Ψαλμοί 115
1 Μη εις ημάς, Κύριε, μη εις ημάς, αλλ' εις το όνομά σου δος δόξαν, διά το έλεός σου, διά την αλήθειάν σου.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Διά τι να είπωσι τα έθνη, και που είναι ο Θεός αυτών;
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Αλλ' ο Θεός ημών είναι εν τω ουρανώ· πάντα όσα ηθέλησεν εποίησε.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Τα είδωλα αυτών είναι αργύριον και χρυσίον, έργα χειρών ανθρώπων·
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Στόμα έχουσι και δεν λαλούσιν· οφθαλμούς έχουσι και δεν βλέπουσιν·
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 ώτα έχουσι και δεν ακούουσι· μυκτήρας έχουσι και δεν οσφραίνονται·
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 Χείρας έχουσι και δεν ψηλαφώσι· πόδας έχουσι και δεν περιπατούσιν· ουδέ ομιλούσι διά του λάρυγγος αυτών.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Όμοιοι αυτών ας γείνωσιν οι ποιούντες αυτά, πας ο ελπίζων επ' αυτά.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Ο Ισραήλ ήλπισεν επί Κύριον· αυτός είναι βοηθός και ασπίς αυτών.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Ο οίκος του Ααρών ήλπισεν επί Κύριον· αυτός είναι βοηθός και ασπίς αυτών.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 Οι φοβούμενοι τον Κύριον ήλπισαν επί Κύριον· αυτός είναι βοηθός και ασπίς αυτών.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Ο Κύριος μας ενεθυμήθη· θέλει ευλογεί, θέλει ευλογεί τον οίκον Ισραήλ· θέλει ευλογεί τον οίκον Ααρών.
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 Θέλει ευλογεί τους φοβουμένους τον Κύριον, τους μικρούς μετά των μεγάλων.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Ο Κύριος θέλει αυξήσει υμάς, υμάς και τα τέκνα υμών.
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Σεις είσθε οι ευλογημένοι του Κυρίου, του ποιήσαντος τον ουρανόν και την γην.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Οι ουρανοί των ουρανών είναι του Κυρίου, την δε γην έδωκεν εις τους υιούς των ανθρώπων.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 Οι νεκροί δεν θέλουσιν αινέσει τον Κύριον, ουδέ πάντες οι καταβαίνοντες εις τον τόπον της σιωπής·
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 αλλ' ημείς θέλομεν ευλογεί τον Κύριον, από του νυν και έως του αιώνος. Αλληλούϊα.
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
