< Κατα Ιωαννην 11 >
1 Ἦν δέ τις ἀσθενῶν, Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας ἐκ τῆς κώμης Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς.
muntu walikukwiweti Lazaro, walakolwa, walikwikala mumunshi waBetaniya, kucomwabo Maliya ne Malita.
2 ἦν δὲ ⸀Μαριὰμἡ ἀλείψασα τὸν κύριον μύρῳ καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς, ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει.
Uyu Maliya endiye usa walananika mafuta anunkila kumyendo yaMwami nekumupukutisha mishishi yakendi. Lazaro walikuba mukwabo Maliya Lazalo ewalikukolwa.
3 ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι· Κύριε, ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ.
Lino bamakwabo batukashi balatuma mulumbe kuli Yesu kumwambileti, “Mwami, munenu ngomusuni nimulwashi.”
4 ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν· Αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστιν πρὸς θάνατον ἀλλʼ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ θεοῦ ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ διʼ αὐτῆς.
Yesu mpalanyumfwa walambeti, “Kukolwa uko nteshi kumushine Lazalo sobwe, nsombi cilenshiki kwambeti Lesa alemekwe, kayi kwambeti Mwanendi Lesa apewe bulemu.”
5 ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον.
Yesu walikusuna Malita nekanike wakendi, kayi neLazalo.
6 ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ, τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας·
Nomba mpalanyumfwa shamalwashi, Yesu walekala masuba abili pamusena popelapo mpwalikuba.
7 ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς· Ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν.
Panyuma pakendi walambila beshikwiya bakendi, “katuyani kuYudeya.”
8 λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί· Ῥαββί, νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ;
Beshikwiya bakendi balambeti, “Mwiyi, lino apa bamakulene baBayuda nkabayanda kumupwaya mabwe, Inga nicani mulayandanga kubwelelako?”
9 ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· Οὐχὶ δώδεκα ⸂ὧραί εἰσιν τῆς ἡμέρας; ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ, οὐ προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς τοῦ κόσμου τούτου βλέπει·
Yesu walambeti, “Sena busuba ntebukute mifunshya yacindi likumi ne ibili? Muntu nalendenga mu mumuni nkela kulisuntula pakwinga ukute kubona mumuni wacishici.
10 ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί, προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.
Nsombi nalendenga mashiku empwela kulisuntula, pakwinga nkalendenga mu mumuni.”
11 ταῦτα εἶπεν, καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς· Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται, ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν.
Mpwalambeco walabambileti, “Lazalo, munetu lono tulo, nsombi ndenga akumupundusha kutulo.”
12 εἶπαν οὖν οἱ μαθηταὶ ⸀αὐτῷ Κύριε, εἰ κεκοίμηται σωθήσεται.
Beshikwiya bakendi balambeti, “Mwami, nawona tulo, nabe cena.”
13 εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ. ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει.
Balo balikuyeyeti walikwamba shatulowa, nsombi Yesu walikwambeti Lazalo wafwa.
14 τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ· Λάζαρος ἀπέθανεν,
Lino Yesu walabambila mwakutasoleketi, “Lazalo lafu,
15 καὶ χαίρω διʼ ὑμᾶς, ἵνα πιστεύσητε, ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ· ἀλλὰ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν.
Nkandabangonga, nsombi ndakondwa cebo canjamwe kwambeti mushome. Katuyani.”
16 εἶπεν οὖν Θωμᾶς ὁ λεγόμενος Δίδυμος τοῖς συμμαθηταῖς· Ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς ἵνα ἀποθάνωμεν μετʼ αὐτοῦ.
Popelapo Tomasi, walikukwiweti mpundu, walambila beshikwiya banendi, “Katuyani nendi tuyetufwile pamo.”
17 Ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ⸂ἤδη ἡμέρας ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ.
Yesu mpwalashika kuBetaniya walacaneti Lazalo wabikwa kendi mumanda masuba ana alapiti.
18 ἦν δὲ ⸀ἡΒηθανία ἐγγὺς τῶν Ἱεροσολύμων ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε.
Munshi waBetaniya walikuba pepi neku Yelusalemu, musuma wakwanowa makilomita atatu.
19 ⸂πολλοὶ δὲ ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς ⸀τὴνΜάρθαν καὶ ⸀Μαριὰμἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ⸀ἀδελφοῦ
Ecebo cakendi kwalikuba bantu bangi balesa kuli Malita ne Maliya kwisakubatontosha pacebo ca lufu lwa Lazalo mukwabo.
20 ἡ οὖν Μάρθα ὡς ἤκουσεν ὅτι Ἰησοῦς ἔρχεται ὑπήντησεν αὐτῷ· ⸀Μαρίαδὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο.
Malita mpwalanyumfeti Yesu lesanga, walayakumucinsha. Nomba Maliya walashala munga'nda.
21 εἶπεν οὖν ⸀ἡΜάρθα πρὸς ⸀τὸνἸησοῦν· Κύριε, εἰ ἦς ὧδε ⸂οὐκ ἂν ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός μου·
Lino Malita walambila Yesu, “Mwami, nemwanga kuno mukwetu Lazalo naliya kufwa.
22 ⸀καὶνῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν θεὸν δώσει σοι ὁ θεός.
Nsombi nambi lino ndicinsheti Lesa namupeni ciliconse ncomwela kumumusenga.”
23 λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· Ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου.
Yesu walamwambileti, “Mukwenu napunduke.”
24 λέγει αὐτῷ ⸀ἡΜάρθα· Οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
Malita walambeti, “Ndicinsheti nakapunduke pa busuba bwakupwililisha bantu bonse bakapundukanga.”
25 εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· Ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή· ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ κἂν ἀποθάνῃ ζήσεται,
Yesu walamwambileti, “weshikupundusha bantu kubafu nekupa buyumi njame. Muntu washoma ame, nambi ufwa nakabe ne buyumi.
26 καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμὲ οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα· πιστεύεις τοῦτο; (aiōn )
Kayi abo bayumi banshoma nteshi bakafwe sobwe. Sena ulashomonga?” (aiōn )
27 λέγει αὐτῷ· Ναί, κύριε· ἐγὼ πεπίστευκα ὅτι σὺ εἶ ὁ χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος.
Nendi walambeti, “Cakubinga Mwami, ndashomeshesha njamwe Mupulushi Walaiwa, Mwana wa Lesa, walikuyandika kwisa pacishi capanshi.”
28 Καὶ ⸀τοῦτοεἰποῦσα ἀπῆλθεν καὶ ἐφώνησεν ⸀Μαριὰμτὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ εἰποῦσα· Ὁ διδάσκαλος πάρεστιν καὶ φωνεῖ σε.
Malita mpwalambeco, walamukuwa Maliya kanike wakendi kumbali nekumwambileti, “Lashiki Shikwiyisha, lakukunga.”
29 ἐκείνη ⸀δὲὡς ἤκουσεν ⸀ἠγέρθηταχὺ καὶ ⸀ἤρχετοπρὸς αὐτόν·
Maliya mpwalanyumfwa bwite, walanyamuka bwangu bwangu, nekwisa kuli Yesu.
30 οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην, ἀλλʼ ἦν ⸀ἔτιἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα.
Pacindici Yesu walinkatana ashika mumunshi, nsombi walikacili pamusena mpobalakumana ne Malita.
31 οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετʼ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν, ἰδόντες τὴν ⸀Μαριὰμὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν, ἠκολούθησαν αὐτῇ ⸀δόξαντεςὅτι ὑπάγει εἰς τὸ μνημεῖον ἵνα κλαύσῃ ἐκεῖ.
Nomba bantu balikuba munga'nda kabatontosha Maliya, mpobalaboneti lanyamuku bwangu bwangu kufuma mung'anda, balamukonka. Balikuyeyeti lenga akulilila kumanda.
32 ἡ οὖν ⸀Μαριὰμὡς ἦλθεν ὅπου ⸀ἦνἸησοῦς ἰδοῦσα αὐτὸν ἔπεσεν αὐτοῦ ⸀πρὸςτοὺς πόδας, λέγουσα αὐτῷ· Κύριε, εἰ ἦς ὧδε οὐκ ἄν ⸂μου ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός.
Maliya mpwalashika palikuba Yesu, nekumubona, walaliwisha panshi kumyendo kwakendi nekwambeti, “Mwami, nemwanga kuno, mukwetu naliya kufwa.”
33 Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι καὶ ἐτάραξεν ἑαυτόν,
Yesu mpwalabona Maliya kalila kayi nebantu balikubapo nkabalila, walekatwa kumoyo kayi calamubaba.
34 καὶ εἶπεν· Ποῦ τεθείκατε αὐτόν; λέγουσιν αὐτῷ· Κύριε, ἔρχου καὶ ἴδε.
Lino walabepusheti, “Mwalamubika kupeyo?” Balambeti, “Mwami, katuyani mukubone.”
36 ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι· Ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν.
Popelapo bantu basa balambeti, “bonani, ncanga wamusuna.”
37 τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπαν· Οὐκ ἐδύνατο οὗτος ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ;
Nomba nabambi pakati pabo balambeti, “Muntuyu walashilika muntu washipilwa usa, Inga walalilwaconi kushinkilila Lazalo kwambeti nkatafwa?”
38 Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον· ἦν δὲ σπήλαιον, καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπʼ αὐτῷ.
Yesu walikacililila mucali, mpwalikuya kumanda. Lino manda alikuba amuliceni, pacishinga pa manda palikuba cilibwe.
39 λέγει ὁ Ἰησοῦς· Ἄρατε τὸν λίθον. λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ ⸀τετελευτηκότοςΜάρθα· Κύριε, ἤδη ὄζει, τεταρταῖος γάρ ἐστιν.
Lino walambeti, “Cifunyeni cilibweco.” Malita, mukwabo Lazalo walafwa, walamwambileti, “Mwami latatiki kendi kununka, pakwinga palapiti masuba ana.”
40 λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· Οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς ⸀ὄψῃτὴν δόξαν τοῦ θεοῦ;
Yesu walamwipusheti, “Sena ndiya kukwambileti washoma nubone bulemu bwaLesa?”
41 ἦραν οὖν τὸν ⸀λίθον ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρεν τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω καὶ εἶπεν· Πάτερ, εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου,
Lino bantu mpobalafunya cilibwe cisa. Yesu walalanga kwilu nekwambeti, “Ta, ndamulumbunga kwambeti mukute kunkumbula ndasenganga.
42 ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις· ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον, ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας.
Ndicinshi kwambeti mukute kunyumfwa cindi conse. Lino ndambangeci pacebo calikoto lyabantu balipano kwambeti, bashometi njamwe mwalantuma.”
43 καὶ ταῦτα εἰπὼν φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασεν· Λάζαρε, δεῦρο ἔξω.
Mpwalambeco walakuwa mwakolobesheti, “Lazaro, pula!”
44 ⸀ἐξῆλθενὁ τεθνηκὼς δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις, καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο. λέγει ⸂αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· Λύσατε αὐτὸνκαὶ ἄφετε ⸀αὐτὸν ὑπάγειν.
Popelapo muntu usa walikuba wafwa walapula kenda kaliwapombailwa bikwisa byamalila kumakasa mpaka kumyendo, cikwisa cimbi calikuba cafwekelela kumenso. Yesu walabambileti, “Mupombololeni, kayi mumuleke ende.”
45 Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων, οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν ⸀Μαριὰμκαὶ θεασάμενοι ⸀ἃ⸀ἐποίησεν ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν·
Bangi bantu balamushindikila Maliya, balabona bintu mbyalensa Yesu balamushoma.
46 τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους καὶ εἶπαν αὐτοῖς ἃ ⸀ἐποίησενἸησοῦς.
Nsombi Bayuda nabambi balaya kuli bamakulene baBafalisi, kuyakubambila byonse Yesu mbyalensa.
47 συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον, καὶ ἔλεγον· Τί ποιοῦμεν ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ ⸂ποιεῖ σημεῖα;
Lino bamakulene beshimilumbo neBaFalisi balakuwa nkuta inene ya Bayuda, nekwipushaneti, “Nitwinseconi lino, pakwinga muntuyu lenshinga byeshikukankamanisha bingi?
48 ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτως, πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν, καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος.
Twamulekelela bantu bonse nibamushome, nomba Baloma nibakese bakatonongele Ng'anda ya Lesa, kayi ne mushobo wetu.”
49 εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καϊάφας, ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, εἶπεν αὐτοῖς· Ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν,
Nsombi umo pakati pabo, lina lyakendi Kayafa, mukulene wa beshimilumbo bonse mucaka ico, walabambileti, “Mwatabila aconi amwe!
50 οὐδὲ ⸀λογίζεσθεὅτι συμφέρει ⸀ὑμῖνἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται.
Sena amwe nkamulabonongeti caina kwambeti muntu umo afwile bantu bonse, kupita kwambeti mushobo wonse wonongeke?”
51 τοῦτο δὲ ἀφʼ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν, ἀλλὰ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου ἐπροφήτευσεν ὅτι ἔμελλεν Ἰησοῦς ἀποθνῄσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους,
Cakubinga kwamba kulico nkakwalikuba kwamumano akendi sobwe. Pakwinga walikuba Shimilumbo Mukulene, walikushinshima kwambeti Yesu nakafwile mushobo wa bantu.
52 καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον, ἀλλʼ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν.
Cakubinga nteko kwambeti kubafwila bonkowa nsombi, kubunganya pamo bana baLesa balamwaika.
53 ἀπʼ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας ⸀ἐβουλεύσαντοἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν.
Kufumina busa busuba bamakulene ba Bayuda balatatika kupangana sha kushina Yesu.
54 ⸂Ὁ οὖν Ἰησοῦς οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις, ἀλλὰ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου, εἰς Ἐφραὶμ λεγομένην πόλιν, κἀκεῖ ⸀ἔμεινενμετὰ τῶν ⸀μαθητῶν
Weco Yesu nkalikwenda pantangalala pakati pabantu. Nomba walafumako nekuya kucishi calikuba pepi necinyika, kumunshi walikukwiweti Efulemu, nkwalekala kopeloko pamo nebeshikwiya bakendi.
55 Ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα τῶν Ἰουδαίων, καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἱεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ πάσχα ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς.
Kusekelela kwa Pasika kwalaseng'ena pepi. Neco bantu bangi beshikufuma kuminshi balaya ku Yelusalemu kucika cakuliswepesha, Pasika nkayitana iyamba.
56 ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔλεγον μετʼ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες· Τί δοκεῖ ὑμῖν; ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν;
Balikumulangaula Yesu, lino mpobalabungana mu Nga'nda ya Lesa balepushaneti “Sena amwe mulayeyengaconi? Sena lesanga ku Pasika kuno?”
57 δεδώκεισαν ⸀δὲοἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ⸀ἐντολὰςἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἐστιν μηνύσῃ, ὅπως πιάσωσιν αὐτόν.
Nomba bamakulene beshimilumbo neBafalisi balambeti uliyense lenshibi kuli Yesu, atwinshibishe kwambeti bamwikate.