< Κατα Μαρκον 7 >

1 Καὶ συνάγονται πρὸς αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καί τινες τῶν γραμματέων ἐλθόντες ἀπὸ Ἱεροσολύμων.
Naummong iti aglawlaw ni Jesus dagiti Pariseo ken sumagmamano nga eskriba a naggapu idiay Jerusalem.
2 καὶ ἰδόντες τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ὅτι κοιναῖς χερσίν, τοῦτ’ ἔστιν ἀνίπτοις, ἐσθίουσιν τοὺς ἄρτους, —
Ket nakitada a dadduma kadagiti adalanna ket mangan iti tinapay a narugit dagiti im-imada; a saan a nabuggoan.
3 οἱ γὰρ Φαρισαῖοι καὶ πάντες οἱ Ἰουδαῖοι ἐὰν μὴ πυγμῇ νίψωνται τὰς χεῖρας οὐκ ἐσθίουσιν, κρατοῦντες τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων,
(Ta dagiti Pariseo ken amin a Judio, saanda a mangan malaksid no buggoanda a nasayaat dagiti im-imada; salsalimetmetanda ti kaugalian dagiti panglakayen.
4 καὶ ἀπ’ ἀγορᾶς ἐὰν μὴ ῥαντίσωνται οὐκ ἐσθίουσιν, καὶ ἄλλα πολλά ἐστιν ἃ παρέλαβον κρατεῖν, βαπτισμοὺς ποτηρίων καὶ ξεστῶν καὶ χαλκίων, —
No aggapu dagiti Pariseo manipud iti pagtagilakoan, saanda a mangan no saanda pay a nakadigos. Ken adu pay dagiti dadduma a pagannurotan a nainget a sursurotenda, pakairamanan ti panangugas kadagiti tasa, paryok, tanso a pagkargaan, ken uray pay dagiti tugaw a pagsanggiran iti panganan.)
5 καὶ ἐπερωτῶσιν αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς Διὰ τί οὐ περιπατοῦσιν οἱ μαθηταί σου κατὰ τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων, ἀλλὰ κοιναῖς χερσὶν ἐσθίουσιν τὸν ἄρτον;
Nagsaludsod dagiti Pariseo ken dagiti eskriba kenni Jesus, “Apay a saan nga agbibiag a maiyannurot kadagiti kaugalian dagiti panglakayen dagiti adalam, ta manganda iti tinapay uray saanda pay a nagbuggo?
6 ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς Καλῶς ἐπροφήτευσεν Ἡσαΐας περὶ ὑμῶν τῶν ὑποκριτῶν, ὡς γέγραπται ὅτι Οὗτος ὁ λαὸς τοῖς χείλεσίν με τιμᾷ, ἡ δὲ καρδία αὐτῶν πόρρω ἀπέχει ἀπ’ ἐμοῦ·
Ngem kinunana kadakuada, “Impadto a nasayaat ni Isaias ti maipapan kadakayo a managinsisingpet, insuratna, 'Daydayawendak dagitoy a tattao kadagiti bibigda, ngem adayo kaniak dagiti puspusoda.'
7 μάτην δὲ σέβονταί με, διδάσκοντες διδασκαλίας ἐντάλματα ἀνθρώπων·
Ubbaw a panagdayaw ti idatdatonda kaniak, dagiti pagannurotan ti tattao ti isursuroda a kas doktrinada.'
8 ἀφέντες τὴν ἐντολὴν τοῦ Θεοῦ κρατεῖτε τὴν παράδοσιν τῶν ἀνθρώπων.
Tallikudanyo dagiti bilbilin ti Dios ket dagiti kaugalian dagiti tattao ti salsalimetmetanyo.”
9 καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς Καλῶς ἀθετεῖτε τὴν ἐντολὴν τοῦ Θεοῦ, ἵνα τὴν παράδοσιν ὑμῶν τηρήσητε.
Ket kinunana kadakuada, “Naglakayo la ketdin a linaksid ti bilin ti Dios tapno matungpalyo ti kaugalianyo!
10 Μωϋσῆς γὰρ εἶπεν Τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου, καί Ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω.
Ta kinuna ni Moises, 'Dayawem ti Amam ken ti Inam,' ken, 'Ti agsao iti dakes maipanggep iti amana wenno inana, awan duadua a matayto.'
11 ὑμεῖς δὲ λέγετε Ἐὰν εἴπῃ ἄνθρωπος τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί Κορβᾶν, ὅ ἐστιν Δῶρον, ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς,
Ngem kunayo, 'No kunaen ti maysa a tao iti amana wenno inana, “Aniaman a tulong a maawatyo manipud kaniak ket 'Korban',”' (dayta ket panangibaga iti, 'Naiteden iti Dios') -
12 οὐκέτι ἀφίετε αὐτὸν οὐδὲν ποιῆσαι τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί,
ket saanyonton nga itulok nga agaramid isuna iti aniaman a banag para iti amana wenno iti inana.
13 ἀκυροῦντες τὸν λόγον τοῦ Θεοῦ τῇ παραδόσει ὑμῶν ᾗ παρεδώκατε· καὶ παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε.
Pagbalbalinenyo ti bilin ti Dios nga awan serserbina gapu iti kaugalianyo nga impatawidyo, ken adu pay a kakasta met laeng a banbanag nga ar-aramidenyo.”
14 Καὶ προσκαλεσάμενος πάλιν τὸν ὄχλον ἔλεγεν αὐτοῖς Ἀκούσατέ μου πάντες καὶ σύνετε.
Inayabanna manen dagiti adu a tattao ket kinunana kadakuada, “Dumngegkayo kaniak, aminkayo, ket amirisenyo.
15 οὐδέν ἐστιν ἔξωθεν τοῦ ἀνθρώπου εἰσπορευόμενον εἰς αὐτὸν ὃ δύναται κοινῶσαι αὐτόν· ἀλλὰ τὰ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενά ἐστιν τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον.
Awan ti aggapu iti ruar ti tao a mangrugit kenkuana no sumrek daytoy kenkuana. Ti rumrumuar manipud iti tao ti mangrugit kenkuana.”
17 Καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς οἶκον ἀπὸ τοῦ ὄχλου, ἐπηρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ τὴν παραβολήν.
Ita, idi pinanawan ni Jesus dagiti tattao ken simrek iti balay, nagdamag kenkuana dagiti adalanna maipanggep iti pangngarig.
18 καὶ λέγει αὐτοῖς Οὕτως καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε; οὐ νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ ἔξωθεν εἰσπορευόμενον εἰς τὸν ἄνθρωπον οὐ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι,
Kinuna ni Jesus, “Awan latta kadi pay iti pannakaawatyo? Saanyo kadi a makita nga aniaman a sumrek iti tao manipud iti ruar ket saanna rugitan daytoy,
19 ὅτι οὐκ εἰσπορεύεται αὐτοῦ εἰς τὴν καρδίαν ἀλλ’ εἰς τὴν κοιλίαν, καὶ εἰς τὸν ἀφεδρῶνα ἐκπορεύεται, καθαρίζων πάντα τὰ βρώματα;
gapu ta saan a makastrek iti uneg ti pusona, ngem mapan iti uneg ti tianna ket kalpasanna, rummuar a mapan iti kasilyas?” Iti daytoy a panangibaga, pinagbalin ni Jesus amin a makan a nadalus.
20 ἔλεγεν δὲ ὅτι Τὸ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενον, ἐκεῖνο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Kinunana, “Ti rumrumuar iti tao ti mangrugrugit kenkuana.
21 ἔσωθεν γὰρ ἐκ τῆς καρδίας τῶν ἀνθρώπων οἱ διαλογισμοὶ οἱ κακοὶ ἐκπορεύονται, πορνεῖαι, κλοπαί, φόνοι,
Ta manipud iti kaunggan ti tao, aggapu iti puso, a tumaud dagiti dakes a panpanunot, kinaderrep, panagtakaw, panangpatay,
22 μοιχεῖαι, πλεονεξίαι, πονηρίαι, δόλος, ἀσέλγεια, ὀφθαλμὸς πονηρός, βλασφημία, ὑπερηφανία, ἀφροσύνη·
pannakikamalala, panagagum, kinadangkes, panangallilaw, naderrep a panagpanpanunot, apal, panangpadpadakes, kinapalangguad ken kinaawan nakem.
23 πάντα ταῦτα τὰ πονηρὰ ἔσωθεν ἐκπορεύεται καὶ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον.
Amin dagitoy a kinadakes ket agtaud manipud iti kaunggan, ken dagitoy ti mangparugit iti maysa a tao.”
24 Ἐκεῖθεν δὲ ἀναστὰς ἀπῆλθεν εἰς τὰ ὅρια Τύρου. Καὶ εἰσελθὼν εἰς οἰκίαν οὐδένα ἤθελεν γνῶναι, καὶ οὐκ ἠδυνάσθη λαθεῖν·
Pimmanaw isuna sadiay ket napan idiay rehion ti Tiro ken Sidon. Immuneg isuna iti maysa a balay ket saanna a kayat a mammoan ti siasinoman nga adda isuna sadiay, ngem saan isuna a mailemmeng.
25 ἀλλ’ εὐθὺς ἀκούσασα γυνὴ περὶ αὐτοῦ, ἧς εἶχεν τὸ θυγάτριον αὐτῆς πνεῦμα ἀκάθαρτον, ἐλθοῦσα προσέπεσεν πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ·
Ngem dagus nga adda babai nga addaan iti ubing nga anak a babai a linuganan iti narugit nga espiritu— a nakangngeg iti maipanggep kenkuana, immay ket nagparintumeng iti sakaananna.
26 ἡ δὲ γυνὴ ἦν Ἑλληνίς, Συροφοινίκισσα τῷ γένει· καὶ ἠρώτα αὐτὸν ἵνα τὸ δαιμόνιον ἐκβάλῃ ἐκ τῆς θυγατρὸς αὐτῆς.
Ita, ti babai ket maysa a Griego, nagtaud isuna iti puli a Syrophoenicia. Nagpakpakaasi isuna kenni Jesus a paksiatenna ti demonio a limmugan iti anakna a babai.
27 καὶ ἔλεγεν αὐτῇ Ἄφες πρῶτον χορτασθῆναι τὰ τέκνα· οὐ γάρ ἐστιν καλόν λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ τοῖς κυναρίοις βαλεῖν.
Kinunana kenkuana, “Mapakan pay koma nga umuna dagiti ubbing. Ta saan nga umno nga alaen ti tinapay iti ubing ket ipuruak kadagiti aso.”
28 ἡ δὲ ἀπεκρίθη καὶ λέγει αὐτῷ Ναί, Κύριε· καὶ τὰ κυνάρια ὑποκάτω τῆς τραπέζης ἐσθίουσιν ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν παιδίων.
Ngem simmungbat isuna a kinunana kenkuana, “Wen, Apo, uray dagiti aso iti sirok ti lamisaan ket kanenda ti murkat a maregreg dagiti ubbing.”
29 καὶ εἶπεν αὐτῇ Διὰ τοῦτον τὸν λόγον ὕπαγε, ἐξελήλυθεν ἐκ τῆς θυγατρός σου τὸ δαιμόνιον.
Kinunana kenkuana, “Gapu ta imbagam daytoy, nawayakan a pumanaw. Rimmuaren ti demonio iti anakmo.”
30 καὶ ἀπελθοῦσα εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς εὗρεν τὸ παιδίον βεβλημένον ἐπὶ τὴν κλίνην καὶ τὸ δαιμόνιον ἐξεληλυθός.
Nagsubli isuna iti balayna ket nasarakanna ti ubing a nakaidda iti pagiddaan, ken awenen ti demonio.
31 Καὶ πάλιν ἐξελθὼν ἐκ τῶν ὁρίων Τύρου ἦλθεν διὰ Σιδῶνος εἰς τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας ἀνὰ μέσον τῶν ὁρίων Δεκαπόλεως.
Rimmuar manen isuna manipud iti rehion ti Tiro, nagna idiay Sidon, ket nagturong idiay Baybay ti Galilea sa simmang-at idiay rehion ti Decapolis.
32 Καὶ φέρουσιν αὐτῷ κωφὸν καὶ μογιλάλον, καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα ἐπιθῇ αὐτῷ τὴν χεῖρα.
Ket adda inyegda kenkuana a tuleng ken marigatan nga agsao, ket nagpakpakaasida kenni Jesus nga ipatayna ti imana kenkuana.
33 καὶ ἀπολαβόμενος αὐτὸν ἀπὸ τοῦ ὄχλου κατ’ ἰδίαν ἔβαλεν τοὺς δακτύλους αὐτοῦ εἰς τὰ ὦτα αὐτοῦ καὶ πτύσας ἥψατο τῆς γλώσσης αὐτοῦ,
Inyadayona bassit daytoy manipud iti ayan dagiti adu a tattao, ket inkabilna ti ramayna kadagiti lapayag ti lalaki, ket kalpasan a nagtupra, sinagidna ti dila ti lalaki.
34 καὶ ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν ἐστέναξεν, καὶ λέγει αὐτῷ Ἐφφαθά, ὅ ἐστιν Διανοίχθητι.
Timmangad isuna sadi langit; nagsennaay ket kinunana kenkuana, “Efata,” dayta ket tapno ibaga, “Aglukat.”
35 καὶ ἠνοίγησαν αὐτοῦ αἱ ἀκοαί, καὶ εὐθὺς ἐλύθη ὁ δεσμὸς τῆς γλώσσης αὐτοῦ, καὶ ἐλάλει ὀρθῶς.
Ket dagdagus a nalukatan ti panagdengngegna, ken nadadael ti mangtengtengngel iti dilana ket makasaon isuna iti nalawag.
36 καὶ διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ λέγωσιν· ὅσον δὲ αὐτοῖς διεστέλλετο, αὐτοὶ μᾶλλον περισσότερον ἐκήρυσσον.
Imbilinna kadakuada a saanda nga ibaga iti siasinoman. Ngem no kasano kainget ti panangbilinna kadakuada, ad-adda pay ketdi ti panangiwaragawagda iti daytoy.
37 καὶ ὑπερπερισσῶς ἐξεπλήσσοντο λέγοντες Καλῶς πάντα πεποίηκεν, καὶ τοὺς κωφοὺς ποιεῖ ἀκούειν καὶ ἀλάλους λαλεῖν.
Pudno unay a nagsiddaawda ket kunada, “Naaramidna a nasayaat ti amin a banbanag. Pagbalinenna pay a makangngeg dagiti tuleng ken makasao dagiti umel.”

< Κατα Μαρκον 7 >