< Λευϊτικόν 26 >
1 οὐ ποιήσετε ὑμῖν αὐτοῖς χειροποίητα οὐδὲ γλυπτὰ οὐδὲ στήλην ἀναστήσετε ὑμῖν οὐδὲ λίθον σκοπὸν θήσετε ἐν τῇ γῇ ὑμῶν προσκυνῆσαι αὐτῷ ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν
Krang maw, to tih ai boeh loe sakcop ih krang maw, to tih ai boeh loe krang doeh thling o hmah; bok hanah na prae thungah kawbaktih krang doeh thling o hmah; Kai loe na Angraeng Sithaw ah ka oh.
2 τὰ σάββατά μου φυλάξεσθε καὶ ἀπὸ τῶν ἁγίων μου φοβηθήσεσθε ἐγώ εἰμι κύριος
Ka Sabbath to zaa oh loe, kai ih hmuenciim to khingya oh; Kai loe Angraeng ah ka oh.
3 ἐὰν τοῖς προστάγμασίν μου πορεύησθε καὶ τὰς ἐντολάς μου φυλάσσησθε καὶ ποιήσητε αὐτάς
Ka zaehhoihaih daan to na pazui o moe, ka thuih ih loknawk baktih toengah na sak o nahaeloe,
4 καὶ δώσω τὸν ὑετὸν ὑμῖν ἐν καιρῷ αὐτοῦ καὶ ἡ γῆ δώσει τὰ γενήματα αὐτῆς καὶ τὰ ξύλα τῶν πεδίων ἀποδώσει τὸν καρπὸν αὐτῶν
atue phak naah kho kang zohsak han, long mah caaknaek to tacawtsak ueloe, thing mah thingthai qumpo to athaisak tih.
5 καὶ καταλήμψεται ὑμῖν ὁ ἀλοητὸς τὸν τρύγητον καὶ ὁ τρύγητος καταλήμψεται τὸν σπόρον καὶ φάγεσθε τὸν ἄρτον ὑμῶν εἰς πλησμονὴν καὶ κατοικήσετε μετὰ ἀσφαλείας ἐπὶ τῆς γῆς ὑμῶν
Misurthaih pakhrikhaih atue khoek to cang atithaih om ueloe, misurthaih pakhrikhaih atue doeh, cang tukhaih atue khoek to om tih; zok kamhah ah na caa o ueloe, na prae thungah ngancuem ah kho na sah o tih.
6 καὶ πόλεμος οὐ διελεύσεται διὰ τῆς γῆς ὑμῶν καὶ δώσω εἰρήνην ἐν τῇ γῇ ὑμῶν καὶ κοιμηθήσεσθε καὶ οὐκ ἔσται ὑμᾶς ὁ ἐκφοβῶν καὶ ἀπολῶ θηρία πονηρὰ ἐκ τῆς γῆς ὑμῶν
Prae thungah angdaehhaih ka ohsak han, mi mah doeh pazihhaih om ai ah na iip o tih; kasae moisannawk doeh prae thung hoiah ka hawh boih han, na prae thungah sumsen alaekhaih akun mak ai.
7 καὶ διώξεσθε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν καὶ πεσοῦνται ἐναντίον ὑμῶν φόνῳ
Na misanawk to na patom o ueloe, nihcae loe nangcae hmaa ah, sumsen hoiah amtim o tih.
8 καὶ διώξονται ἐξ ὑμῶν πέντε ἑκατόν καὶ ἑκατὸν ὑμῶν διώξονται μυριάδας καὶ πεσοῦνται οἱ ἐχθροὶ ὑμῶν ἐναντίον ὑμῶν μαχαίρᾳ
Nangcae long pangato mah kami cumvaito na patom o ueloe, nangcae cumvaito mah kami sang hato na patom o tih; na misanawk loe nangcae hmaa ah, sumsen hoiah amtim o tih.
9 καὶ ἐπιβλέψω ἐφ’ ὑμᾶς καὶ αὐξανῶ ὑμᾶς καὶ πληθυνῶ ὑμᾶς καὶ στήσω τὴν διαθήκην μου μεθ’ ὑμῶν
Nangcae to kang bomh pongah, kang pungsak moe, nangcae hoiah ka sak ih lokmaihaih to ka caksak han.
10 καὶ φάγεσθε παλαιὰ καὶ παλαιὰ παλαιῶν καὶ παλαιὰ ἐκ προσώπου νέων ἐξοίσετε
Na patung o ih cang kangquem to boeng ai naah, cang kangtha to tacawt boeh pongah, caa boih ai ah cang kangquem to na pathok o ving tih.
11 καὶ θήσω τὴν διαθήκην μου ἐν ὑμῖν καὶ οὐ βδελύξεται ἡ ψυχή μου ὑμᾶς
Ka hinghaih mah nangcae to panuet ai, nangcae salakah kahni im to ka sak han.
12 καὶ ἐμπεριπατήσω ἐν ὑμῖν καὶ ἔσομαι ὑμῶν θεός καὶ ὑμεῖς ἔσεσθέ μου λαός
Nangcae salakah ka caeh moe, nangcae ih Sithaw ah ka oh han, nangcae loe kai ih kami ah na om o tih.
13 ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν ὁ ἐξαγαγὼν ὑμᾶς ἐκ γῆς Αἰγύπτου ὄντων ὑμῶν δούλων καὶ συνέτριψα τὸν δεσμὸν τοῦ ζυγοῦ ὑμῶν καὶ ἤγαγον ὑμᾶς μετὰ παρρησίας
Izip kaminawk ih tamna ah na oh o han ai ah, Kai loe Izip prae thung hoi nangcae zaehoikung, na Angraeng Sithaw ah ka oh; hmuen kazit phawhhaih hnam to kang khaehsak moe, katoeng ah kang caeh o sak boeh.
14 ἐὰν δὲ μὴ ὑπακούσητέ μου μηδὲ ποιήσητε τὰ προστάγματά μου ταῦτα
Toe ka lok na tahngai o ai moe, ka thuih ih lok na pazui o ai nahaeloe,
15 ἀλλὰ ἀπειθήσητε αὐτοῖς καὶ τοῖς κρίμασίν μου προσοχθίσῃ ἡ ψυχὴ ὑμῶν ὥστε ὑμᾶς μὴ ποιεῖν πάσας τὰς ἐντολάς μου ὥστε διασκεδάσαι τὴν διαθήκην μου
Ka zaehhoihaih daan to tiah doeh na sah o ai, to tih ai boeh loe ka lok takroekhaih to na panuet o moe, ka lokmaihaih na phraek o pacoengah, kang paek o ih loknawk to na pazui o ai nahaeloe,
16 καὶ ἐγὼ ποιήσω οὕτως ὑμῖν καὶ ἐπισυστήσω ἐφ’ ὑμᾶς τὴν ἀπορίαν τήν τε ψώραν καὶ τὸν ἴκτερον καὶ σφακελίζοντας τοὺς ὀφθαλμοὺς ὑμῶν καὶ τὴν ψυχὴν ὑμῶν ἐκτήκουσαν καὶ σπερεῖτε διὰ κενῆς τὰ σπέρματα ὑμῶν καὶ ἔδονται οἱ ὑπεναντίοι ὑμῶν
nangcae nuiah hae tiah ka sak han; nangcae ih mik to kam rosak thaih, poekhaih kang phosak thaih, zit kathok hmuen, kaduehsak thaih kasae nathaih to kang phak o sak han; na tuk o ih cang loe azom pui ah om ueloe, na misanawk mah ni caa o tih.
17 καὶ ἐπιστήσω τὸ πρόσωπόν μου ἐφ’ ὑμᾶς καὶ πεσεῖσθε ἐναντίον τῶν ἐχθρῶν ὑμῶν καὶ διώξονται ὑμᾶς οἱ μισοῦντες ὑμᾶς καὶ φεύξεσθε οὐθενὸς διώκοντος ὑμᾶς
Nangcae to palung kang phui thuih moe, na misanawk hmaa ah kang duek o sak han; nangcae hnuma kaminawk mah na uk o ueloe, mi mah doeh patom ai to mah nangmacae koeh ah na cawn o tih.
18 καὶ ἐὰν ἕως τούτου μὴ ὑπακούσητέ μου καὶ προσθήσω τοῦ παιδεῦσαι ὑμᾶς ἑπτάκις ἐπὶ ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν
Hae tiah hmuen oh pacoengah doeh ka lok hae na tahngai o ai toengtoeng vop nahaeloe, na zaehaihnawk pongah, alet sarihto kang thuitaek o han.
19 καὶ συντρίψω τὴν ὕβριν τῆς ὑπερηφανίας ὑμῶν καὶ θήσω τὸν οὐρανὸν ὑμῖν σιδηροῦν καὶ τὴν γῆν ὑμῶν ὡσεὶ χαλκῆν
Nam oek o haih tha to ka khaeh han, nangcae ih van to sum baktiah ka ohsak moe, nangcae ih long doeh sum kamling baktiah ka ohsak han.
20 καὶ ἔσται εἰς κενὸν ἡ ἰσχὺς ὑμῶν καὶ οὐ δώσει ἡ γῆ ὑμῶν τὸν σπόρον αὐτῆς καὶ τὸ ξύλον τοῦ ἀγροῦ ὑμῶν οὐ δώσει τὸν καρπὸν αὐτοῦ
Azom pui ah ni tha na pathok o tih; na lawk ah cangqui tacawt mak ai ueloe, na prae thung ih thing mah doeh athaih tacawtsak mak ai.
21 καὶ ἐὰν μετὰ ταῦτα πορεύησθε πλάγιοι καὶ μὴ βούλησθε ὑπακούειν μου προσθήσω ὑμῖν πληγὰς ἑπτὰ κατὰ τὰς ἁμαρτίας ὑμῶν
Ka lok na tahngai o ai moe, ka misa ah na oh o nahaeloe, nangmacae zaehaih baktih toengah, nangcae nuiah raihaih alet sarihto ka pungsak han.
22 καὶ ἀποστελῶ ἐφ’ ὑμᾶς τὰ θηρία τὰ ἄγρια τῆς γῆς καὶ κατέδεται ὑμᾶς καὶ ἐξαναλώσει τὰ κτήνη ὑμῶν καὶ ὀλιγοστοὺς ποιήσει ὑμᾶς καὶ ἐρημωθήσονται αἱ ὁδοὶ ὑμῶν
Na caanawk to ka lomh ving moe, na tawnh o ih maitawnawk to kam rosak pacoengah, nang ih kaminawk tamsi o hanah, kasan tawmoinawk kang patoeh han, to naah loe na caehhaih loklamnawk to angqai krang tih boeh.
23 καὶ ἐπὶ τούτοις ἐὰν μὴ παιδευθῆτε ἀλλὰ πορεύησθε πρός με πλάγιοι
To tiah hmuen na tongh o pacoengah doeh, ka thuih ih lok to na tahngai o ai moe, ka misa ah na oh o toengtoeng vop nahaeloe,
24 πορεύσομαι κἀγὼ μεθ’ ὑμῶν θυμῷ πλαγίῳ καὶ πατάξω ὑμᾶς κἀγὼ ἑπτάκις ἀντὶ τῶν ἁμαρτιῶν ὑμῶν
kaimah roe nangcae ih misa ah ka oh moe, na zaehaihnawk pongah alet sarihto raihaih kang paek o han.
25 καὶ ἐπάξω ἐφ’ ὑμᾶς μάχαιραν ἐκδικοῦσαν δίκην διαθήκης καὶ καταφεύξεσθε εἰς τὰς πόλεις ὑμῶν καὶ ἐξαποστελῶ θάνατον εἰς ὑμᾶς καὶ παραδοθήσεσθε εἰς χεῖρας ἐχθρῶν
Nangcae nuiah sumsen to ka laek moe, ka lokmaihaih na phraek o haih atho to kang pathok o han; na vangpuinawk thungah nawnto nam khueng o naah, nangcae salakah kasae nathaih to kang phaksak moe, misanawk ban ah kang paek o han.
26 ἐν τῷ θλῖψαι ὑμᾶς σιτοδείᾳ ἄρτων καὶ πέψουσιν δέκα γυναῖκες τοὺς ἄρτους ὑμῶν ἐν κλιβάνῳ ἑνὶ καὶ ἀποδώσουσιν τοὺς ἄρτους ὑμῶν ἐν σταθμῷ καὶ φάγεσθε καὶ οὐ μὴ ἐμπλησθῆτε
Na caak han ih buh to kang pakha pae o khoep han, nongpata hato mah camphaek laom maeto pongah takaw pahai o ueloe, takaw zetta ni na paek o tih; to naah zok nam hah o mak ai.
27 ἐὰν δὲ ἐπὶ τούτοις μὴ ὑπακούσητέ μου καὶ πορεύησθε πρός με πλάγιοι
To tiah oh pacoengah doeh ka lok hae na tahngai o ai moe, ka misa ah na oh o toengtoeng vop nahaeloe,
28 καὶ αὐτὸς πορεύσομαι μεθ’ ὑμῶν ἐν θυμῷ πλαγίῳ καὶ παιδεύσω ὑμᾶς ἐγὼ ἑπτάκις κατὰ τὰς ἁμαρτίας ὑμῶν
kai doeh palung ka phui moe, nangcae ih misa ah ka oh toeng han; na zaehaihnawk pongah alet sarihto raihaih kang paek o han.
29 καὶ φάγεσθε τὰς σάρκας τῶν υἱῶν ὑμῶν καὶ τὰς σάρκας τῶν θυγατέρων ὑμῶν φάγεσθε
Na capanawk hoi na canunawk ih ngan to na caa o tih.
30 καὶ ἐρημώσω τὰς στήλας ὑμῶν καὶ ἐξολεθρεύσω τὰ ξύλινα χειροποίητα ὑμῶν καὶ θήσω τὰ κῶλα ὑμῶν ἐπὶ τὰ κῶλα τῶν εἰδώλων ὑμῶν καὶ προσοχθιεῖ ἡ ψυχή μου ὑμῖν
Nangcae ih kasang ahmuennawk to ka phraek moe, na sak o ih krang to kang paro pae o pacoengah, nangcae ih kadueh qoknawk to hinghaih tawn ai krangnawk nuiah ka pasongh boih han; nangcae to kang panuet tih boeh.
31 καὶ θήσω τὰς πόλεις ὑμῶν ἐρήμους καὶ ἐξερημώσω τὰ ἅγια ὑμῶν καὶ οὐ μὴ ὀσφρανθῶ τῆς ὀσμῆς τῶν θυσιῶν ὑμῶν
Na vangpuinawk to kam rosak boih moe, na hmuenciimnawk doeh angqai krang ah ka ohsak han; nangcae mah na thlaek o ih hmuihoih doeh ka pahnuem mak ai.
32 καὶ ἐξερημώσω ἐγὼ τὴν γῆν ὑμῶν καὶ θαυμάσονται ἐπ’ αὐτῇ οἱ ἐχθροὶ ὑμῶν οἱ ἐνοικοῦντες ἐν αὐτῇ
Na prae to angqai krang ah ka ohsak han, to naah a thungah kaom na misanawk mah dawnrai o tih.
33 καὶ διασπερῶ ὑμᾶς εἰς τὰ ἔθνη καὶ ἐξαναλώσει ὑμᾶς ἐπιπορευομένη ἡ μάχαιρα καὶ ἔσται ἡ γῆ ὑμῶν ἔρημος καὶ αἱ πόλεις ὑμῶν ἔσονται ἔρημοι
Sithaw panoek ai kaminawk salakah nangcae to kam hetsak moe, ka sumsen hoiah kang patom o han; na prae to angqai krang ah ka suek moe, na vangpuinawk doeh kam rosak boih han.
34 τότε εὐδοκήσει ἡ γῆ τὰ σάββατα αὐτῆς καὶ πάσας τὰς ἡμέρας τῆς ἐρημώσεως αὐτῆς καὶ ὑμεῖς ἔσεσθε ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν ὑμῶν τότε σαββατιεῖ ἡ γῆ καὶ εὐδοκήσει τὰ σάββατα αὐτῆς
Nangcae loe na misanawk ih prae thungah angqai krang ah na om o tih; to naah na prae to anghak ueloe, Sabbath to zaa tih; na prae mah Sabbath ni to anghoe haih tih boeh.
35 πάσας τὰς ἡμέρας τῆς ἐρημώσεως αὐτῆς σαββατιεῖ ἃ οὐκ ἐσαββάτισεν ἐν τοῖς σαββάτοις ὑμῶν ἡνίκα κατῳκεῖτε αὐτήν
Nangcae na oh o naah, Sabbath ni to anghak ai pongah, angqai krang ah oh nathung, prae to anghak tih boeh.
36 καὶ τοῖς καταλειφθεῖσιν ἐξ ὑμῶν ἐπάξω δειλίαν εἰς τὴν καρδίαν αὐτῶν ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν καὶ διώξεται αὐτοὺς φωνὴ φύλλου φερομένου καὶ φεύξονται ὡς φεύγοντες ἀπὸ πολέμου καὶ πεσοῦνται οὐθενὸς διώκοντος
Misanawk ih prae thungah anghmat nangcae ih kaminawk palungthin thungah, thazokhaih to ka paek han; thingqam kangtawt atuen to nihcae mah thaih o naah zii o ueloe, sumsen zit pongah cawnh ih baktih toengah cawn o tih; mi mah doeh patom ai ah amtimh o tih.
37 καὶ ὑπερόψεται ὁ ἀδελφὸς τὸν ἀδελφὸν ὡσεὶ ἐν πολέμῳ οὐθενὸς κατατρέχοντος καὶ οὐ δυνήσεσθε ἀντιστῆναι τοῖς ἐχθροῖς ὑμῶν
Mi mah doeh patom ai to mah, sumsen zit pongah kacawn kami baktiah maeto nuiah maeto amtimh o tih; na misanawk hmaa ah nang doe o thai mak ai.
38 καὶ ἀπολεῖσθε ἐν τοῖς ἔθνεσιν καὶ κατέδεται ὑμᾶς ἡ γῆ τῶν ἐχθρῶν ὑμῶν
Sithaw panoek ai kaminawk hmaa ah nam ro o ueloe, na misanawk ih prae mah na pa-aeh o boih tih.
39 καὶ οἱ καταλειφθέντες ἀφ’ ὑμῶν καταφθαρήσονται διὰ τὰς ἁμαρτίας ὑμῶν ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν τακήσονται
Nangcae thung ih kanghmat kaminawk loe angmacae zaehaih hoi ampanawk ih zaehaih pongah, ampanawk hoi nawnto misa prae thungah thazok o sut tih.
40 καὶ ἐξαγορεύσουσιν τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν καὶ τὰς ἁμαρτίας τῶν πατέρων αὐτῶν ὅτι παρέβησαν καὶ ὑπερεῖδόν με καὶ ὅτι ἐπορεύθησαν ἐναντίον μου πλάγιοι
Toe ka nuiah a sak o ih zaehaih, ka koeh ai ih loklam ah a caeh o haih, kahoih ai hmuen pongah a zae o haih hoi ampanawk ih zaehaih pongah,
41 καὶ ἐγὼ ἐπορεύθην μετ’ αὐτῶν ἐν θυμῷ πλαγίῳ καὶ ἀπολῶ αὐτοὺς ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν τότε ἐντραπήσεται ἡ καρδία αὐτῶν ἡ ἀπερίτμητος καὶ τότε εὐδοκήσουσιν τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν
kai loe nihcae ih misa ah ka oh boeh moe, nihcae to misanawk ih prae thungah ka caeh haih boeh, tiah a zae o haih to taphong o moe, tangzat hin aat ai palungthin to atlim ah pakhrak o pacoengah, a zae o haih atho baktih toengah danpaekhaih to tapom o nahaeloe,
42 καὶ μνησθήσομαι τῆς διαθήκης Ιακωβ καὶ τῆς διαθήκης Ισαακ καὶ τῆς διαθήκης Αβρααμ μνησθήσομαι καὶ τῆς γῆς μνησθήσομαι
Jakob hoiah ka sak ih lokmaihaih, Issak hoiah ka sak ih lokmaihaih, Abraham hoiah ka sak ih lokmaihaih to ka pakuem poe han, prae to ka pahnet mak ai.
43 καὶ ἡ γῆ ἐγκαταλειφθήσεται ὑπ’ αὐτῶν τότε προσδέξεται ἡ γῆ τὰ σάββατα αὐτῆς ἐν τῷ ἐρημωθῆναι αὐτὴν δῑ αὐτούς καὶ αὐτοὶ προσδέξονται τὰς αὐτῶν ἀνομίας ἀνθ’ ὧν τὰ κρίματά μου ὑπερεῖδον καὶ τοῖς προστάγμασίν μου προσώχθισαν τῇ ψυχῇ αὐτῶν
Nihcae mah prae to caeh o taak tih, nihcae om ai naah prae mah Sabbath ni to zaa tih; nihcae mah ka lokcaekhaih patoek o moe, ka zaehhoihaih daannawk to panuet o pongah, a zae o haih atho to hnu o tih.
44 καὶ οὐδ’ ὧς ὄντων αὐτῶν ἐν τῇ γῇ τῶν ἐχθρῶν αὐτῶν οὐχ ὑπερεῖδον αὐτοὺς οὐδὲ προσώχθισα αὐτοῖς ὥστε ἐξαναλῶσαι αὐτοὺς τοῦ διασκεδάσαι τὴν διαθήκην μου τὴν πρὸς αὐτούς ὅτι ἐγώ εἰμι κύριος ὁ θεὸς αὐτῶν
To tiah om o langla cadoeh, misa prae thungah a oh o naah, nihcae to amrosak moe, nihcae hoi ka sak ih lokmaihaih to phraek hanah, nihcae to ka pahnawt mak ai, panuet doeh ka panuet mak ai; Kai loe nihcae ih Angraeng Sithaw ah ka oh.
45 καὶ μνησθήσομαι αὐτῶν τῆς διαθήκης τῆς προτέρας ὅτε ἐξήγαγον αὐτοὺς ἐκ γῆς Αἰγύπτου ἐξ οἴκου δουλείας ἔναντι τῶν ἐθνῶν τοῦ εἶναι αὐτῶν θεός ἐγώ εἰμι κύριος
Nihcae ih Sithaw ah ka oh hanah, Sithaw panoek ai kaminawk mikhnuk ah, Izip prae hoiah ka zaeh ih, nihcae cunkungnawk hoi ka sak ih lokmaihaih to nihcae han ka pahnet pae mak ai; Kai loe Angraeng ah ka oh, tiah a thuih, tiah a naa.
46 ταῦτα τὰ κρίματα καὶ τὰ προστάγματα καὶ ὁ νόμος ὃν ἔδωκεν κύριος ἀνὰ μέσον αὐτοῦ καὶ ἀνὰ μέσον τῶν υἱῶν Ισραηλ ἐν τῷ ὄρει Σινα ἐν χειρὶ Μωυσῆ
Hae loe Mosi patohhaih rang hoiah Sinai mae ah Sithaw angmah hoi Israel kaminawk salakah sak ih zaehhoihaih daan, lok takroekhaih hoi kaalok ah oh.