< Κατα Ιωαννην 6 >

1 Μετὰ ταῦτα ἀπῆλθεν ὁ Ἰησοῦς πέραν τῆς θαλάσσης τῆς Γαλιλαίας τῆς Τιβεριάδος.
Amalalu, Yesu da Ga: lili Hano Wayabo bagade (eno sia: sa Daibiliase Wayabo) dusagaiga degele asi.
2 ⸂ἠκολούθει δὲ αὐτῷ ὄχλος πολύς, ὅτι ⸀ἐθεώρουντὰ σημεῖα ἃ ἐποίει ἐπὶ τῶν ἀσθενούντων.
Dunu bagohame da Ea musa: hame ba: su oloi uhinisu hou ba: i dagoiba: le, Ema fa: no bobogei.
3 ἀνῆλθεν δὲ εἰς τὸ ⸀ὄροςἸησοῦς, καὶ ἐκεῖ ἐκάθητο μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ.
Yesu da agoloba: le heda: le, E amola Ea ado ba: su dunu, gilisili esalu.
4 ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα, ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων.
Baligisu Lolo Nasu eso da gadenene misunu galu.
5 ἐπάρας οὖν ⸂τοὺς ὀφθαλμοὺς ὁ Ἰησοῦς καὶ θεασάμενος ὅτι πολὺς ὄχλος ἔρχεται πρὸςαὐτὸν λέγει ⸀πρὸς Φίλιππον· Πόθεν ⸀ἀγοράσωμενἄρτους ἵνα φάγωσιν οὗτοι;
Yesu da ba: le gagale, dunu bagohame Ema doaga: musa: manebe ba: i. E da Filibema amane adole ba: i, “Amo dunu huluane ilima ha: i manu ima: ne, ninia habodili bidi lama: bela: ?”
6 τοῦτο δὲ ἔλεγεν πειράζων αὐτόν, αὐτὸς γὰρ ᾔδει τί ἔμελλεν ποιεῖν.
(E da Filibema ado ba: musa: , amane sia: i. Be Yesu Hi da Ea fa: no hamomu dawa: i galu.)
7 ἀπεκρίθη ⸀αὐτῷΦίλιππος· Διακοσίων δηναρίων ἄρτοι οὐκ ἀρκοῦσιν αὐτοῖς ἵνα ⸀ἕκαστοςβραχύ ⸀τιλάβῃ.
Filibe bu adole i, “Ninia da silifa fage 200 agoane amoga ha: i manu bidi lasea, dunu gilisi da bagadeba: le, ha: i manu da fonobahadi ba: mu.”
8 λέγει αὐτῷ εἷς ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς Σίμωνος Πέτρου·
Yesu Ea ado ba: su dunu eno, amo A: dalu (Saimone Bida eya) e amane sia: i,
9 Ἔστιν ⸀παιδάριονὧδε ⸀ὃςἔχει πέντε ἄρτους κριθίνους καὶ δύο ὀψάρια· ἀλλὰ ταῦτα τί ἐστιν εἰς τοσούτους;
“Goi fonobo da guiguda: esala. E da agi ga: gi biyale amola menabo aduna gagui gala. Be amo dunu huluane moma: ne, amo da defele hame ba: mu.”
10 ⸀εἶπενὁ Ἰησοῦς· Ποιήσατε τοὺς ἀνθρώπους ἀναπεσεῖν. ἦν δὲ χόρτος πολὺς ἐν τῷ τόπῳ. ἀνέπεσαν οὖν οἱ ἄνδρες τὸν ἀριθμὸν ⸀ὡςπεντακισχίλιοι.
Yesu da ilima amane sia: i, “Dunu huluane ilima fima: ne sia: ma.” (Amo sogebi gisi bagade dialu.) Amalalu dunu huluane fi galu. Dunu esalu da 5000 agoane.
11 ἔλαβεν ⸀οὖντοὺς ἄρτους ὁ Ἰησοῦς καὶ εὐχαριστήσας ⸀διέδωκεντοῖς ἀνακειμένοις, ὁμοίως καὶ ἐκ τῶν ὀψαρίων ὅσον ἤθελον.
Yesu da agi ga: gi lale, Godema nodone sia: ne gadole, fifili, dunu huluane fi dialu ilima sagoi. Menabo sagoma: ne E defele hamoi. Ilia da sadigia: i dagoi.
12 ὡς δὲ ἐνεπλήσθησαν λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ· Συναγάγετε τὰ περισσεύσαντα κλάσματα, ἵνα μή τι ἀπόληται.
Dunu da sadiba: le, Yesu da Ea ado ba: su dunu ilima amane sia: i, “Hame mai dialu ha: i manu gilisili lama. Ninia udigili ha: digimu da defea hame.”
13 συνήγαγον οὖν, καὶ ἐγέμισαν δώδεκα κοφίνους κλασμάτων ἐκ τῶν πέντε ἄρτων τῶν κριθίνων ἃ ⸀ἐπερίσσευσαντοῖς βεβρωκόσιν.
Amalalu, huluane lale, amo musa: agi ga: gi biyale gala, dunu huluane ilia sadigia: iba: le, mogili hame mai dialu ha: i manu da daba fagoyale sali nabai amo lidi dagoi.
14 οἱ οὖν ἄνθρωποι ἰδόντες ⸂ὃ ἐποίησεν σημεῖον ⸀ἔλεγονὅτι Οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης ὁ ἐρχόμενος εἰς τὸν κόσμον.
Dunu huluane da amo musa: hame ba: su dawa: digima: ne olelesu Yesu E hamoi ba: beba: le, amane sia: i, “Dafawane! Musa: dunu da balofede dunu da misunu dedei. Amo da misi dagoi.”
15 Ἰησοῦς οὖν γνοὺς ὅτι μέλλουσιν ἔρχεσθαι καὶ ἁρπάζειν αὐτὸν ἵνα ⸀ποιήσωσινβασιλέα ἀνεχώρησεν ⸀πάλινεἰς τὸ ὄρος αὐτὸς μόνος.
Ilia da Yesu gasawane gagulaligili, E osobo bagade hina bagade dunu hamoma: ne dawa: i galu. Ilia hanai hou ba: loba, Yesu da yolesili, goumi sogega Hisu esalumusa: asi.
16 Ὡς δὲ ὀψία ἐγένετο κατέβησαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπὶ τὴν θάλασσαν,
Daeya doaga: loba, Yesu Ea ado ba: su dunu da wayabo amoga doaga: le,
17 καὶ ἐμβάντες ⸀εἰςπλοῖον ἤρχοντο πέραν τῆς θαλάσσης εἰς Καφαρναούμ. καὶ σκοτία ἤδη ἐγεγόνει καὶ ⸀οὔπωἐληλύθει πρὸς αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς,
dusagai amoga fila heda: le, Gabena: iame moilaiga doaga: musa: , hano da: iya bila ahoanu. Yesu da ilima mae misiniwane, soge da gasi.
18 ἥ τε θάλασσα ἀνέμου μεγάλου πνέοντος ⸀διεγείρετο
Amalalu, fo gasa bagade mabeba: le, hano da gafulubi ba: i.
19 ἐληλακότες οὖν ὡς σταδίους εἴκοσι πέντε ἢ τριάκοντα θεωροῦσιν τὸν Ἰησοῦν περιπατοῦντα ἐπὶ τῆς θαλάσσης καὶ ἐγγὺς τοῦ πλοίου γινόμενον, καὶ ἐφοβήθησαν.
Ado ba: su dunu da 6gilomida agoane sua: lalu, Yesu da mae magufale, hano da: iya ahoanu, dusagai gadenenewane manebe ba: i. Ilia bagadewane beda: i galu.
20 ὁ δὲ λέγει αὐτοῖς· Ἐγώ εἰμι, μὴ φοβεῖσθε.
Yesu E amane sia: i, “Mae beda: ma! Goe da Nase!”
21 ἤθελον οὖν λαβεῖν αὐτὸν εἰς τὸ πλοῖον, καὶ εὐθέως ⸂ἐγένετο τὸ πλοῖον ἐπὶ τῆς γῆς εἰς ἣν ὑπῆγον.
Ea sia: nababeba: le, ilia bu hahawane Ema fila heda: ma: ne sia: i. E fila heda: le, dusagai da mae aligili ilia musa: doaga: musa: ahoanu sogebi hano bega: doaga: i.
22 Τῇ ἐπαύριον ὁ ὄχλος ὁ ἑστηκὼς πέραν τῆς θαλάσσης ⸀εἶδονὅτι πλοιάριον ἄλλο οὐκ ἦν ἐκεῖ εἰ μὴ ⸀ἕν καὶ ὅτι οὐ συνεισῆλθεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ὁ Ἰησοῦς εἰς τὸ ⸀πλοῖονἀλλὰ μόνοι οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἀπῆλθον·
Golale hahabe, dunu huluane hano la: ididili mae degele esalu, dusagai afadafa da ilia bega: dialu ilia dawa: i galu. Yesu da mae fila heda: le, Ea ado ba: su dunu fawane fila heda: le asi, ilia dawa: i.
23 ⸀ἀλλὰἦλθεν ⸀πλοιάριαἐκ Τιβεριάδος ἐγγὺς τοῦ τόπου ὅπου ἔφαγον τὸν ἄρτον εὐχαριστήσαντος τοῦ κυρίου.
Be eno dunu bagohame, dusagai eno iliga fila heda: le, Daibiliase soge yolesili, hano bega: misini, (amo sogebi Yesu da Godema nodone sia: ne gadole, ha: i manu E da dunu bagohame ilima sadima: ne sagoi) amo sogebi gadenenewane doaga: i.
24 ὅτε οὖν εἶδεν ὁ ὄχλος ὅτι Ἰησοῦς οὐκ ἔστιν ἐκεῖ οὐδὲ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, ἐνέβησαν αὐτοὶ εἰς τὰ ⸀πλοιάριακαὶ ἦλθον εἰς Καφαρναοὺμ ζητοῦντες τὸν Ἰησοῦν.
Yesu amola Ea ado ba: su dunu da amo sogebi hame esalebe, amo dunu huluane ba: loba, ilia amo misi dusagaiga ili fila heda: le, asili, Gabena: iame moilaiga Yesu hogomusa: asi.
25 Καὶ εὑρόντες αὐτὸν πέραν τῆς θαλάσσης εἶπον αὐτῷ· Ῥαββί, πότε ὧδε γέγονας;
Hano bega: doaga: le, dunu huluane da Yesu hogole ba: loba, Ema amane sia: i, “Olelesu! Di da habogala guiguda: misila: ?”
26 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς καὶ εἶπεν· Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ζητεῖτέ με οὐχ ὅτι εἴδετε σημεῖα ἀλλʼ ὅτι ἐφάγετε ἐκ τῶν ἄρτων καὶ ἐχορτάσθητε·
Yesu E bu adole i, “Na dilima dafawane sia: sa. Dilia da Na musa: hame ba: su dawa: digima: ne olelesu hamoi noga: le dawa: digiba: le Na hame hogosa. Be dilia da agi sadini mai dagoiba: le Na hogolala.
27 ἐργάζεσθε μὴ τὴν βρῶσιν τὴν ἀπολλυμένην ἀλλὰ τὴν βρῶσιν τὴν μένουσαν εἰς ζωὴν αἰώνιον, ἣν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑμῖν δώσει, τοῦτον γὰρ ὁ πατὴρ ἐσφράγισεν ὁ θεός. (aiōnios g166)
Hedolo wadela: mu ha: i manu amo lama: ne, mae hawa: hamoma. Be ha: i manu mae dasale, Fifi Ahoanusu imunu liligi, amo lama: ne hawa: hamoma. Gode, Adadafa, da Dunu Egefe ilegei dagoiba: le: , Dunu Egefe da amo ha: i manu dilima imunu.” (aiōnios g166)
28 εἶπον οὖν πρὸς αὐτόν· Τί ποιῶμεν ἵνα ἐργαζώμεθα τὰ ἔργα τοῦ θεοῦ;
Amaiba: le, ilia da Ema adole ba: i, “Ninia da Gode Ea hanai hawa: hamomusa: , adi hamoma: bela: ?”
29 ἀπεκρίθη ⸀ὁἸησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Τοῦτό ἐστιν τὸ ἔργον τοῦ θεοῦ ἵνα ⸀πιστεύητεεἰς ὃν ἀπέστειλεν ἐκεῖνος.
Yesu E bu adole i, “Gode Ea hawa: hamosu da agoane gala. Ea Asunasi Dunu amo Ea hou dafawaneyale dawa: ma! Amo da Gode Ea hawa: hamosu.”
30 εἶπον οὖν αὐτῷ· Τί οὖν ποιεῖς σὺ σημεῖον, ἵνα ἴδωμεν καὶ πιστεύσωμέν σοι; τί ἐργάζῃ;
Ilia amane sia: i, “Ninia dafawaneyale dawa: ma: ne, Di da adi musa: hame ba: su dawa: digima: ne olelesu hamoma: bela: ? Di da adi hamoma: bela: ?
31 οἱ πατέρες ἡμῶν τὸ μάννα ἔφαγον ἐν τῇ ἐρήμῳ, καθώς ἐστιν γεγραμμένον· Ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἔδωκεν αὐτοῖς φαγεῖν.
Ninia aowalali da wadela: i ha: i manu hamedei soge amo ganodini ma: na nasu. Gode Sia: Dedei defele, ‘E da muagado misi agi ilima i!’”
32 εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, οὐ Μωϋσῆς ⸀δέδωκενὑμῖν τὸν ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, ἀλλʼ ὁ πατήρ μου δίδωσιν ὑμῖν τὸν ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ τὸν ἀληθινόν·
Yesu E amane sia: i, “Na dilima dafawane sia: sa. Mousese ea dilima iasu da agidafa muagado misi hame. Na Ada da agidafa muagado misi dilima iaha.
33 ὁ γὰρ ἄρτος τοῦ θεοῦ ἐστιν ὁ καταβαίνων ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καὶ ζωὴν διδοὺς τῷ κόσμῳ.
Bai Gode da dilima agidafa i, amola amo agidafa da Dunu. E da muagado misini, osobo bagade fi dunu ilima esalusu iaha.”
34 εἶπον οὖν πρὸς αὐτόν· Κύριε, πάντοτε δὸς ἡμῖν τὸν ἄρτον τοῦτον.
Ilia amane sia: i, “Hina! Amo agi ninima sagolaloma?”
35 ⸀Εἶπεναὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος τῆς ζωῆς· ὁ ἐρχόμενος πρὸς ἐμὲοὐ μὴ πεινάσῃ, καὶ ὁ πιστεύων εἰς ⸀ἐμὲ οὐ μὴ ⸀διψήσειπώποτε.
Yesu da bu adole i, “Na da Esalalalusu Agidafa. Nowa da Nama doaga: sea, e da ha: su hamedafa dawa: mu. Nowa da Na hou dafawaneyale dawa: sea, e da hano hame hanamu.
36 ἀλλʼ εἶπον ὑμῖν ὅτι καὶ ἑωράκατέ με καὶ οὐ πιστεύετε.
Be Na da dilima sia: i, ‘Dilia da Na hou ba: i dagoi, be dafawaneyale hame dawa: sa.’
37 πᾶν ὃ δίδωσίν μοι ὁ πατὴρ πρὸς ἐμὲ ἥξει, καὶ τὸν ἐρχόμεον πρός ⸀με οὐ μὴ ἐκβάλω ἔξω,
Dunu huluane amo Na Ada da Nama iaha, ilia da Nama doaga: mu. Nowa da Nama doaga: sea, amo Na da hamedafa sefasimu.
38 ὅτι καταβέβηκα ⸀ἀπὸτοῦ οὐρανοῦ οὐχ ἵνα ποιῶ τὸ θέλημα τὸ ἐμὸν ἀλλὰ τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός με·
Bai Na da Hebene sogega, Na hanai asigi dawa: su hamomusa: hame misi. Be Na asunasisu, Gode, amo Ea hanai asigi dawa: su hamomusa: , Na da misi dagoi.
39 τοῦτο δέ ἐστιν τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός ⸀μεἵνα πᾶν ὃ δέδωκέν μοι μὴ ἀπολέσω ἐξ αὐτοῦ ἀλλὰ ἀναστήσω ⸀αὐτὸτῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
Gode Ea hanai asigi dawa: su da agoane. Dunu huluanedafa E da Nama iabe, amo Na da hamedafa yolesimu. Be soge wadela: mu eso amoga, Na da ili huluane wa: legadolesimu.
40 τοῦτο ⸀γάρἐστιν τὸ θέλημα τοῦ ⸂πατρός μου ἵνα πᾶς ὁ θεωρῶν τὸν υἱὸν καὶ πιστεύων εἰς αὐτὸν ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον, καὶ ἀναστήσω αὐτὸν ⸀ἐγὼτῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ. (aiōnios g166)
Bai Na Ada da agoane hanai gala. Nowa dunu da Gode Eagofedafa Ea hou dafawaneyale dawa: sea, lalegagusia, huluane da Fifi Ahoanusu lamu., amola soge wadela: mu eso amoga Na da amo dunu wa: legadolesimu.” (aiōnios g166)
41 Ἐγόγγυζον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι περὶ αὐτοῦ ὅτι εἶπεν· Ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος ὁ καταβὰς ἐκ τοῦ οὐρανοῦ,
Yesu da, “Na da agi muagado misi,” amo sia: beba: le, Yu dunu huluane da hihini egasu.
42 καὶ ἔλεγον· ⸀Οὐχοὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ υἱὸς Ἰωσήφ, οὗ ἡμεῖς οἴδαμεν τὸν πατέρα καὶ τὴν μητέρα; πῶς ⸀νῦν⸀λέγειὅτι Ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβέβηκα;
Ilia amane sia: i, “Amo dunu da nowala: ? E da Yousefe ea mano Yesu fawane. Ea ada amola ame, ninia dawa: E da abuliba: le muagado amoga sa: i sia: bela: ?”
43 ⸀ἀπεκρίθηἸησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς· Μὴ γογγύζετε μετʼ ἀλλήλων.
Yesu da bu adole i. “Dilia gilisili egale mae sia: ma!
44 οὐδεὶς δύναται ἐλθεῖν πρός ⸀μεἐὰν μὴ ὁ πατὴρ ὁ πέμψας με ἑλκύσῃ αὐτόν, κἀγὼ ἀναστήσω αὐτὸν ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
Nowa dunu Gode da Nama hame hiougili iasea, amo dunu da Nama misunu hamedei ba: mu. Be nowa da Nama masea, Na da soge wadela: mu eso amoga e wa: legadolesimu.
45 ἔστιν γεγραμμένον ἐν τοῖς προφήταις· Καὶ ἔσονται πάντες διδακτοὶ θεοῦ· ⸀πᾶςὁ ⸀ἀκούσαςπαρὰ τοῦ πατρὸς καὶ μαθὼν ἔρχεται πρὸς ⸀ἐμέ
Balofede dunu ilia musa: dedei diala agoane, ‘Gode da dunu huluanedafa ilima olelemu.’ Dafawane! Nowa da Na Ada Ea sia: noga: le nabasea, e da Nama maha.
46 οὐχ ὅτι τὸν πατέρα ⸂ἑώρακέν τις εἰ μὴ ὁ ὢν παρὰ τοῦ θεοῦ, οὗτος ἑώρακεν τὸν πατέρα.
Bai dunu huluane ilia da Gode Ea odagi hame ba: i. Be Godema misi dunu, Na fawane da Adadafa ba: su.
47 ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὁ ⸀πιστεύωνἔχει ζωὴν αἰώνιον. (aiōnios g166)
Na da dilima dafawane sia: sa! Nowa da dafawaneyale dawa: sea, e da Fifi Ahoanusu lai dagoi. (aiōnios g166)
48 ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος τῆς ζωῆς·
Na da esalusu agi gala.
49 οἱ πατέρες ὑμῶν ἔφαγον ⸂ἐν τῇ ἐρήμῳ τὸ μάννα καὶ ἀπέθανον·
Dilia aowalali fi dunu da hafoga: i soge amo ganodini ma: na sadini mai. Be ilia huluane da bogoi dagoi.
50 οὗτός ἐστιν ὁ ἄρτος ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβαίνων ἵνα τις ἐξ αὐτοῦ φάγῃ καὶ μὴ ἀποθάνῃ·
Be muagado misi agi da hisu. Nowa da amo agi nasea, e da hame bogomu.
51 ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος ὁ ζῶν ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβάς· ἐάν τις φάγῃ ἐκ τούτου τοῦ ἄρτου ⸀ζήσειεἰς τὸν αἰῶνα, καὶ ὁ ἄρτος δὲ ὃν ἐγὼ δώσω ἡ σάρξ μού ⸀ἐστινὑπὲρ τῆς τοῦ κόσμου ζωῆς. (aiōn g165)
Na da Agi Esalebe agoane muagadonini guiguda: sa: i. Nowa da amo agi nasea, e da mae bogole, eso huluane esalalalumu. Agi Na da ema imunu liligi da Na hu. Amo da osobo bagade fi dunu ilia esaloma: ne, Na da iaha.” (aiōn g165)
52 Ἐμάχοντο οὖν πρὸς ἀλλήλους οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες· Πῶς δύναται οὗτος ἡμῖν δοῦναι τὴν σάρκα ⸀αὐτοῦφαγεῖν;
Amo sia: nababeba: le, dunu huluane ougiliwane sia: ga gegei, “Amo dunu da habodane ninia moma: ne Ea hu ninima ima: bela: ?”
53 εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐὰν μὴ φάγητε τὴν σάρκα τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου καὶ πίητε αὐτοῦ τὸ αἷμα, οὐκ ἔχετε ζωὴν ἐν ἑαυτοῖς.
Yesu da ilima amane sia: i, “Na dilima dafawane sia: sa. Dilia Dunu Egefe Ea hu hame nasea, amola Ea maga: me hame nasea, dilia da Fifi Ahoanusu hamedafa ba: mu.
54 ὁ τρώγων μου τὴν σάρκα καὶ πίνων μου τὸ αἷμα ἔχει ζωὴν αἰώνιον, κἀγὼ ἀναστήσω αὐτὸν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ. (aiōnios g166)
Be nowa da Na hu nasea amola Na maga: me nasea, e da eso huluane Fifi Ahoanusu lai dagoi. Amola Na da soge wadela: mu eso amoga amo dunu esaloma: ne wa: legadolesimu. (aiōnios g166)
55 ἡ γὰρ σάρξ μου ⸀ἀληθήςἐστι βρῶσις, καὶ τὸ αἷμά μου ⸁ἀληθήςἐστι πόσις.
Bai Na hu da ha: i manudafa. Na maga: me da hano nasudafa.
56 ὁ τρώγων μου τὴν σάρκα καὶ πίνων μου τὸ αἷμα ἐν ἐμοὶ μένει κἀγὼ ἐν αὐτῷ.
Nowa da Na hu nasea amola Na maga: me nasea, amo dunu da Na ganodini esalumu. Amola Na da ea da: i hodo ganodini esalumu.
57 καθὼς ἀπέστειλέν με ὁ ζῶν πατὴρ κἀγὼ ζῶ διὰ τὸν πατέρα, καὶ ὁ τρώγων με κἀκεῖνος ⸀ζήσειδιʼ ἐμέ.
Adadafa esala da Na asunasi dagoi. E da esalebeba: le, Na da esala. Amo defele, nowa da Na da: i hodo nasea, Na da esalebeba: le, amo dunu da esalumu.
58 οὗτός ἐστιν ὁ ἄρτος ὁ ⸀ἐξοὐρανοῦ καταβάς, οὐ καθὼς ἔφαγον οἱ ⸀πατέρεςκαὶ ἀπέθανον· ὁ τρώγων τοῦτον τὸν ἄρτον ⸀ζήσειεἰς τὸν αἰῶνα. (aiōn g165)
Amaiba: le, noga: le dawa: ma! Na sia: i liligi da agidafa muagado misi. Dilia aowalali fi dunu da ma: na mai dagoi be huluane da fa: no bogoi. Nowa da Na sia: i agi agoane nasea, e da mae bogole eso huluane Fifi Ahoanumu.” (aiōn g165)
59 ταῦτα εἶπεν ἐν συναγωγῇ διδάσκων ἐν Καφαρναούμ.
Yesu da Gabena: iame sinagoge diasu ganodini, amo sia: huluane olelei.
60 Πολλοὶ οὖν ἀκούσαντες ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶπαν· Σκληρός ἐστιν ⸂ὁ λόγος οὗτος· τίς δύναται αὐτοῦ ἀκούειν;
Yesu Ea fa: no bobogesu dunu, mogili bagohame, amo sia: nababeba: le, amane sia: i, “Waiye! Amo olelesu da ga: nasi bagade. Nowa da nabima: bela: ?”
61 εἰδὼς δὲ ὁ Ἰησοῦς ἐν ἑαυτῷ ὅτι γογγύζουσιν περὶ τούτου οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἶπεν αὐτοῖς· Τοῦτο ὑμᾶς σκανδαλίζει;
Be Yesu da ilia wamolegei hihini sia: dasu dawa: i galu. E da ilima amane sia: i, “Amo sia: nababeba: le, dilia hihibala: ?
62 ἐὰν οὖν θεωρῆτε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἀναβαίνοντα ὅπου ἦν τὸ πρότερον;
Ebeda! Dilia da Dunu Egefe Ea musa: esalu sogebi amoga heda: lebe ba: sea, adi hamoma: bela: ?
63 τὸ πνεῦμά ἐστιν τὸ ζῳοποιοῦν, ἡ σὰρξ οὐκ ὠφελεῖ οὐδέν· τὰ ῥήματα ἃ ἐγὼ ⸀λελάληκαὑμῖν πνεῦμά ἐστιν καὶ ζωή ἐστιν.
Gode Ea A: silibu Hi fawane da esalusu iaha. Dunu ea gasa hou da hamedei galebe. Na sia: dilima sia: i, amo da Gode Ea A: silibu esalusu dilima ima: ne oule maha.
64 ἀλλὰ εἰσὶν ἐξ ὑμῶν τινες οἳ οὐ πιστεύουσιν. ᾔδει γὰρ ἐξ ἀρχῆς ὁ Ἰησοῦς τίνες εἰσὶν οἱ μὴ πιστεύοντες καὶ τίς ἐστιν ὁ παραδώσων αὐτόν.
Be mogili dilia dafawaneyale hame dawa: be.” (Dafawaneyale hame dawa: mu dunu, amola dunu afadafa da hobea Ema hohonomu, amo Yesu da musa: dawa: i galu.)
65 καὶ ἔλεγεν· Διὰ τοῦτο εἴρηκα ὑμῖν ὅτι οὐδεὶς δύναται ἐλθεῖν πρός με ἐὰν μὴ ᾖ δεδομένον αὐτῷ ἐκ τοῦ ⸀πατρός
Amalalu, E amane sia: i, “Amaiba: le, Na Ada da logo hame fodosea, dunu da nama misunu logo hamedafa ba: mu, amo Na da dilima sia: i dagoi.”
66 Ἐκ τούτου πολλοὶ ⸀ἐκ⸂τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἀπῆλθον εἰς τὰ ὀπίσω καὶ οὐκέτι μετʼ αὐτοῦ περιεπάτουν.
Amo sia: nababeba: le, Yesu Ea fa: no bobogesu dunu bagohame sinidigili, bu Yesuma hame fa: no bobogei.
67 εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς τοῖς δώδεκα· Μὴ καὶ ὑμεῖς θέλετε ὑπάγειν;
Amalalu, Yesu da Ea ado ba: su dunu fagoyale gala ilima amane adole ba: i, “Dilia amola? Dilia, da Na yolema: bela: ?”
68 ⸀ἀπεκρίθηαὐτῷ Σίμων Πέτρος· Κύριε, πρὸς τίνα ἀπελευσόμεθα; ῥήματα ζωῆς αἰωνίου ἔχεις, (aiōnios g166)
Saimone Bida da bu adole i, “Hina! Ninia nowa dunuma masa: bela: ? Disu da eso huluane Fifi Ahoanusu Sia: gagui gala. (aiōnios g166)
69 καὶ ἡμεῖς πεπιστεύκαμεν καὶ ἐγνώκαμεν ὅτι σὺ εἶ ὁ ⸀ἅγιοςτοῦ ⸀θεοῦ
Amola wali ninia da dafawaneyale dawa: be. Di da Hadigi Ida: iwane Dunu. Amola Gode da Di ninima asunasi dagoi.”
70 ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Οὐκ ἐγὼ ὑμᾶς τοὺς δώδεκα ἐξελεξάμην; καὶ ἐξ ὑμῶν εἷς διάβολός ἐστιν.
Yesu da bu adole i, “Dilia fagoyale gala, dilima Na da ilegei dagoi. Dafawanela: ? Be dilia gilisisu amo ganodini afadafa da Sa: ida: ne dunu.”
71 ἔλεγεν δὲ τὸν Ἰούδαν Σίμωνος ⸀Ἰσκαριώτου οὗτος γὰρ ἔμελλεν ⸂παραδιδόναι αὐτόν, ⸀εἷςἐκ τῶν δώδεκα.
Amo sia: beba: le, E da Yudase (Saimone Isaga: liode ea mano) ea hou olelei. Yudase da ado ba: su fagoyale ilia gilisisu ganodini esalu. Be e da Yesu fa: no hohonomu dawa: i.

< Κατα Ιωαννην 6 >