὰ στάσιν καὶ φόνον βεβλημένον ⸀εἰςφυλακὴν ὃν ᾐτοῦντο, τὸν δὲ Ἰησοῦν παρέδωκεν τῷ θελήματι αὐτῶν.
Gubhaaleshelele a Bhalabha bhatabhilwe kwa ligongo lya nnjasha na bhulaga bhandu. Gubhaakamwiye a Yeshu kwa ashimanjola, bhaatendelanje malinga shibhapingangaga.
26 Καὶ ὡς ἀπήγαγον αὐτόν, ἐπιλαβόμενοι ⸂Σίμωνά τινα Κυρηναῖον ἐρχόμενον ἀπʼ ἀγροῦ ἐπέθηκαν αὐτῷ τὸν σταυρὸν φέρειν ὄπισθεν τοῦ Ἰησοῦ.
Bhalinginji nkwaapeleka, gubhaimikenenje naka mundu jumo ashemwaga Shimoni jwa ku Kilene, alikopoka kunngunda. Bhai, gubhankamwilenje, gubhantwishilenje nshalabha gula aujigale nnyuma ja a Yeshu.
27 Ἠκολούθει δὲ αὐτῷ πολὺ πλῆθος τοῦ λαοῦ καὶ γυναικῶν ⸀αἳἐκόπτοντο καὶ ἐθρήνουν αὐτόν.
Bhandunji, makundi kwa makundi gubhaakagulenje, munkumbimo bhapalinji bhanabhakongwe bhaagutilangaga ililo.
28 στραφεὶς δὲ πρὸς αὐτὰς ⸀ὁἸησοῦς εἶπεν· Θυγατέρες Ἰερουσαλήμ, μὴ κλαίετε ἐπʼ ἐμέ· πλὴν ἐφʼ ἑαυτὰς κλαίετε καὶ ἐπὶ τὰ τέκνα ὑμῶν,
A Yeshu gubhaatendebhushilenje, gubhashite, “Mmanganya ashinabhiti bha pa Yelushalemu! Nnang'utilanje nne, ikabhe mwiigutilanje mwaashayene na ashibhana bhenu.
29 ὅτι ἰδοὺ ἔρχονται ἡμέραι ἐν αἷς ἐροῦσιν Μακάριαι αἱστεῖραι καὶ ⸀αἱ κοιλίαι αἳ οὐκ ἐγέννησαν καὶ μαστοὶ οἳ οὐκ ⸀ἔθρεψαν
Pabha, shigaishe mobha pushimmeleketanje, mbaya ashinannii na bhakanabhe kolanga wala kujonjeya!
30 τότε ἄρξονται λέγειν τοῖς ὄρεσιν· Πέσετε ἐφʼ ἡμᾶς, καὶ τοῖς βουνοῖς· Καλύψατε ἡμᾶς·
Penepo, bhandunji shibhailugululanje itumbi, ‘Ntugwilanje!’ Na ijomboya, ‘Ntuunishilanje’!
31 ὅτι εἰ ἐν ⸀τῷὑγρῷ ξύλῳ ταῦτα ποιοῦσιν, ἐν τῷ ξηρῷ τί γένηται;
Ibhaga bhandunji bhakuutendelanga nnei nkongo gwa mmii, shiibhe bhuli kwa nkongo gwa nnjumu?”
32 Ἤγοντο δὲ καὶ ἕτεροι ⸂κακοῦργοι δύο σὺν αὐτῷ ἀναιρεθῆναι.
Bhandunji bhana bhabhili bhaalebhanga, bhashinkupelekwanga bhabhulagwanje pamo na a Yeshu.
33 καὶ ὅτε ⸀ἦλθονἐπὶ τὸν τόπον τὸν καλούμενον Κρανίον, ἐκεῖ ἐσταύρωσαν αὐτὸν καὶ τοὺς κακούργους, ὃν μὲν ἐκ δεξιῶν ὃν δὲ ἐξ ἀριστερῶν.
Bhakaikanganeje pashemwaga, Shibhanga sha Ntwe, penepo gubhaakomelenje munshalabha a Yeshu na bhandunji bhabhili bhaalebhanga bhala, jumo kunkono nnilo, na juna kunkono nshinda.
34 ⸂ὁ δὲ Ἰησοῦς ἔλεγεν· Πάτερ, ἄφες αὐτοῖς, οὐ γὰρ οἴδασιν τί ποιοῦσιν⸃ διαμεριζόμενοι δὲ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ ἔβαλον ⸀κλήρους
A Yeshu gubhashite, “Atati mwaaleshelelanje, pabha bhakakwimanyanga ibhatendanga.” Gubhagebhenenje nngubho yabho kwa tendela shikoma.
35 καὶ εἱστήκει ὁ λαὸς θεωρῶν. ἐξεμυκτήριζον δὲ καὶ οἱ ⸀ἄρχοντεςλέγοντες· Ἄλλους ἔσωσεν, σωσάτω ἑαυτόν, εἰ οὗτός ἐστιν ὁ χριστὸς ⸂τοῦ θεοῦ, ὁ⸃ ἐκλεκτός.
Bhandunji gubhajimingene bhalilosheyanga. Na bhalabhonji ashikalongolele bha Shiyaudi gubhaatendelenje mbenji bhalinkutinji, “Bhashikwatapulanga bhananji, nnaino bhaitapule bhayene, monaga bhenebha bhali a Kilishitu bha a Nnungu!”
36 ⸀ἐνέπαιξανδὲ αὐτῷ καὶ οἱ στρατιῶται προσερχόμενοι, ⸀ὄξοςπροσφέροντες αὐτῷ
Ashimanjola nneyo peyo gubhaatendelenje mbenji a Yeshu, gubhaajendelenje nikwaapa divai ja shashama bhapapile,
37 καὶ λέγοντες· Εἰ σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων, σῶσον σεαυτόν.
bhalinkutinji, “Monaga mmwe nni A mpalume bha Bhayaudi, mwiitapule mmayene.”
38 ἦν δὲ καὶ ⸀ἐπιγραφὴἐπʼ ⸀αὐτῷ Ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων ⸀οὗτος
Na pantundu nshalabha gwabho pashinkujandikwa mmbila “BHENEBHA A MPALUME BHA BHAYAUDI.”
39 Εἷς δὲ τῶν κρεμασθέντων κακούργων ἐβλασφήμει αὐτόν ⸀λέγων ⸀Οὐχὶσὺ εἶ ὁ χριστός; σῶσον σεαυτὸν καὶ ἡμᾶς.
Na nkulebha jumo akomelwe munshalabha jula, gwabhatukene alinkuti, “Bhuli, igala mmwe nngati a Kilishitu? Bhai mwiitapule mmayene, ntutapule na uwe.”
40 ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἕτερος ⸂ἐπιτιμῶν αὐτῷ ἔφη· Οὐδὲ φοβῇ σὺ τὸν θεόν, ὅτι ἐν τῷ αὐτῷ κρίματι εἶ;
Ikabheje nkulebha juna jula gwankalipile mwine alinkuti, “Ugwe ukakwaajogopa a Nnungu? Numbe uli na ukumu jojo.
41 καὶ ἡμεῖς μὲν δικαίως, ἄξια γὰρ ὧν ἐπράξαμεν ἀπολαμβάνομεν· οὗτος δὲ οὐδὲν ἄτοπον ἔπραξεν.
Uwe tushiukumulwa kwa aki, kwa itendi yetu. Ikabheje abha bhandubha shakwapi shoshowe shibhalebhile.”
42 καὶ ⸀ἔλεγεν Ἰησοῦ, μνήσθητί ⸀μουὅταν ἔλθῃς ⸂ἐν τῇ βασιλείᾳ σου.
Kungai nigwashite, “Mmwe a Yeshu! Nngumbushile pushinnjinjile mu Upalume gwenupo.”
43 καὶ εἶπεν ⸀αὐτῷ Ἀμήν ⸂σοι λέγω σήμερον μετʼ ἐμοῦ ἔσῃ ἐν τῷ παραδείσῳ.
A Yeshu gubhannjangwile, “Kweli ngunakuubhalanjila, lelope shuubhe na nne kupaladisho.”
44 ⸂Καὶ ἦν ⸀ἤδηὡσεὶ ὥρα ἕκτη καὶ σκότος ἐγένετο ἐφʼ ὅλην τὴν γῆν ἕως ὥρας ἐνάτης
Puyaaliji malanga ga shaa shita ja mui, lubhindu lukutabhaga shilambo showe mpaka shaa tisha,
45 ⸂τοῦ ἡλίου ἐκλιπόντος, ἐσχίσθη ⸀δὲτὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ μέσον.
na lukulungushi lwa Nniekalu lukupapukaga ipande ibhili.
46 καὶ φωνήσας φωνῇ μεγάλῃ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν· Πάτερ, εἰς χεῖράς σου ⸀παρατίθεμαιτὸ πνεῦμά μου. ⸂τοῦτο δὲ εἰπὼν ἐξέπνευσεν.
A Yeshu gubhagutile kwa utiya, “Atati, mmakono genu ngunabhika mbumu yangu.” Bhakamaliyeje kubheleketa genego gubhamalile.
47 Ἰδὼν δὲ ὁ ἑκατοντάρχης τὸ γενόμενον ⸀ἐδόξαζεντὸν θεὸν λέγων· Ὄντως ὁ ἄνθρωπος οὗτος δίκαιος ἦν.
Penepo, bhakulungwa bha ashimanjola bhala bhakagabhoneje gatendeshe gala, gubhaaniye a Nnungu bhalinkuti, “Kweli abha bhandubha pubhaliji bha aki.”
48 καὶ πάντες οἱ συμπαραγενόμενοι ὄχλοι ἐπὶ τὴν θεωρίαν ταύτην, ⸀θεωρήσαντεςτὰ γενόμενα, ⸀τύπτοντεςτὰ στήθη ὑπέστρεφον.
Bhandu bhowe bhaikengene pepala kulolesheya genego, bhakagabhonanjeje gene gatendeshe gala, gubhabhujilengene kunngwabhonji, bhalikwikomanga pantima nkuinjika.
49 εἱστήκεισαν δὲ πάντες οἱ γνωστοὶ ⸀αὐτῷ⸀μακρόθεν καὶ γυναῖκες αἱ ⸀συνακολουθοῦσαιαὐτῷ ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας, ὁρῶσαι ταῦτα.
Ashambwiga ajabho a Yeshu, na bhanabhakongwe bhakagulangaga kukopoka ku Galilaya, gubhajimingene kwa talika bhalilolesheyanga genego.
50 Καὶ ἰδοὺ ἀνὴρὀνόματι Ἰωσὴφ βουλευτὴς ὑπάρχων, ⸀ἀνὴρ ἀγαθὸς καὶ δίκαιος—
Bhai bhashinkupagwa bhandu bhamo lina lyabho a Yoshepu, bhaliji bhanguja na bha aki. Pubhaliji bha lukumbi lukulu lwa Bhayaudi,
51 οὗτος οὐκ ἦν συγκατατεθειμένος τῇ βουλῇ καὶ τῇ πράξει αὐτῶν— ἀπὸ Ἁριμαθαίας πόλεως τῶν Ἰουδαίων, ὃς ⸀προσεδέχετοτὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ,
ikabheje bhenebho bhanganonyelwa na ukumu na itendi ya ashikalongolele ajabho. Bhenebha pubhaliji bhashilambo bha ku Alimataya shilambo sha Bhayaudi. Na bhatendaga lindilila kuika kwa Upalume gwa a Nnungu kwa nnolelo nkulu.
52 οὗτος προσελθὼν τῷ Πιλάτῳ ᾐτήσατο τὸ σῶμα τοῦ Ἰησοῦ,
A Yoshepu gubhaajendele a Pilato, gubhajujile bhapegwe shiilu sha a Yeshu.
53 καὶ ⸀καθελὼνἐνετύλιξεν αὐτὸ σινδόνι, καὶ ἔθηκεν ⸀αὐτὸνἐν μνήματι λαξευτῷ οὗ οὐκ ἦν ⸂οὐδεὶς οὔπω κείμενος.
Kungai gubhatulwiye shiilu munshalabha, gubhailijilile shanda ja kitani ja mmbone, gubhabhishile nnikabhuli lyaolilwe nnindandawe likulungwa, lyaliji likanabhe shikwa mundu.
54 καὶ ἡμέρα ἦν ⸂παρασκευῆς, καὶ⸃ σάββατον ἐπέφωσκεν.
Pulyaaliji lyubha lya kolokoya indu ya Lyubha lya Pumulila, na pulyaaliji tome na tandubha.
55 κατακολουθήσασαι δὲ ⸀αἱγυναῖκες, αἵτινες ἦσαν συνεληλυθυῖαι ⸂ἐκ τῆς Γαλιλαίας αὐτῷ, ἐθεάσαντο τὸ μνημεῖον καὶ ὡς ἐτέθη τὸ σῶμα αὐτοῦ,
Bhanabhakongwe bhajilengene pamo na a Yeshu kukopoka ku Galilaya, gubhaakagwilenje a Yoshepu, gubhaliweninji likabhuli na shibhashite kwaashika a Yeshu.
56 ὑποστρέψασαι δὲ ἡτοίμασαν ἀρώματα καὶ μύρα. Καὶ τὸ μὲν σάββατον ἡσύχασαν κατὰ τὴν ἐντολήν,
Kungai, gubhabhujengene kumui, gubhajenjilenje mauta ga nunjila ga kwenda pakaya shiilu sha a Yeshu. Lyubha lya Pumulila, gubhapumulilenje malinga shiyalajilwe na shalia.