< Θρῆνοι 5 >
1 μνήσθητι κύριε ὅ τι ἐγενήθη ἡμῖν ἐπίβλεψον καὶ ἰδὲ τὸν ὀνειδισμὸν ἡμῶν
Emlékezzél meg, mi lett velünk, tekintsd és nézd gyalázatunkat!
2 κληρονομία ἡμῶν μετεστράφη ἀλλοτρίοις οἱ οἶκοι ἡμῶν ξένοις
Birtokunk átszállt idegenekre, házaink külföldiekre.
3 ὀρφανοὶ ἐγενήθημεν οὐχ ὑπάρχει πατήρ μητέρες ἡμῶν ὡς αἱ χῆραι
Árvák lettünk, apátlanok, anyáink mintegy özvegyek.
4 ἐξ ἡμερῶν ἡμῶν ξύλα ἡμῶν ἐν ἀλλάγματι ἦλθεν
Vizünket pénzért ittuk, fát díjon szerzünk.
5 ἐπὶ τὸν τράχηλον ἡμῶν ἐδιώχθημεν ἐκοπιάσαμεν οὐκ ἀνεπαύθημεν
Nyakunkon üldöztek minket, elfáradtunk, nem adatott pihennünk.
6 Αἴγυπτος ἔδωκεν χεῖρα Ασσουρ εἰς πλησμονὴν αὐτῶν
Egyiptomnak adtunk kezet, Assúrnak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 οἱ πατέρες ἡμῶν ἥμαρτον οὐχ ὑπάρχουσιν ἡμεῖς τὰ ἀνομήματα αὐτῶν ὑπέσχομεν
Atyáink vétkeztek és nincsenek, mi pedig bűneiket hordoztuk.
8 δοῦλοι ἐκυρίευσαν ἡμῶν λυτρούμενος οὐκ ἔστιν ἐκ τῆς χειρὸς αὐτῶν
Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs ki kezökből kiszabadítana.
9 ἐν ταῖς ψυχαῖς ἡμῶν εἰσοίσομεν ἄρτον ἡμῶν ἀπὸ προσώπου ῥομφαίας τῆς ἐρήμου
Lelkünk árán szerezzük kenyerünket a pusztának kardja miatt.
10 τὸ δέρμα ἡμῶν ὡς κλίβανος ἐπελειώθη συνεσπάσθησαν ἀπὸ προσώπου καταιγίδων λιμοῦ
Bőrünk megfeketélett mint a kemencze az éhség forrósága miatt.
11 γυναῖκας ἐν Σιων ἐταπείνωσαν παρθένους ἐν πόλεσιν Ιουδα
Asszonyokat bántalmaztak Cziónban, hajadonokat Jehúda városaiban.
12 ἄρχοντες ἐν χερσὶν αὐτῶν ἐκρεμάσθησαν πρεσβύτεροι οὐκ ἐδοξάσθησαν
Vezérek akasztattak fel kezük által, vének arcza nem tiszteltetett.
13 ἐκλεκτοὶ κλαυθμὸν ἀνέλαβον καὶ νεανίσκοι ἐν ξύλῳ ἠσθένησαν
Ifjak malmot hordtak és fiuk a fában botlottak meg.
14 καὶ πρεσβῦται ἀπὸ πύλης κατέπαυσαν ἐκλεκτοὶ ἐκ ψαλμῶν αὐτῶν κατέπαυσαν
Vének eltüntek a kapuból, ifjak az ő daluktól.
15 κατέλυσεν χαρὰ καρδίας ἡμῶν ἐστράφη εἰς πένθος ὁ χορὸς ἡμῶν
Eltünt szivünk vigalma, gyászra fordult körtánczunk.
16 ἔπεσεν ὁ στέφανος τῆς κεφαλῆς ἡμῶν οὐαὶ δὴ ἡμῖν ὅτι ἡμάρτομεν
Leesett fejünk koronája, oh jaj nekünk, hogy vétkeztünk.
17 περὶ τούτου ἐγενήθη ὀδυνηρὰ ἡ καρδία ἡμῶν περὶ τούτου ἐσκότασαν οἱ ὀφθαλμοὶ ἡμῶν
Ezért lett sínylővé a szivünk, ezek miatt sötétültek el szemeink:
18 ἐπ’ ὄρος Σιων ὅτι ἠφανίσθη ἀλώπεκες διῆλθον ἐν αὐτῇ
Czión hegyéért, hogy elpusztult, rókák kószálnak rajta.
19 σὺ δέ κύριε εἰς τὸν αἰῶνα κατοικήσεις ὁ θρόνος σου εἰς γενεὰν καὶ γενεάν
Te, Örökkévaló, székelsz örökre, trónod nemzedékre meg nemzedékre.
20 ἵνα τί εἰς νεῖκος ἐπιλήσῃ ἡμῶν καταλείψεις ἡμᾶς εἰς μακρότητα ἡμερῶν
Miért felejtesz el bennünket mindig, elhagysz minket hosszú időkre?
21 ἐπίστρεψον ἡμᾶς κύριε πρὸς σέ καὶ ἐπιστραφησόμεθα καὶ ἀνακαίνισον ἡμέρας ἡμῶν καθὼς ἔμπροσθεν
Téríts bennünket magadhoz, hogy megtérjünk, újítsd meg napjainkat mint hajdanta.
22 ὅτι ἀπωθούμενος ἀπώσω ἡμᾶς ὠργίσθης ἐφ’ ἡμᾶς ἕως σφόδρα
Avagy végkép elvetettél minket, olyannyira haragudtál ránk!