< Πραξεις 26 >

1 Ο δε Αγρίππας είπε προς τον Παύλον. Έχεις την άδειαν να ομιλήσης υπέρ σεαυτού. Τότε ο Παύλος εκτείνας την χείρα, απελογείτο·
Agripa'a, Polinku huno, Knarere hugantoanki naneke ka'a huama hugahane higeno, Poli'a azana ometre emetre nehuno ahoke'ma ahekeaga agafa huno hu'ne.
2 Μακάριον νομίζω εμαυτόν, βασιλεύ Αγρίππα, μέλλων να απολογηθώ ενώπιόν σου σήμερον περί πάντων εις όσα εγκαλούμαι υπό των Ιουδαίων,
Jiu vahe'mo'za nagri'ma ha'ma renante'za navare'za trate'ma neazana ana mika zamofo agafa'a amananki Kini ne' Agripaga antahi'ankero, nagra tusi'a muse hu'na kagri kavurera oti'na, Jiu vahe'mo'zama hunante'naza kemofo nona'a huzmantegahue.
3 μάλιστα επειδή γνωρίζεις πάντα τα παρά τοις Ιουδαίοις έθιμα και ζητήματα· όθεν δέομαί σου να με ακούσης μετά μακροθυμίας.
Hanki Jiu vahe'mokizmi zamu'zma'ene, Jiu vahe'mo'zama keframa nehaza zana, kagra ko kenka antahinka hu'nananki, kema hanua keaga akohenka mani'nenka rezaganenka antahio.
4 Την εκ νεότητος λοιπόν ζωήν μου, την οποίαν απ' αρχής έζησα μεταξύ του έθνους μου εν Ιεροσολύμοις, εξεύρουσι πάντες οι Ιουδαίοι,
Nagra inankna navu'navate osi'ni'aretira mani'na nehaza nera asete'na, esetetira vahe'ni'afine Jerusalemima mani'na e'noana, mika Jiu vahe krerafamo'za ko antahi'za ke'za hu'naze.
5 επειδή με γνωρίζουσιν εξ αρχής, εάν θέλωσι να μαρτυρήσωσιν, ότι κατά την ακριβεστάτην αίρεσιν της θρησκείας ημών έζησα Φαρισαίος.
Zamagra antahi'naze, na'ankure korapa nagrira nage'za antahi'naze. Zamagra huama hunaku zamagesa nentahisu'za, tagri mono'mofo kasegemo'ma, o'e'ma huno hu'nea kante ante'na avariri fatgo hu'na nagra Farisi nere hu'na mani'noane.
6 Και τώρα παρίσταμαι κρινόμενος διά την ελπίδα της επαγγελίας της γενομένης υπό του Θεού προς τους πατέρας ημών,
Hige'na menina ama keagarera eme oti'noe, na'ankure Anumzamo'ma tagehe'ima huvempama huzmante'nea kere namentinti hu'na, mani'noe.
7 εις την οποίαν το δωδεκάφυλον ημών γένος, λατρεύον εκτενώς τον Θεόν νύκτα και ημέραν, ελπίζει να καταντήση· περί ταύτης της ελπίδος εγκαλούμαι, βασιλεύ Αγρίππα, υπό των Ιουδαίων.
Hagi tagrira 12fu'a naga'nofiku huvempa huno erigahaze hu'nea kere zamua kete'za mani'ne'za, zagene haninena hanaveti'za monora hunentaze. E'i anazante'ma navuma ketena namentintima hu'noa zanteku, Juda vahe'mo'za nagrira hafra hunenantaze. Mareri'namoke! (king)
8 Τι απίστευτον κρίνεται εις εσάς, ότι ο Θεός ανιστά νεκρούς;
Na'a higetma ama vahe'motma Anumzamo'ma fri vahera zamazeri oti'zankura tamentintia nosaze?
9 Εγώ μεν εστοχάσθην κατ' εμαυτόν ότι έπρεπε να πράξω πολλά εναντία εις το όνομα του Ιησού του Ναζωραίου·
Nagrama nagesama antahi'noana, tamageza nehue nehu'na hanaveti'na Nazareti Jisasi agi'a eri haviza hu'noe.
10 το οποίον και έπραξα εν Ιεροσολύμοις, και πολλούς των αγίων εγώ κατέκλεισα εις φυλακάς, λαβών την εξουσίαν παρά των αρχιερέων, και ότε εφονεύοντο έδωκα ψήφον κατ' αυτών.
Jerusalemi kumapina amanahu'zana hu'noe. Rama'a Anumzante mani'naza vahetamina, Jiu vahe mono nompima ugagote'naza pristi vahe'mo'zanena hugnare hazage'na zamare'na kina huzamante'na, zamahe frinaku'ma haza vahetera nagranena nazante'na izo huge'za zamahe'naze.
11 Και εν πάσαις ταις συναγωγαίς πολλάκις τιμωρών αυτούς ηνάγκαζον να βλασφημώσι, και καθ' υπερβολήν μαινόμενος εναντίον αυτών κατεδίωκον έως και εις τας έξω πόλεις.
Hanki hakare zupa maka osi mono nompi mareri'na Anumzama huhaviza hunteho hu'na zamahe'noe. Na'ankure nagra tusi'za hu'na narimpa hezmante'noe. Ru moparegane me'nea ra kumapina ufre'na zamahe'noe.
12 Εν τούτοις δε, ότε ηρχόμην εις την Δαμασκόν μετ' εξουσίας και επιτροπής της παρά των αρχιερέων,
Anama nehuge'za, mono nonte ugagota kva vahe'mo'za hugnare hu'za hanave nenami'za hunantage'na Damaskasi nevu'na,
13 εν τω μέσω της ημέρας είδον καθ' οδόν, βασιλεύ, φως ουρανόθεν υπερβαίνον την λαμπρότητα του ηλίου, το οποίον έλαμψε περί εμέ και τους οδοιπορούντας μετ' εμού·
zagemo'a anuntu age12kiloki higeno, mareri'namokagi (king) monafinkatira masa a'mo'a zagea agatere'nea tavi'mo nevugeno, nagrane magokama vu'nona nagate'enena remsa mika hugagi'ne.
14 και ενώ κατεπέσομεν πάντες εις την γην, ήκουσα φωνήν λαλούσαν προς με και λέγουσαν εις την Εβραϊκήν διάλεκτον· Σαούλ Σαούλ, τι με διώκεις; σκληρόν σοι είναι να λακτίζης προς κέντρα.
Ana higeta ana mika'mota traka huta mopafima nemasonkeno'a, mago kezamo'a Aramu (Hibru) kefinti antahugeno anage hu'ne, Solio, Solio, na'a higenka Nagrira nenahane? Nagri'ma nenahanana, kagra ka'a agona zante taru nehane.
15 Εγώ δε είπον· Τις είσαι, Κύριε; Και εκείνος είπεν· Εγώ είμαι ο Ιησούς, τον οποίον συ διώκεις.
Hige'na azage Ramoka? hugeno Ramo'a huno, Nenahamo'na Nagra Jisasi'ne.
16 Αλλά σηκώθητι και στήθι επί τους πόδας σου· επειδή διά τούτο εφάνην εις σε, διά να σε καταστήσω υπηρέτην και μάρτυρα και όσων είδες και περί όσων θέλω φανερωθή εις σε,
Hianagi otio, na'ankure ama'na agafare, Nagra kavurera efore hue, korapa kagrira eri'za ne' kazeri otisugenka, amama kana zane, Nagri'ma naganane, Nagrama kaveri hanuazana huama hugahane hu'na hugante'noe.
17 εκλέγων σε εκ του λαού και των εθνών, εις τα οποία τώρα σε αποστέλλω
Nagra Jiu vahe ka'afinti'ene megi'a vahepintira kaza hu'na kava hunegante'na, Nagra hugantesugenka zamagrite vunka,
18 διά να ανοίξης τους οφθαλμούς αυτών, ώστε να επιστρέψωσιν από του σκότους εις το φως και από της εξουσίας του Σατανά προς τον Θεόν, διά να λάβωσιν άφεσιν αμαρτιών και κληρονομίαν μεταξύ των ηγιασμένων διά της εις εμέ πίστεως.
zamurga erihari hananke'za hani'zampintira atre'za masare egahaze. Hagi Sata hanavefintira atre'za Anumzamofo hanavere esageno, kumi'zamia atrezamantesnige'za, Nagrite zamentinti hazage'na, kumi'zmi eri fanane hu'noa naga'enena zamagia erigahaze huno hu'ne.
19 Όθεν, βασιλεύ Αγρίππα, δεν έγεινα απειθής εις την ουράνιον οπτασίαν,
Ana hu'negu, Kini Agripaga, monafinkati'ma ege'na ava'nagnazama ke'noa zama amage'ma onte'zamo'a amuho hunantegahie.
20 αλλ' εκήρυττον πρώτον εις τους εν Δαμασκώ και Ιεροσολύμοις και εις πάσαν την γην της Ιουδαίας, και έπειτα εις τα έθνη, να μετανοώσι και να επιστρέφωσιν εις τον Θεόν, πράττοντες έργα άξια της μετανοίας.
Hu'neanagi pusantera Damaskasi vahe zamasmite'na, Jerusalemine maka Judia vahe'enena zamasmite'na megi'a vahe'enena anazanke hu'na zamasmi'na, tmagu'a rukarehe hutma Anumzante nevinkeno, tamu'tmama hanaza zamo'a, hago tamagua rukarehe hu'naze hino.
21 Διά ταύτα οι Ιουδαίοι συλλαβόντες με εν τω ιερώ, επεχείρουν να με φονεύσωσιν.
E'ina kegafare mago'a Jiu vahe'mo'za ra mono nompintira navuzuhu fegi'atre'za, nahe fri'nakura nehaze.
22 Αξιωθείς όμως της βοηθείας της παρά του Θεού, ίσταμαι έως της ημέρας ταύτης μαρτυρών προς μικρόν τε και μεγάλον, μη λέγων μηδέν εκτός των όσα ελάλησαν οι προφήται και ο Μωϋσής ότι έμελλον να γείνωσιν,
Hianagi Anumzamo'a nagrira naza hiazana keme e'na ama knarera oe. Hagi ama oti'na mika vahera osi'mofonteti vuno ramofonte'ma vu'neana, nagra huama hu'na nezmasmue. Mago'a kea nosuanagi, Mosese'ene, kasnampa vahe'mo'zama hu'za, e'inahu'zana fore hugahie hu'naza'zamo fore nehie.
23 ότι ο Χριστός έμελλε να πάθη, ότι πρώτος αναστάς εκ νεκρών μέλλει να κηρύξη φως εις τον λαόν και εις τα έθνη.
Kema hu'za Kraisi'a ataza erino friteno pusante fri'pintira otino, Jiu vahete'ene megi'a vahetera tavi'a eri ama hugahie hu'naze.
24 Ενώ δε αυτός απελογείτο ταύτα, ο Φήστος είπε με μεγάλην φωνήν· Μαίνεσαι, Παύλε, τα πολλά γράμματα σε καταφέρουσιν εις μανίαν.
Poli'ma agra'ama agu'mavazisia zamofo keagama nehiana, Festusi'a ranke huno Poliga hago ifo nehano! Ra'ma'a zama rempi hunka antahinana zamo kagrira kazeri savari nehie!
25 Ο δε, Δεν μαίνομαι, είπε, κράτιστε Φήστε, αλλά προφέρω λόγους αληθείας και νοός υγιαίνοντος.
Higeno Poli'a huno, Nagrira antahintahinimo'a havizana osu'ne, Festusiga so'e ne' mani'nane. Hianagi nagrama nehua nanekea tamage hu'na fatgo antahintahizanteti nehue.
26 Διότι έχει γνώσιν περί τούτων ο βασιλεύς, προς τον οποίον και λαλώ μετά παρρησίας· επειδή είμαι πεπεισμένος ότι δεν λανθάνει αυτόν ουδέν τούτων, διότι τούτο δεν είναι πεπραγμένον εν γωνία.
Ama'na kema nehuana Kini ne'mo'a antahino keno hu'negu nagra agritera hu'ama hu'na nehue. Ama anazanku'ma nehuana kinimofo avurera fra'okine.
27 Πιστεύεις, βασιλεύ Αγρίππα, εις τους προφήτας; εξεύρω ότι πιστεύεις.
Kini ne' Agripaga kasnampa vahe kegu kamentinti'a nehampi? Nagra antahi'noe, kagra kamentinti nehane.
28 Και ο Αγρίππας είπε προς τον Παύλον· Παρ' ολίγον με πείθεις να γείνω Χριστιανός.
Higeno Kini Agripa'a Polinku anage hu'ne, Kagrama kagesa antahinana ama atupa knafina nazeri rukarehe hanankena, nagra (kristen) mono ne' manigahufi?
29 Και ο Παύλος είπεν· Ήθελον εύχεσθαι προς τον Θεόν, ουχί μόνον συ, αλλά και πάντες οι σήμερον ακούοντές με, να γείνωσι και παρ' ολίγον και παρά πολύ τοιούτοι οποίος και εγώ είμαι, παρεκτός των δεσμών τούτων.
Anage higeno Poli'a kenona'a huno, atupa knafino, za'za knafino nagra Anumzantega nunamu nehue, kagrikukera nosuanki ama menima mani'ne'za nagrama huanke'ma nentahiza vahe'mo'za, nagrikna hihogu nehuankino, ama'na seni nofinura kina reozmantesaze.
30 Και αφού αυτός είπε ταύτα, εσηκώθη ο βασιλεύς και ο ηγεμών και η Βερνίκη και οι συγκαθήμενοι μετ' αυτών,
Anage hige'za, Kini neki, Gavana neki Benesiki, zamagranema mani'naza vahe'amo'za oti'naze.
31 και αναχωρήσαντες ελάλουν προς αλλήλους, λέγοντες ότι ουδέν άξιον θανάτου ή δεσμών πράττει ο άνθρωπος ούτος.
Oti'za ana noma atre'za fegi'a nevu'za, ke huganti hugama hu'za anage hu'naze. Ama'na nera mago knare ke agafa omaneneankita ahe frige kina huntege osutfa hugahune hu'za hu'naze.
32 Ο δε Αγρίππας είπε προς τον Φήστον· Ο άνθρωπος ούτος ηδύνατο να απολυθή, εάν δεν είχεν επικαλεσθή τον Καίσαρα.
Agripa'a, Festusi asmino, Sisante'ma vugahue osiasina, ama nera katufe atrosine.

< Πραξεις 26 >