< Κατα Ιωαννην 6 >
1 Μετὰ ταῦτα ἀπῆλθεν ὁ Ἰησοῦς πέραν τῆς θαλάσσης τῆς Γαλιλαίας τῆς Τιβεριάδος.
Kalpasan dagitoy a banbanag, napan ni Jesus iti bangir iti Baybay iti Galilea, maawagan met iti Baybay iti Tiberias.
2 ⸂ἠκολούθει δὲ αὐτῷ ὄχλος πολύς, ὅτι ⸀ἐθεώρουντὰ σημεῖα ἃ ἐποίει ἐπὶ τῶν ἀσθενούντων.
Adu a tattao ti sumursurot kenkuana gapu ta makitkitada dagiti pagilasinan nga ar-aramidenna kadagidiay nga agsaksakit.
3 ἀνῆλθεν δὲ εἰς τὸ ⸀ὄροςἸησοῦς, καὶ ἐκεῖ ἐκάθητο μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ.
Simmang-at ni Jesus iti igid iti bantay ken nagtugaw sadiay a kaduana dagiti adalanna.
4 ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα, ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων.
( Asideg itan ti Ilalabas, ti fiesta dagiti Judio).
5 ἐπάρας οὖν ⸂τοὺς ὀφθαλμοὺς ὁ Ἰησοῦς καὶ θεασάμενος ὅτι πολὺς ὄχλος ἔρχεται πρὸςαὐτὸν λέγει ⸀πρὸς Φίλιππον· Πόθεν ⸀ἀγοράσωμενἄρτους ἵνα φάγωσιν οὗτοι;
Idi timmangad ni Jesus ket nakitana nga adu a tattao ti um-umay kenkuana, kinunana kenni Felipe, “Sadino ti paggatangantayo iti tinapay tapno mapakantayo dagitoy?”
6 τοῦτο δὲ ἔλεγεν πειράζων αὐτόν, αὐτὸς γὰρ ᾔδει τί ἔμελλεν ποιεῖν.
(Ngem imbaga ni Jesus daytoy tapno padasenna ni Felipe, ta ammo ni Jesus no ania ti rumbeng nga aramidenna).
7 ἀπεκρίθη ⸀αὐτῷΦίλιππος· Διακοσίων δηναρίων ἄρτοι οὐκ ἀρκοῦσιν αὐτοῖς ἵνα ⸀ἕκαστοςβραχύ ⸀τιλάβῃ.
Simmungbat ni Felipe kenkuana, “Saan pay a maka-anay ti dua gasut a dinarii a balor iti tinapay tapno makapanganda iti saggabassit.”
8 λέγει αὐτῷ εἷς ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς Σίμωνος Πέτρου·
Kinuna ti maysa kadagiti adalan, ni Andres, a kabsat ni Simon Pedro ken Jesus,
9 Ἔστιν ⸀παιδάριονὧδε ⸀ὃςἔχει πέντε ἄρτους κριθίνους καὶ δύο ὀψάρια· ἀλλὰ ταῦτα τί ἐστιν εἰς τοσούτους;
“Adda maysa nga ubing ditoy nga addaan iti lima a sebada a tinapay ken dua a lames, ngem ania dagitoy iti kasta a kaadu?”
10 ⸀εἶπενὁ Ἰησοῦς· Ποιήσατε τοὺς ἀνθρώπους ἀναπεσεῖν. ἦν δὲ χόρτος πολὺς ἐν τῷ τόπῳ. ἀνέπεσαν οὖν οἱ ἄνδρες τὸν ἀριθμὸν ⸀ὡςπεντακισχίλιοι.
Kinuna ni Jesus, “Pagtugawem dagiti tattao.” (Adda adu a ruruot iti dayta a lugar). Isu a nagtugaw dagiti lallaki, agarup lima ribu ti bilangda.
11 ἔλαβεν ⸀οὖντοὺς ἄρτους ὁ Ἰησοῦς καὶ εὐχαριστήσας ⸀διέδωκεντοῖς ἀνακειμένοις, ὁμοίως καὶ ἐκ τῶν ὀψαρίων ὅσον ἤθελον.
Innala ngarud ni Jesus dagiti tinapay ket kalpasan a nagyaman, inwarasna dagitoy kadagiti agtugtugaw. Inwarasna met dagiti lames iti isu met laeng a wagas aginggana a kayatda.
12 ὡς δὲ ἐνεπλήσθησαν λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ· Συναγάγετε τὰ περισσεύσαντα κλάσματα, ἵνα μή τι ἀπόληται.
Idi nabsugen dagiti tattao, imbagana kadagiti adalanna, “urnungenyo dagiti napirpirsay a tinapay a nabati tapno awan ti madadael.”
13 συνήγαγον οὖν, καὶ ἐγέμισαν δώδεκα κοφίνους κλασμάτων ἐκ τῶν πέντε ἄρτων τῶν κριθίνων ἃ ⸀ἐπερίσσευσαντοῖς βεβρωκόσιν.
Isu nga inurnongda amin dagiti napirpirsay a tinapay ket nakapunnoda iti sangapulo ket dua a basket manipud kadagiti lima a sebada a tinapay, dagitoy ti nabati dagiti nalpasen a nangan.
14 οἱ οὖν ἄνθρωποι ἰδόντες ⸂ὃ ἐποίησεν σημεῖον ⸀ἔλεγονὅτι Οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης ὁ ἐρχόμενος εἰς τὸν κόσμον.
Idi nakita dagiti tattao ti pagilasinan nga inaramidna, kinunada, “Daytoy ti pudno a profeta nga immay ditoy lubong.”
15 Ἰησοῦς οὖν γνοὺς ὅτι μέλλουσιν ἔρχεσθαι καὶ ἁρπάζειν αὐτὸν ἵνα ⸀ποιήσωσινβασιλέα ἀνεχώρησεν ⸀πάλινεἰς τὸ ὄρος αὐτὸς μόνος.
Idi naamiris ni Jesus nga umaydan tapno tengngelenda isuna tapno pilitenda a pagbalinenda nga ari, pimmanaw manen isuna nga agmaymaysa a napan iti ngato iti bantay.
16 Ὡς δὲ ὀψία ἐγένετο κατέβησαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπὶ τὴν θάλασσαν,
Idi rumabiin, simmalog dagiti adalan iti dan-aw.
17 καὶ ἐμβάντες ⸀εἰςπλοῖον ἤρχοντο πέραν τῆς θαλάσσης εἰς Καφαρναούμ. καὶ σκοτία ἤδη ἐγεγόνει καὶ ⸀οὔπωἐληλύθει πρὸς αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς,
Nagluganda iti bangka ket mapmapandan iti baybay nga agturong iti Capernaum. ( Nasipnget idin, awan pay ni Jesus kadakuada).
18 ἥ τε θάλασσα ἀνέμου μεγάλου πνέοντος ⸀διεγείρετο
Iti dayta a kanito, agpulpul-oyen ti angin iti napigsa ken nariribuken ti baybay.
19 ἐληλακότες οὖν ὡς σταδίους εἴκοσι πέντε ἢ τριάκοντα θεωροῦσιν τὸν Ἰησοῦν περιπατοῦντα ἐπὶ τῆς θαλάσσης καὶ ἐγγὺς τοῦ πλοίου γινόμενον, καὶ ἐφοβήθησαν.
Idi nakagauden dagiti adalan iti agarup duapulo ket lima wenno tallopulo a “stadia”, nakitada ni Jesus a magmagna iti baybay ken umas-asideg iti bangka ket nagbutengda.
20 ὁ δὲ λέγει αὐτοῖς· Ἐγώ εἰμι, μὴ φοβεῖσθε.
Nupay kasta, kinunana kadakuada, “Saankayo nga agbuteng, Siak daytoy.”
21 ἤθελον οὖν λαβεῖν αὐτὸν εἰς τὸ πλοῖον, καὶ εὐθέως ⸂ἐγένετο τὸ πλοῖον ἐπὶ τῆς γῆς εἰς ἣν ὑπῆγον.
Immannugotda ngarud nga awaten isuna iti bangka. Dagus a nakadanon ti bangka iti lugar a papananda.
22 Τῇ ἐπαύριον ὁ ὄχλος ὁ ἑστηκὼς πέραν τῆς θαλάσσης ⸀εἶδονὅτι πλοιάριον ἄλλο οὐκ ἦν ἐκεῖ εἰ μὴ ⸀ἕν καὶ ὅτι οὐ συνεισῆλθεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ὁ Ἰησοῦς εἰς τὸ ⸀πλοῖονἀλλὰ μόνοι οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἀπῆλθον·
Iti simmaruno nga aldaw, agtaktakder dagiti tattao iti bangir ti baybay, nakitada nga awan ti sabali a bangka malaksid iti simrekan ni Jesus ken dagiti adalan, ngem pimmanawen dagiti adalan a saanda a kadua ni Jesus.
23 ⸀ἀλλὰἦλθεν ⸀πλοιάριαἐκ Τιβεριάδος ἐγγὺς τοῦ τόπου ὅπου ἔφαγον τὸν ἄρτον εὐχαριστήσαντος τοῦ κυρίου.
( Nupay kasta adda sumagmamano a bangka a naggapu idiay Tiberias asideg iti lugar a nangananda iti tinapay kalpasan a nagyaman iti Apo.
24 ὅτε οὖν εἶδεν ὁ ὄχλος ὅτι Ἰησοῦς οὐκ ἔστιν ἐκεῖ οὐδὲ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, ἐνέβησαν αὐτοὶ εἰς τὰ ⸀πλοιάριακαὶ ἦλθον εἰς Καφαρναοὺμ ζητοῦντες τὸν Ἰησοῦν.
Idi naammuan dagiti tattao nga awan ni Jesus ken uray dagiti adalan sadiay, limmuganda kadagiti bangka ken napanda biniruk ni Jesus idiay Capernaum.
25 Καὶ εὑρόντες αὐτὸν πέραν τῆς θαλάσσης εἶπον αὐτῷ· Ῥαββί, πότε ὧδε γέγονας;
Kalpasan a nasarakanda isuna iti bangir iti dan-aw, kinunada kenkuana, “Rabbi, kaanu nga immayka ditoy?”
26 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς καὶ εἶπεν· Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ζητεῖτέ με οὐχ ὅτι εἴδετε σημεῖα ἀλλʼ ὅτι ἐφάγετε ἐκ τῶν ἄρτων καὶ ἐχορτάσθητε·
Simmungbat ni Jesus kadakuada a kunkunana, “Pudno, pudno, birukendak saan a gapu ta nakakitakayo iti pagilasinan, ngem gapu ta nangankayo iti tinapay ket napnekkayo.
27 ἐργάζεσθε μὴ τὴν βρῶσιν τὴν ἀπολλυμένην ἀλλὰ τὴν βρῶσιν τὴν μένουσαν εἰς ζωὴν αἰώνιον, ἣν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑμῖν δώσει, τοῦτον γὰρ ὁ πατὴρ ἐσφράγισεν ὁ θεός. (aiōnios )
Isardengyo ti agtrabaho maipaay kadagiti taraon a mapukaw, ngem agtrabahokayo kadagiti taraon a makaibtur iti agnanayon a biag nga ited iti Anak iti Tao kadakayo, ta inkabil iti Dios Ama ti markana kenkuana. (aiōnios )
28 εἶπον οὖν πρὸς αὐτόν· Τί ποιῶμεν ἵνα ἐργαζώμεθα τὰ ἔργα τοῦ θεοῦ;
Ket kinunada kenkuana, “Ania ti rumbeng nga aramidenmi tapno maaramidmi dagiti trabaho iti Dios?”
29 ἀπεκρίθη ⸀ὁἸησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Τοῦτό ἐστιν τὸ ἔργον τοῦ θεοῦ ἵνα ⸀πιστεύητεεἰς ὃν ἀπέστειλεν ἐκεῖνος.
Simmungbat ni Jesus, “Daytoy ti trabaho iti Dios: a mamatikayo iti maymaysa nga imbaonna.”
30 εἶπον οὖν αὐτῷ· Τί οὖν ποιεῖς σὺ σημεῖον, ἵνα ἴδωμεν καὶ πιστεύσωμέν σοι; τί ἐργάζῃ;
Isu nga imbagada kenkuana, “Ania ti pagilasinan nga aramidem, tapno makitami ken mamatikami kenka? Ania ti aramidem?
31 οἱ πατέρες ἡμῶν τὸ μάννα ἔφαγον ἐν τῇ ἐρήμῳ, καθώς ἐστιν γεγραμμένον· Ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἔδωκεν αὐτοῖς φαγεῖν.
Nangan dagiti ammami iti mana idiay let-ang, kas naisurat, nangted isuna iti tinapay manipud langit tapno manganda.”
32 εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, οὐ Μωϋσῆς ⸀δέδωκενὑμῖν τὸν ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, ἀλλʼ ὁ πατήρ μου δίδωσιν ὑμῖν τὸν ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ τὸν ἀληθινόν·
Simmungbat ni Jesus kadakuada, “Pudno, pudno, saan a ni Moises ti nangted kadakayo iti tinapay a naggapu iti langit, ngem ti Amak ti mangmangted kadakayo iti pudno a tinapay a naggapu iti langit.
33 ὁ γὰρ ἄρτος τοῦ θεοῦ ἐστιν ὁ καταβαίνων ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καὶ ζωὴν διδοὺς τῷ κόσμῳ.
Ta ti tinapay iti Dios ket diay aggapu iti langit ken isu ti mangted iti biag iti lubong.”
34 εἶπον οὖν πρὸς αὐτόν· Κύριε, πάντοτε δὸς ἡμῖν τὸν ἄρτον τοῦτον.
Isu nga imbagada kenkuana, “Apo itedmo kadakami daytoy a tinapay iti amin nga oras.”
35 ⸀Εἶπεναὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος τῆς ζωῆς· ὁ ἐρχόμενος πρὸς ἐμὲοὐ μὴ πεινάσῃ, καὶ ὁ πιστεύων εἰς ⸀ἐμὲ οὐ μὴ ⸀διψήσειπώποτε.
Kinuna ni Jesus kadakuada, “Siak ti tinapay ti biag, siasinoman nga umay kaniak ket saan a mabisinan ken siasinoman a mamati kaniak ket saan a mawaw.”
36 ἀλλʼ εἶπον ὑμῖν ὅτι καὶ ἑωράκατέ με καὶ οὐ πιστεύετε.
Nupay kasta, ibagak kadakayo a nakitadak ngem saankayo latta a namati.
37 πᾶν ὃ δίδωσίν μοι ὁ πατὴρ πρὸς ἐμὲ ἥξει, καὶ τὸν ἐρχόμεον πρός ⸀με οὐ μὴ ἐκβάλω ἔξω,
Amin nga ited ti Ama kaniak ket umayto kaniak, ken awan duadua a saanko a papanawen ti siasinoman nga umay kaniak.”
38 ὅτι καταβέβηκα ⸀ἀπὸτοῦ οὐρανοῦ οὐχ ἵνα ποιῶ τὸ θέλημα τὸ ἐμὸν ἀλλὰ τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός με·
“Ta immayak a bimmaba manipud langit, saan a tapno aramidek ti pagayatak, no di ket ti pagayatan ti nangibaon kaniak.
39 τοῦτο δέ ἐστιν τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός ⸀μεἵνα πᾶν ὃ δέδωκέν μοι μὴ ἀπολέσω ἐξ αὐτοῦ ἀλλὰ ἀναστήσω ⸀αὐτὸτῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
Daytoy ti pagayatan iti nangibaon kaniak, ken awan ti rumbeng a mapukaw kadagidiay nga intedna kaniak ngem masapul a mapagungardanto iti kamaudianan nga aldaw.
40 τοῦτο ⸀γάρἐστιν τὸ θέλημα τοῦ ⸂πατρός μου ἵνα πᾶς ὁ θεωρῶν τὸν υἱὸν καὶ πιστεύων εἰς αὐτὸν ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον, καὶ ἀναστήσω αὐτὸν ⸀ἐγὼτῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ. (aiōnios )
Ta daytoy ti pagayatan iti Amak, a isuamin a makakita iti Anak ken mamati kenkuana ket maaddaan iti biag nga agnanayon; ken pagungarekto iti kamaudianan nga aldaw. (aiōnios )
41 Ἐγόγγυζον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι περὶ αὐτοῦ ὅτι εἶπεν· Ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος ὁ καταβὰς ἐκ τοῦ οὐρανοῦ,
Nagtanabutob dagiti Judio maipapan kenkuana gapu ta imbagana, “Siak ti tinapay a bimmaba a naggapu iti langit.”
42 καὶ ἔλεγον· ⸀Οὐχοὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ υἱὸς Ἰωσήφ, οὗ ἡμεῖς οἴδαμεν τὸν πατέρα καὶ τὴν μητέρα; πῶς ⸀νῦν⸀λέγειὅτι Ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβέβηκα;
Ket kinunada, “Saan kadi a daytoy ti Jesus nga anak ni Jose, nga am-ammotayo ti ina ken amana?” Kasano ngarud nga ibagana, 'Bimmabaak a naggapu iti langit?'”
43 ⸀ἀπεκρίθηἸησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Μὴ γογγύζετε μετʼ ἀλλήλων.
Simmungbat ni Jesus ket imbagana kadakuada, “Isardengyo ti agtantanabutob,
44 οὐδεὶς δύναται ἐλθεῖν πρός ⸀μεἐὰν μὴ ὁ πατὴρ ὁ πέμψας με ἑλκύσῃ αὐτόν, κἀγὼ ἀναστήσω αὐτὸν ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
awan iti tao a makaumay kaniak, malaksid no iyasideg isuna iti Ama a nangibaon kaniak ken pagungarekto isuna iti kamaudianan nga aldaw.
45 ἔστιν γεγραμμένον ἐν τοῖς προφήταις· Καὶ ἔσονται πάντες διδακτοὶ θεοῦ· ⸀πᾶςὁ ⸀ἀκούσαςπαρὰ τοῦ πατρὸς καὶ μαθὼν ἔρχεται πρὸς ⸀ἐμέ
Naisurat kadagiti profeta, Isuronto ida iti Dios, Isuamin a nakangngeg ken nakasursuro manipud iti Ama ket umay kaniak.”
46 οὐχ ὅτι τὸν πατέρα ⸂ἑώρακέν τις εἰ μὴ ὁ ὢν παρὰ τοῦ θεοῦ, οὗτος ἑώρακεν τὸν πατέρα.
“Saan a ta adda nakakita iti Ama, malaksid isuna a naggapu iti Dios— nakitana ti Ama.
47 ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὁ ⸀πιστεύωνἔχει ζωὴν αἰώνιον. (aiōnios )
Pudno, pudno, siasinoman a mamati ket adda biagna nga agnanayon.” (aiōnios )
48 ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος τῆς ζωῆς·
Siak ti tinapay iti Biag.
49 οἱ πατέρες ὑμῶν ἔφαγον ⸂ἐν τῇ ἐρήμῳ τὸ μάννα καὶ ἀπέθανον·
Kinnan dagiti ammayo ti mana idiay let-ang ket natayda.
50 οὗτός ἐστιν ὁ ἄρτος ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβαίνων ἵνα τις ἐξ αὐτοῦ φάγῃ καὶ μὴ ἀποθάνῃ·
Daytoy ti tinapay a bimmaba a naggapu iti langit, tapno saan a matay ti tao a mangan iti daytoy.
51 ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος ὁ ζῶν ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβάς· ἐάν τις φάγῃ ἐκ τούτου τοῦ ἄρτου ⸀ζήσειεἰς τὸν αἰῶνα, καὶ ὁ ἄρτος δὲ ὃν ἐγὼ δώσω ἡ σάρξ μού ⸀ἐστινὑπὲρ τῆς τοῦ κόσμου ζωῆς. (aiōn )
Siak ti sibibiag a tinapay a bimmaba a naggapu iti langit. Agbiag iti agnanayon ti siasinoman a mangan iti daytoy a tinapay. Ti itedko a tinapay ket ti lasagko a maipaay iti biag iti lubong. (aiōn )
52 Ἐμάχοντο οὖν πρὸς ἀλλήλους οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες· Πῶς δύναται οὗτος ἡμῖν δοῦναι τὴν σάρκα ⸀αὐτοῦφαγεῖν;
Nakaunget dagiti Judio kadagiti bagbagida ket rinugianda ti nagsisinnupiat a kunkunada, “Kasano nga ited daytoy a tao ti lasagna tapno kanen?”
53 εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐὰν μὴ φάγητε τὴν σάρκα τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου καὶ πίητε αὐτοῦ τὸ αἷμα, οὐκ ἔχετε ζωὴν ἐν ἑαυτοῖς.
Kinuna ngarud ni Jesus kadakuada, “Pudno, pudno, malaksid no manganka iti lasag ti Anak iti Tao, ken uminomka iti darana, saanka a maaddaan iti biag.”
54 ὁ τρώγων μου τὴν σάρκα καὶ πίνων μου τὸ αἷμα ἔχει ζωὴν αἰώνιον, κἀγὼ ἀναστήσω αὐτὸν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ. (aiōnios )
Siasinoman a mangan iti lasagko ken uminom iti darak ket maaddaan iti agnanayon a biag, ken pagungarekto isuna iti kamaudianan nga aldaw. (aiōnios )
55 ἡ γὰρ σάρξ μου ⸀ἀληθήςἐστι βρῶσις, καὶ τὸ αἷμά μου ⸁ἀληθήςἐστι πόσις.
Gapu ta ti lasagko ket pudpudno a taraon ken pudpudno a mainom ti darak.
56 ὁ τρώγων μου τὴν σάρκα καὶ πίνων μου τὸ αἷμα ἐν ἐμοὶ μένει κἀγὼ ἐν αὐτῷ.
Siasinoman a mangan iti lasagko ken uminom iti darak ket agtalinaed kaniak ken siak kenkuana.
57 καθὼς ἀπέστειλέν με ὁ ζῶν πατὴρ κἀγὼ ζῶ διὰ τὸν πατέρα, καὶ ὁ τρώγων με κἀκεῖνος ⸀ζήσειδιʼ ἐμέ.
Kas imbaonnak iti sibibiag nga Ama, ken bayat nga agbibiagak gapu iti Ama, kasta met ti siasinoman a mangan kaniak, agbiag met isuna gapu kaniak.
58 οὗτός ἐστιν ὁ ἄρτος ὁ ⸀ἐξοὐρανοῦ καταβάς, οὐ καθὼς ἔφαγον οἱ ⸀πατέρεςκαὶ ἀπέθανον· ὁ τρώγων τοῦτον τὸν ἄρτον ⸀ζήσειεἰς τὸν αἰῶνα. (aiōn )
Daytoy ti tinapay a bimmaba a naggapu iti langit, saan a kas iti kinnan dagiti amma ket natay. Isuna a mangan iti daytoy a tinapay ket agbiag nga agnanayon. (aiōn )
59 ταῦτα εἶπεν ἐν συναγωγῇ διδάσκων ἐν Καφαρναούμ.
Imbaga ni Jesus dagitoy a banbanag iti sinagoga kabayatan nga mangisursuro isuna idiay Capernaum.
60 Πολλοὶ οὖν ἀκούσαντες ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶπαν· Σκληρός ἐστιν ⸂ὁ λόγος οὗτος· τίς δύναται αὐτοῦ ἀκούειν;
Idi nangngeg dagiti kaaduan kadagiti adalan daytoy, kinunada,”Narigat daytoy a panursuro, siasino ti makaawat iti daytoy?”
61 εἰδὼς δὲ ὁ Ἰησοῦς ἐν ἑαυτῷ ὅτι γογγύζουσιν περὶ τούτου οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἶπεν αὐτοῖς· Τοῦτο ὑμᾶς σκανδαλίζει;
Gapu ta ammo ni Jesus nga agtantanabutob dagiti adalanna, kinunana kadakuada, “Napasaktannakayo kadi daytoy?”
62 ἐὰν οὖν θεωρῆτε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἀναβαίνοντα ὅπου ἦν τὸ πρότερον;
Ket kasano ngarud no makitayo ti Anak iti Tao nga agpangato iti ayanna idi?
63 τὸ πνεῦμά ἐστιν τὸ ζῳοποιοῦν, ἡ σὰρξ οὐκ ὠφελεῖ οὐδέν· τὰ ῥήματα ἃ ἐγὼ ⸀λελάληκαὑμῖν πνεῦμά ἐστιν καὶ ζωή ἐστιν.
Ti espiritu ti mangmangted iti biag. Awan ti magungonam iti lasag. Dagiti imbagak kadakayo a sasao ket espiritu ken dagitoy ket biag.
64 ἀλλὰ εἰσὶν ἐξ ὑμῶν τινες οἳ οὐ πιστεύουσιν. ᾔδει γὰρ ἐξ ἀρχῆς ὁ Ἰησοῦς τίνες εἰσὶν οἱ μὴ πιστεύοντες καὶ τίς ἐστιν ὁ παραδώσων αὐτόν.
Ngem adda ti sumagmamano kadakayo a saan a mamati, ta ammo ni Jesus manipud pay idi rugina no siasino dagiti saan a mamati ken no siasino ti mangliput kenkuana.
65 καὶ ἔλεγεν· Διὰ τοῦτο εἴρηκα ὑμῖν ὅτι οὐδεὶς δύναται ἐλθεῖν πρός με ἐὰν μὴ ᾖ δεδομένον αὐτῷ ἐκ τοῦ ⸀πατρός
Kinunana, “daytoy ti makagapu nga ibagak kadakayo nga awan ti makaumay kaniak malaksid no ipaay iti Ama kenkuana.”
66 Ἐκ τούτου πολλοὶ ⸀ἐκ⸂τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἀπῆλθον εἰς τὰ ὀπίσω καὶ οὐκέτι μετʼ αὐτοῦ περιεπάτουν.
Kalpasan daytoy, adu kadagiti adalanna ti nagsubli ken saanen a nakipagna kenkuana.
67 εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς τοῖς δώδεκα· Μὴ καὶ ὑμεῖς θέλετε ὑπάγειν;
Kinuna ngarud ni Jesus kadagiti sangapulo ket dua, “Saanyo met kadi a kayat ti pumanaw, kayatyo kadi?”
68 ⸀ἀπεκρίθηαὐτῷ Σίμων Πέτρος· Κύριε, πρὸς τίνα ἀπελευσόμεθα; ῥήματα ζωῆς αἰωνίου ἔχεις, (aiōnios )
Simmungbat ni Simon Pedro kenkuana, “Apo, siasino koma ti sumurotanmi? Adda kenka ti sao iti agnanayon a biag, (aiōnios )
69 καὶ ἡμεῖς πεπιστεύκαμεν καὶ ἐγνώκαμεν ὅτι σὺ εἶ ὁ ⸀ἅγιοςτοῦ ⸀θεοῦ
namatikami ken naammuanmi a sika ti Nasantoan a Maymaysa a Dios.
70 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Οὐκ ἐγὼ ὑμᾶς τοὺς δώδεκα ἐξελεξάμην; καὶ ἐξ ὑμῶν εἷς διάβολός ἐστιν.
Kinuna ni Jesus kadakuada, “Saan aya a pinilikayo a sangapulo ket dua, ken diablo ti maysa kadakayo?
71 ἔλεγεν δὲ τὸν Ἰούδαν Σίμωνος ⸀Ἰσκαριώτου οὗτος γὰρ ἔμελλεν ⸂παραδιδόναι αὐτόν, ⸀εἷςἐκ τῶν δώδεκα.
Ita, ti ibagbagana ket ni Judas, anak ni Simon Iscariote, gapu ta isuna, maysa kadagiti sangapulo ket dua, ti mangliput ken Jesus.