< Κατα Ματθαιον 23 >

1 Τότε ο Ιησούς ελάλησε προς τους όχλους και προς τους μαθητάς αυτού,
Jisasi'a anante ana vea kevugu'ene, amage nentaza disaipol nagaku anage hu'ne.
2 λέγων· Επί της καθέδρας του Μωϋσέως εκάθησαν οι γραμματείς και οι Φαρισαίοι.
Kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahe'mo'za, Mosesi kasege kemofonte nemanize.
3 Πάντα λοιπόν όσα αν είπωσι προς εσάς να φυλάττητε, φυλάττετε και πράττετε, κατά δε τα έργα αυτών μη πράττετε· επειδή λέγουσι και δεν πράττουσι.
Ana hu'negu nankna ke'ma tamasmi'sazana, tamagesa antahi ankeretma, tamasmisazaza hiho. Hianagi zamagrama hanaza zana osiho, na'ankure zamagrama rempima huzami'za zana amage' ante'za nosaze.
4 Διότι δένουσι φορτία βαρέα και δυσβάστακτα και επιθέτουσιν επί τους ώμους των ανθρώπων, δεν θέλουσιν όμως ουδέ διά του δακτύλου αυτών να κινήσωσιν αυτά.
Zamagra kna'nentake huno erisaga huama'a amuho hu'nea zantmi anakiza vahe zamafunte nentaze. Hu'neanagi zamagra zamazana ante'za zamazankonutira retufe zmage'sa nontahize.
5 Πράττουσι δε πάντα τα έργα αυτών διά να βλέπωνται υπό των ανθρώπων. Και πλατύνουσι τα φυλακτήρια αυτών και μεγαλύνουσι τα κράσπεδα των ιματίων αυτών,
Ana mikazama nehzana vahe'mo'za zmagehogu zamagra ana nehaze. Na'ankure zamagra osi nunamu vogisifina mago'a mono kea kre vazite'za, zmazante'ene kokovite'ene anaki'za nofi arente arente zaza kukenare nehaze.
6 και αγαπώσι τον πρώτον τόπον εν τοις δείπνοις και τας πρωτοκαθεδρίας εν ταις συναγωγαίς
Hakare vahe atru hu'za ne'za nenafi kva vahe trate mani'zanku zamavenesi'za, osi mono nompi kva vahe trate manisnaza zanku zame'nesie.
7 και τους ασπασμούς εν ταις αγοραίς και να ονομάζωνται υπό των ανθρώπων Ραββί, Ραββί·
Hagi vahe'mo'za maketi kumapima humusema hunezmante'za, rempi huzami vahere'ma hu'za hanaza'zanku zmenesie.
8 σεις όμως μη ονομασθήτε Ραββί· διότι εις είναι ο καθηγητής σας, ο Χριστός· πάντες δε σεις αδελφοί είσθε.
Hu'neanagi tamagrikura rempi huzami vahere hu'za osiho. Na'ankure Rempi hurami'nera Magoke mani'negetma, tamagra ana miko'a kogna mani'naze.
9 Και πατέρα σας μη ονομάσητε επί της γής· διότι εις είναι ο Πατήρ σας, ο εν τοις ουρανοίς.
Hagi ama mopafina nenfa'e hunka mago'mofonkura osuo, na'ankure tamagrira Magoke Nafa'tmimo monafinka mani'ne.
10 Μηδέ ονομασθήτε καθηγηταί· διότι εις είναι ο καθηγητής σας, ο Χριστός.
Anazanke hutma kvatie hutma mago nekura osiho. Na'ankure magoke Kva tamia Kraisi mani'ne.
11 Ο δε μεγαλήτερος από σας θέλει είσθαι υπηρέτης σας.
Ugagotama tamagri'pima hu'nesnimo'a, tamagri eri'za ne' manino.
12 Όστις δε υψώση εαυτόν θέλει ταπεινωθή, και όστις ταπεινώση εαυτόν θέλει υψωθή.
Iza'o agra'ama ante marerisimofona, azeri anteramigahie, iza'o agra'ama anterami'simofona, azeri antesga hugahie.
13 Αλλ' ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι, υποκριταί, διότι κατατρώγετε τας οικίας των χηρών και τούτο επί προφάσει ότι κάμνετε μακράς προσευχάς· διά τούτο θέλετε λάβει μεγαλητέραν καταδίκην.
Hu'neanagi kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahe'mota, tamagi'ari hutma tavre vahe mani'naze. Mona kumapima vunaku haza vahera, tamagra kafa erigita ahenkani renezmantaze. Na'ankure tamagratamia unofretama zamatrage'za ufrenaku'ma haza vahera unofraze.
14 Ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι, υποκριταί, διότι κλείετε την βασιλείαν των ουρανών έμπροσθεν των ανθρώπων· επειδή σεις δεν εισέρχεσθε ουδέ τους εισερχομένους αφίνετε να εισέλθωσιν.
[Kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahera tamagi'ari hutma tavre vahe mani'naze. Na'ankure tamagra kento a'nemokizmi havige hunezmanteta nozimine, maka zazimine rezmatga hutma kumzafa eri vaganereta, kefo zama nehaza zantami refitenaku za'za nunamu nehaze. E'i ana'ma nehazagu tusi'a kna erigahaze.]
15 Ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι, υποκριταί, διότι περιέρχεσθε την θάλασσαν και την ξηράν διά να κάμητε ένα προσήλυτον, και όταν γείνη, κάμνετε αυτόν υιόν της γεέννης διπλότερον υμών. (Geenna g1067)
Kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahera, tamagiri hutma tavre vahe mani'naze. Mago'mo agu'a akarahe hinogura, tamagra mopafina vanohutma, hagerina taka nehaze. Anama hutma mago'ma nevretma, anamofona tamagra mani'naza avamena ageteretma tarezupa tevemofo mofavre azerinesaze. (Geenna g1067)
16 Ουαί εις εσάς, οδηγοί τυφλοί, οι λέγοντες· Όστις ομόση εν τω ναώ είναι ουδέν, όστις όμως ομόση εν τω χρυσώ του ναού, υποχρεούται.
Kva hiho, tamavu suhu kva vahera, tamagra anage nehaze, iza'o ra mono nonte hunteno huvempa haniana, amne zane! Hianagi inamo'o ra mono nompima me'nea golimofo agire'ma huvempa hanimo'a, agrama huvempama hunte'nea kere amage anteno.
17 Μωροί και τυφλοί· διότι τις είναι μεγαλήτερος, ο χρυσός ή ο ναός ο αγιάζων τον χρυσόν;
Tamavu suhuno neginagi vahe mani'naze! Ina'nazamo tusi'a razana me'ne, goli mopi, hipi ra mono nomo'ma goliretima azeri ruotge hu'nea zamo'e?
18 Καί· Όστις ομόση εν τω θυσιαστηρίω, είναι ουδέν, όστις όμως ομόση εν τω δώρω τω επάνω αυτού, υποχρεούται.
Hianagi tamagra anage nehaze, iza'o kre sramnavu itamofonte hunteno, huvempa haniana amne'zane. Hianagi iza'o kre sramnavu itamofo agofetu me'nea ofare hunteno huvempama hanimo'a, huvempama hunte'nea ke'are amage anteno.
19 Μωροί και τυφλοί· διότι τι είναι μεγαλήτερον, το δώρον ή το θυσιαστήριον το αγιάζον το δώρον;
Tamusuhu vahe mani'naze! Ina'nazamo razana me'ne, ofamopi, kre sramnavu itamo ofa azeri ruotgera nehio?
20 Ο ομόσας λοιπόν εν τω θυσιαστηρίω ομνύει εν αυτώ και εν πάσι τοις επάνω αυτού·
E'ina hu'negu, iza'o kre sramnavu itamofonte huvempa hanimo'a, kre sramnavu itare me'neazanku'ene huvempa nehie.
21 και ο ομόσας εν τω ναώ ομνύει εν αυτώ και εν τω κατοικούντι αυτόν.
Hagi iza'o ra mono nonte'ma huvempama himo'a, anampinkama nemania Anumzante ene huvempa nehie.
22 Και ο ομόσας εν τω ουρανώ, ομνύει εν τω θρόνω του Θεού και εν τω καθημένω επάνω αυτού.
Iza'o monamofonte huvempa hanimo'a Anumzamofo traku'ene, anantema nemania Anumzanku huvempa nehie.
23 Ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι, υποκριταί, διότι αποδεκατίζετε το ηδύοσμον και το άνηθον και το κύμινον, και αφήκατε τα βαρύτερα του νόμου, την κρίσιν και τον έλεον και την πίστιν· ταύτα έπρεπε να πράττητε και εκείνα να μη αφίνητε.
Kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene Farisi vahera, tamagi'ari hutma tavre vahe mani'naze. Na'ankure tamagra migufa'ene, nasene, zonkofea ofa nentaze. Hianagi kasegefima ugagota hu'neazana, fatgo avu'ava huzanki, asunkuzane, ke amage ante'zana tamagena hu'nemize. Hianagi ama zantamine, mago'azama nehaza zane tamagena huomitma amne hugahaze.
24 Οδηγοί τυφλοί, οίτινες διυλίζετε τον κώνωπα, την δε κάμηλον καταπίνετε.
Tamagra tamuvusuhu kva nagare, havigafa kuko antetma azeri netraze, hianagi kemoli afura asagahu nevazize.
25 Ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι, υποκριταί, διότι καθαρίζετε το έξωθεν του ποτηρίου και του πινακίου, έσωθεν όμως γέμουσιν εξ αρπαγής και ακρασίας.
Kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahera, tamagi'ari hutma tavre vahe mani'naze. Na'ankure amega kapumofone, zuompamofona tamagra azeri avusese nehaze. Hianagi zamagu'afina kumzafa'sezane zamagraguke huzamo avitene.
26 Φαρισαίε τυφλέ, καθάρισον πρώτον το εντός του ποτηρίου και του πινακίου, διά να γείνη και το εκτός αυτών καθαρόν.
Tamavu asuhu Farisi vahekure, pusantera zuompane kapumofona agu'afi sesehugeno, amega avufamo'a anahu kna huno avusese hino.
27 Ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι υποκριταί, διότι ομοιάζετε με τάφους ασβεστωμένους, οίτινες έξωθεν μεν φαίνονται ωραίοι, έσωθεν όμως γέμουσιν οστέων νεκρών και πάσης ακαθαρσίας.
Kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahera, tamagi'ari hutma tavre vahe mani'naze. Na'ankure tamagra efeke paseteti vahe kerire frentageno amega kerimo'a avusese huno knare'za hiankna nehaze. Hianagi agu'afinka fri vahe'mokizmi zaferinamo'ene avusese osu'nea zantamimo avite'ne.
28 Ούτω και σεις έξωθεν μεν φαίνεσθε εις τους ανθρώπους δίκαιοι, έσωθεν όμως είσθε πλήρεις υποκρίσεως και ανομίας.
E'inahu kante amega'a vahe zamurera tamagra fatgo huta mani'none nehaze. Hianagi tamagu'afinka tavrema hu'zamo'ene tra kema amage'ma onte'zamo osu'zamo avite'ne.
29 Ουαί εις εσάς, γραμματείς και Φαρισαίοι υποκριταί· διότι οικοδομείτε τους τάφους των προφητών και στολίζετε τα μνημεία των δικαίων,
Kva hiho, kasegere ugagota hu'naza vahe'ene, Farisi vahera, tamagi'ari hutma tavre vahe mani'naze, na'ankure tamagra kasnampa vahe'mokizimi keri tro nehutma, fatgo vahe'mokizmi keri konariri hunentaze.
30 και λέγετε· Εάν ήμεθα εν ταις ημέραις των πατέρων ημών, δεν ηθέλομεν είσθαι συγκοινωνοί αυτών εν τω αίματι των προφητών.
Ana nehutma amanage huta nehaze, korapa tagehezane mani'nona sinifa, tagra anampina ufreta, zamagra'nena kasnampa vahe korana eri megira otro'sine nehaze.
31 Ώστε μαρτυρείτε εις εαυτούς ότι είσθε υιοί των φονευσάντων τους προφήτας.
Amanahu kema nehazana agafatami hufore hutma, tagra kasnampa vahe'ma zamahe fri'naza vahe'mokizmi zamagehete hutma nehaze.
32 Αναπληρώσατε και σεις το μέτρον των πατέρων σας.
Tamagra nermageho'zama hunaza'zana huvagareho.
33 Όφεις, γεννήματα εχιδνών· πως θέλετε φύγει από της καταδίκης της γεέννης; (Geenna g1067)
Tamagra osifave, tamagra ha' osifavemofo mofavre zage. Inankna hutma tevefima vugahaze huno huramante'neana maniganegahaze? (Geenna g1067)
34 Διά τούτο ιδού, εγώ αποστέλλω προς εσάς προφήτας και σοφούς και γραμματείς, και εξ αυτών θέλετε θανατώσει και σταυρώσει, και εξ αυτών θέλετε μαστιγώσει εν ταις συναγωγαίς σας και διώξει από πόλεως εις πόλιν,
E'ina hu'negu keho, Nagra kasnampa vahe'ene, antahi'zane vahe'ma, kasegere ugagota hu'naza vahezaga, huzmantoge'za neaze, mago'amokizimia zamahetma hantigahaze. Mago'amokizmia osi mono'nontamifi zamazeritma nofi knonu sefu nezamitma, rankumate kumate zamazeri haviza hutma vano hugahaze.
35 διά να έλθη εφ' υμάς παν αίμα δίκαιον εκχυνόμενον επί της γης από του αίματος Άβελ του δικαίου έως του αίματος Ζαχαρίου υιού Βαραχίου, τον οποίον εφονεύσατε μεταξύ του ναού και του θυσιαστηρίου.
Ana'ma hanageno'a mika fatgo vahe ama mopafi zamahageno tagirami'nea koramo mofo kumimo'a tamagrite egahie. Fatgo ne' Eboli koranteti agafa huno Berekaia nemofo Zekaraiama, tamagrama ra mono none, kre sramanavu itamofo amu'nompima ahe fri'naza ne'mofo koramofo knazana tamagra erigahaze.
36 Αληθώς σας λέγω, Πάντα ταύτα θέλουσιν ελθεί επί την γενεάν ταύτην.
Nagra tamage hu'na neramasmue. Amana knafi vahe'motmage', ama ana knazana erigahaze.
37 Ιερουσαλήμ, Ιερουσαλήμ, η φονεύουσα τους προφήτας και λιθοβολούσα τους απεσταλμένους προς σέ· ποσάκις ηθέλησα να συνάξω τα τέκνα σου καθ' ον τρόπον συνάγει η όρνις τα ορνίθια εαυτής υπό τας πτέρυγας, και δεν ηθελήσατε.
Jerusalemi vahere, Jerusalemi vahere. Kasnampa vahe zamahe nefritma, huzmantege'za tamagritega aza vahera have kanonu zamahe'naze. Nama'a kna mofavre'zagatamia kokoremo anenta'a zaga agekonanu zamazeri atru huno refite zamanteankna hunaku nehuanagi tamagria tamave'nosie.
38 Ιδού, αφίνεται εις εσάς ο οίκός σας έρημος.
Keho, tamagri ra mono nomo'a, vahera omanigeno megusa avu'ava hie.
39 Διότι σας λέγω, δεν θέλετε με ιδεί εις το εξής, εωσού είπητε, Ευλογημένος ο ερχόμενος εν ονόματι Κυρίου.
Na'ankure Nagra neramasmue, meninteti agafa hutma tamagra Nagrira onagetma manime nevuta anage hugahaze. Anumzamofo agifima e'nemofona asomu hunteno huta hugahaze.

< Κατα Ματθαιον 23 >