Παροιμίαι 16
1 Του ανθρώπου είναι αι προπαρασκευαί της καρδίας· παρά δε του Κυρίου η απόκρισις της γλώσσης.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 Πάσαι αι οδοί του ανθρώπου φαίνονται ορθαί εις τους οφθαλμούς αυτού· πλην ο Κύριος σταθμίζει τα πνεύματα.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Αφιέρονε τα έργα σου εις τον Κύριον, και αι βουλαί σου θέλουσι στερεωθή.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 Ο Κύριος έκαμε τα πάντα δι' εαυτόν, έτι και τον ασεβή διά την ημέραν την κακήν.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 Βδέλυγμα εις τον Κύριον είναι πας υψηλοκάρδιος· και χειρ με χείρα αν συνάπτηται, δεν θέλει μένει ατιμώρητος.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 Διά χάριτος και αληθείας καθαρίζεται η ανομία· και διά του φόβου του Κυρίου εκκλίνουσιν οι άνθρωποι από του κακού.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 Όταν ο Κύριος αρέσκηται εις τας οδούς του ανθρώπου, και τους εχθρούς αυτού ειρηνεύει μετ' αυτού.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 Καλήτερον ολίγον μετά δικαιοσύνης, παρά εισοδήματα μεγάλα μετά αδικίας.
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 Η καρδία του ανθρώπου βουλεύεται την οδόν αυτού· αλλ' ο Κύριος διευθύνει τα βήματα αυτού.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 Χρησμός είναι εις τα χείλη του βασιλέως· το στόμα αυτού δεν σφάλλει εν τη κρίσει.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 Δικαία στάθμη και πλάστιγξ είναι του Κυρίου· πάντα τα ζύγια του σακκίου είναι έργου αυτού.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 Βδέλυγμα είναι εις τους βασιλείς να πράττωσιν ανομίαν· διότι ο θρόνος στερεόνεται μετά της δικαιοσύνης.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 Τα δίκαια χείλη είναι ευπρόσδεκτα εις τους βασιλείς, και αγαπώσι τον λαλούντα ορθά.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 Θυμός βασιλέως είναι άγγελος θανάτου· αλλ' ο σοφός άνθρωπος καταπραΰνει αυτόν.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 Εις το φως του προσώπου του βασιλέως είναι ζωή· και η εύνοια αυτού είναι ως νέφος οψίμου βροχής.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 Πόσον καλητέρα είναι η απόκτησις της σοφίας παρά το χρυσίον και προκριτωτέρα η απόκτησις της συνέσεως παρά το αργύριον
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 Η οδός των ευθέων είναι να εκκλίνωσιν από του κακού· όστις φυλάττει την οδόν αυτού, διατηρεί την ψυχήν αυτού.
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Η υπερηφανία προηγείται του ολέθρου, και υψηλοφροσύνη του πνεύματος προηγείται της πτώσεως.
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 Καλήτερον να ήναι τις ταπεινόφρων μετά των ταπεινών, παρά να μοιράζη λάφυρα μετά των υπερηφάνων.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 Ο συνετός εις τα πράγματα θέλει ευρεί καλόν· και ο ελπίζων επί τον Κύριον είναι μακάριος.
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 Ο σοφός την καρδίαν θέλει ονομάζεσθαι φρόνιμος· και η γλυκύτης των χειλέων προσθέτει μάθησιν.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 Η σύνεσις είναι πηγή ζωής εις τον έχοντα αυτήν· η δε παιδεία των αφρόνων μωρία.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 Η καρδία του σοφού συνετίζει το στόμα αυτού, και εις τα χείλη αυτού προσθέτει μάθησιν.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 Κηρήθρα μέλιτος οι ευάρεστοι λόγοι· γλυκύτης εις την ψυχήν και ίασις εις τα οστά.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 Υπάρχει οδός ήτις φαίνεται ορθή εις τον άνθρωπον, αλλά τα τέλη αυτής είναι οδοί θανάτου.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 Ο εργαζόμενος εργάζεται δι' εαυτόν· διότι το στόμα αυτού αναγκάζει αυτόν.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 Ο αχρείος άνθρωπος σκάπτει κακόν· και εις τα χείλη αυτού είναι ως πυρ καίον.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 Ο διεστραμμένος άνθρωπος διασπείρει έριδας· και ο ψιθυριστής διαχωρίζει τους στενωτέρους φίλους.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 Ο βίαιος άνθρωπος αποπλανά τον πλησίον αυτού και φέρει αυτόν εις οδόν ουχί καλήν·
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 Κλείων τους οφθαλμούς αυτού μηχανάται διεστραμμένα· δαγκάνων τα χείλη αυτού εκτελεί το κακόν.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 Η πολιά είναι στέφανος δόξης, ευρισκομένη εν τη οδώ της δικαιοσύνης.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 Καλήτερος ο μακρόθυμος παρά τον δυνατόν· και ο εξουσιάζων το πνεύμα αυτού παρά τον εκπορθούντα πόλιν.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 Ο κλήρος ρίπτεται εις την κάλπην· όλη όμως η κρίσις αυτού είναι παρά Κυρίου.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
