Παροιμίαι 12
1 Όστις αγαπά παιδείαν, αγαπά γνώσιν· αλλ' όστις μισεί έλεγχον, είναι άφρων.
A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
2 Ο καλός ευρίσκει χάριν παρά Κυρίου· τον δε μηχανευόμενον κακά θέλει καταδικάσει.
Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
3 Δεν θέλει στερεωθή άνθρωπος διά της ανομίας· η ρίζα δε των δικαίων θέλει μένει ασάλευτος.
Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
4 Η ενάρετος γυνή είναι στέφανος εις τον άνδρα αυτής· η δε προξενούσα αισχύνην είναι ως σαπρία εις τα οστά αυτού.
A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
5 Οι λογισμοί των δικαίων είναι ευθύτης· αι δε βουλαί των ασεβών δόλος.
Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
6 Οι λόγοι των ασεβών ενεδρεύουσιν αίμα· το δε στόμα των ευθέων θέλει ελευθερώσει αυτούς.
A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
7 Οι ασεβείς καταστρέφονται και δεν υπάρχουσιν· ο οίκος δε των δικαίων θέλει διαμένει.
Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
8 Ο άνθρωπος εγκωμιάζεται κατά την σύνεσιν αυτού· ο δε διεστραμμένος την καρδίαν θέλει είσθαι εις καταφρόνησιν.
Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
9 Καλήτερος ο άνθρωπος ο μη τιμώμενος και επαρκών εις εαυτόν, παρά ο κενοδοξών και στερούμενος άρτου.
Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
10 Ο δίκαιος επιμελείται την ζωήν του κτήνους αυτού· τα δε σπλάγχνα των ασεβών είναι ανελεήμονα.
Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
11 Ο εργαζόμενος την γην αυτού θέλει χορτασθή άρτον· ο δε ακολουθών τους ματαιόφρονας είναι ενδεής φρενών.
A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
12 Ο ασεβής ζητεί την υπεράσπισιν των κακών· αλλ' η ρίζα του δικαίου αναδίδει.
Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
13 Δι' αμαρτίαν χειλέων παγιδεύεται ο ασεβής· ο δε δίκαιος εξέρχεται εκ στενοχωρίας.
Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
14 Εκ των καρπών του στόματος αυτού ο άνθρωπος θέλει εμπλησθή αγαθών· και η αμοιβή των χειρών του ανθρώπου θέλει επιστρέψει εις αυτόν.
Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
15 Η οδός του άφρονος είναι ορθή εις τους οφθαλμούς αυτού· ο δε ακούων συμβουλάς είναι σοφός.
Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
16 Ο άφρων φανερόνει ευθύς την οργήν αυτού· ο δε φρόνιμος σκεπάζει το όνειδος αυτού.
Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
17 Ο λαλών αλήθειαν αναγγέλλει το δίκαιον· ο δε ψευδομάρτυς δόλον.
A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
18 Ο φλύαρος είναι ως τραύματα μαχαίρας· η δε γλώσσα των σοφών, ίασις.
Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
19 Τα χείλη της αληθείας θέλουσιν είσθαι σταθερά διαπαντός· η δε ψευδής γλώσσα μόνον στιγμιαία.
Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
20 Δόλος είναι εν τη καρδία των μηχανευομένων κακά· ευφροσύνη δε εις τους βουλευομένους ειρήνην.
Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
21 Ουδεμία βλάβη θέλει συμβή εις τον δίκαιον· οι δε ασεβείς θέλουσιν εμπλησθή κακών.
Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
22 Ψευδή χείλη βδέλυγμα εις τον Κύριον· οι δε ποιούντες αλήθειαν είναι δεκτοί εις αυτόν.
Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
23 Ο φρόνιμος άνθρωπος καλύπτει γνώσιν· η δε καρδία των αφρόνων διακηρύττει μωρίαν.
Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
24 Η χειρ των επιμελών θέλει εξουσιάζει· οι δε οκνηροί θέλουσιν είσθαι υποτελείς.
A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
25 Η λύπη εν τη καρδία του ανθρώπου ταπεινόνει αυτήν· ο δε καλός λόγος ευφραίνει αυτήν.
Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
26 Ο δίκαιος υπερέχει του πλησίον αυτού· η δε οδός των ασεβών πλανά αυτούς.
Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
27 Ο οκνηρός δεν επιτυγχάνει του θηράματος αυτού· τα δε υπάρχοντα του επιμελούς ανθρώπου είναι πολύτιμα.
Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
28 Εν τη οδώ της δικαιοσύνης είναι ζωή· και η πορεία της οδού αυτής δεν φέρει εις θάνατον.
Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
