< Ἰεζεκιήλ 16 >

1 καὶ ἐγένετο λόγος κυρίου πρός με λέγων
Ra Anumzamo'a mago'ane amanage huno nasmi'ne,
2 υἱὲ ἀνθρώπου διαμάρτυραι τῇ Ιερουσαλημ τὰς ἀνομίας αὐτῆς
Vahe'mofo mofavremoka, Jerusalemi kumate vahe'mo'zama hi'mna vuno kasri'nea avu'ava'ma nehaza zana eri ama hunka nezmasaminka,
3 καὶ ἐρεῖς τάδε λέγει κύριος τῇ Ιερουσαλημ ἡ ῥίζα σου καὶ ἡ γένεσίς σου ἐκ γῆς Χανααν ὁ πατήρ σου Αμορραῖος καὶ ἡ μήτηρ σου Χετταία
Jerusalemi kumapi vahera tamagra Kenani vahe'mofo mopafi fore hu'nazankino, neramafa'a Amori neki, neramarera'a Hiti a' mani'ne huno Ra Anumzamo'a hie hunka zamasamio.
4 καὶ ἡ γένεσίς σου ἐν ᾗ ἡμέρᾳ ἐτέχθης οὐκ ἔδησαν τοὺς μαστούς σου καὶ ἐν ὕδατι οὐκ ἐλούσθης οὐδὲ ἁλὶ ἡλίσθης καὶ σπαργάνοις οὐκ ἐσπαργανώθης
Hagi fore'ma hu'nanana ama'na hu'ne, kasema kantea knarera mago vahe'mo'e huno kariko nofira taga huge, tinura koranka'a sese hugantege, hagea fregantege, tavravefina kazeri anovazi kantegera osu'ne.
5 οὐδὲ ἐφείσατο ὁ ὀφθαλμός μου ἐπὶ σοὶ τοῦ ποιῆσαί σοι ἓν ἐκ πάντων τούτων τοῦ παθεῖν τι ἐπὶ σοί καὶ ἀπερρίφης ἐπὶ πρόσωπον τοῦ πεδίου τῇ σκολιότητι τῆς ψυχῆς σου ἐν ᾗ ἡμέρᾳ ἐτέχθης
Ana nehazageno mago'a vahe'mo'za kasuntagi kante'za kazeri so'ea osu'nazanki, megia trazampi katre'naze. Na'ankure kasema negantege'za zamavaresra hugante'naze.
6 καὶ διῆλθον ἐπὶ σὲ καὶ εἶδόν σε πεφυρμένην ἐν τῷ αἵματί σου καὶ εἶπά σοι ἐκ τοῦ αἵματός σου ζωή
Hige'na karanka enevu'na koana, kagra korampi ki'mu'nerenka mase'nanke'na, negage'na amanage hu'noe, ofri kasefa hunka manio! Hu'na nehu'na koranka'agura, ofri kasefa hunka manio hu'na hu'noe.
7 πληθύνου καθὼς ἡ ἀνατολὴ τοῦ ἀγροῦ δέδωκά σε καὶ ἐπληθύνθης καὶ ἐμεγαλύνθης καὶ εἰσῆλθες εἰς πόλεις πόλεων οἱ μαστοί σου ἀνωρθώθησαν καὶ ἡ θρίξ σου ἀνέτειλεν σὺ δὲ ἦσθα γυμνὴ καὶ ἀσχημονοῦσα
Kegava hugantogenka trazankna hunka marerinka ome nena hankeno, kavasasemo'a kagateregeno aminka'amo'a nena higeno, kavufafina kazokara tagi'neanagi, kukena osu kavapako mani'nane.
8 καὶ διῆλθον διὰ σοῦ καὶ εἶδόν σε καὶ ἰδοὺ καιρός σου καιρὸς καταλυόντων καὶ διεπέτασα τὰς πτέρυγάς μου ἐπὶ σὲ καὶ ἐκάλυψα τὴν ἀσχημοσύνην σου καὶ ὤμοσά σοι καὶ εἰσῆλθον ἐν διαθήκῃ μετὰ σοῦ λέγει κύριος καὶ ἐγένου μοι
Ana hanke'na karanka ete mago'ane enevu'na kagoana, ko ve eri avamente kavufga avapa'ma mani'nankena, tavraveni'a eme rutare'na refitegante'noe. Ana nehu'na, hunagru hugante'na Nagri su'a kagra mani'nanankina, a' erigantegahue hu'na Ra Anumzamo'na hu kase hugante'noe.
9 καὶ ἔλουσά σε ἐν ὕδατι καὶ ἀπέπλυνα τὸ αἷμά σου ἀπὸ σοῦ καὶ ἔχρισά σε ἐν ἐλαίῳ
Nagra tina fregante'na kavufgaretira korana sese hugantete'na, masavena fregante'noe.
10 καὶ ἐνέδυσά σε ποικίλα καὶ ὑπέδησά σε ὑάκινθον καὶ ἔζωσά σε βύσσῳ καὶ περιέβαλόν σε τριχάπτῳ
Ana hute'na avasese'ane efeke zaza kukena eri'na hunegante'na, kagia nona kagafina hunegante'na, kasenirera knare tavrave anakinegente'na, knarezantfa hu'nea nakreku kavufgarera antanigante'noe.
11 καὶ ἐκόσμησά σε κόσμῳ καὶ περιέθηκα ψέλια περὶ τὰς χεῖράς σου καὶ κάθεμα περὶ τὸν τράχηλόν σου
Ana nehu'na asana kazampina antani negante'na, pasesua knankempina hunegante'na zago'amo marerisa zanteti kavasasea hugante'noe.
12 καὶ ἔδωκα ἐνώτιον περὶ τὸν μυκτῆρά σου καὶ τροχίσκους ἐπὶ τὰ ὦτά σου καὶ στέφανον καυχήσεως ἐπὶ τὴν κεφαλήν σου
Ana nehu'na maremarea kagonafi renegante'na, rinia kagesafinena renegante'na, kuinimo nentania hentofa fetori kasenifina antanigante'noe.
13 καὶ ἐκοσμήθης χρυσίῳ καὶ ἀργυρίῳ καὶ τὰ περιβόλαιά σου βύσσινα καὶ τρίχαπτα καὶ ποικίλα σεμίδαλιν καὶ ἔλαιον καὶ μέλι ἔφαγες καὶ ἐγένου καλὴ σφόδρα
E'ina hu'na golireti'ene silvareti'ene konariria hunegante'na, knare huno zamana zamana hu'nea efeke tavravenu kukena hugante'noe. Hagi ne'zama kami'noana knare huno kne osi'osi hu flauaki, tume rima'agi, olivi masavenki hu'na kami'noe. Ana hugenka ra hunka konariri kamo'a kagateregenka kuini a'kna hu'nane.
14 καὶ ἐξῆλθέν σου ὄνομα ἐν τοῖς ἔθνεσιν ἐν τῷ κάλλει σου διότι συντετελεσμένον ἦν ἐν εὐπρεπείᾳ ἐν τῇ ὡραιότητι ᾗ ἔταξα ἐπὶ σέ λέγει κύριος
Hagi ana'ma hankeno'a, konariri zanka'amofo agenkemo'a maka kumatega haru haru hu'ne. Na'ankure marerifa zantmima kami'noa zamo konararika'a eri knarezantfa hu'ne, huno Anumzana Mikozama Kegava Hu'nea Ra Anumzamo'a hu'ne.
15 καὶ ἐπεποίθεις ἐν τῷ κάλλει σου καὶ ἐπόρνευσας ἐπὶ τῷ ὀνόματί σου καὶ ἐξέχεας τὴν πορνείαν σου ἐπὶ πάντα πάροδον ὃ οὐκ ἔσται
Hianagi kagraka'a konaririgu antahinkeno raza nesegenka, ra kagi e'nerinka savri avu'ava zana hu'nane. Inankna vahe'ma kante'ma evia vahe'enena savri nehunka, ana konariri zanka'a ana vahetami ome zami'nane.
16 καὶ ἔλαβες ἐκ τῶν ἱματίων σου καὶ ἐποίησας σεαυτῇ εἴδωλα ῥαπτὰ καὶ ἐξεπόρνευσας ἐπ’ αὐτά καὶ οὐ μὴ εἰσέλθῃς οὐδὲ μὴ γένηται
Hagi mago'a knare kukenaka'a erinka havi anumzantami kumatami avasasea hunezmantenka anampi savri avu'avara hu'nane. E'inahu avu'ava zana eri fore osuga avu'ava eri fore hu'nane.
17 καὶ ἔλαβες τὰ σκεύη τῆς καυχήσεώς σου ἐκ τοῦ χρυσίου μου καὶ ἐκ τοῦ ἀργυρίου μου ἐξ ὧν ἔδωκά σοι καὶ ἐποίησας σεαυτῇ εἰκόνας ἀρσενικὰς καὶ ἐξεπόρνευσας ἐν αὐταῖς
Hagi golireti'ene silvareti'enema marerisa konariri'ane zantmima tro'ma hugante'noana erinka ve havi anumzantami tro huzmantenka, ana havi anumzantamine savri avu'avara hu'nane.
18 καὶ ἔλαβες τὸν ἱματισμὸν τὸν ποικίλον σου καὶ περιέβαλες αὐτὰ καὶ τὸ ἔλαιόν μου καὶ τὸ θυμίαμά μου ἔθηκας πρὸ προσώπου αὐτῶν
Hagi Nagrama kami'noa avasese'ane kukenanuti zamazantetima tro'ma hunte'naza havi anumzamofo kofinentenka, Nagrama kami'noa olivi masavene mnanentake'za insensinuti kre mna nevunka monora hunentane.
19 καὶ τοὺς ἄρτους μου οὓς ἔδωκά σοι σεμίδαλιν καὶ ἔλαιον καὶ μέλι ἐψώμισά σε καὶ ἔθηκας αὐτὰ πρὸ προσώπου αὐτῶν εἰς ὀσμὴν εὐωδίας καὶ ἐγένετο λέγει κύριος
Hagi knare huno kne osi'osi hu flauaki, tume rima'agi, olivi masavenki hu'nama ne'zama nesana zanema hu'nama kami'noana, havi anumzamofo avuga knare mna vu'zane hunka ofa hu'nane huno Anumzana miko zama kegava hu'nea Ra Anumzamo'a hu'ne.
20 καὶ ἔλαβες τοὺς υἱούς σου καὶ τὰς θυγατέρας σου ἃς ἐγέννησας καὶ ἔθυσας αὐτὰ αὐτοῖς εἰς ἀνάλωσιν ὡς μικρὰ ἐξεπόρνευσας
Ana'ma hutenka Nagrama kami'noa ne'mofara zamahenka havi anumzantaminte kresramna vunte'nane. E'inahu monko avu'ava'ma huvavama hunka nevanana knare hunoganteo?
21 καὶ ἔσφαξας τὰ τέκνα σου καὶ ἔδωκας αὐτὰ ἐν τῷ ἀποτροπιάζεσθαί σε ἐν αὐτοῖς
Hagi mofavreni'aramina zamahenka kaza osu havi anumzantaminte tevefi ofa Kresramana vu'nane.
22 τοῦτο παρὰ πᾶσαν τὴν πορνείαν σου καὶ οὐκ ἐμνήσθης τὰς ἡμέρας τῆς νηπιότητός σου ὅτε ἦσθα γυμνὴ καὶ ἀσχημονοῦσα καὶ πεφυρμένη ἐν τῷ αἵματί σου ἔζησας
Hagi ana kasri avu'ava'ma nehunka, savari hunka vanoma nehunka osi'ma mani'nenkama hu'nana kavukava zana kage kani'nano! Kagra kavufga kavapa'ma mani'nenkama kagra korampi'ma ki'mu'ma re'nana zankura kagesa nontahine.
23 καὶ ἐγένετο μετὰ πάσας τὰς κακίας σου λέγει κύριος
Maka kefo avu'ava'ma hu'nana zantera, rama'a knazana kagritera efore hugahie, huno Anumzana mika'zama kegavama hu'nea Ra Anumzamo'a hu'ne.
24 καὶ ᾠκοδόμησας σεαυτῇ οἴκημα πορνικὸν καὶ ἐποίησας σεαυτῇ ἔκθεμα ἐν πάσῃ πλατείᾳ
Hagi rankumamofo amu'nompina kaza osu havi anumzantmimofo mono'ma hunte kumatamina avasese huntetere hu'nane.
25 καὶ ἐπ’ ἀρχῆς πάσης ὁδοῦ ᾠκοδόμησας τὰ πορνεῖά σου καὶ ἐλυμήνω τὸ κάλλος σου καὶ διήγαγες τὰ σκέλη σου παντὶ παρόδῳ καὶ ἐπλήθυνας τὴν πορνείαν σου
Hagi kumamofo kamo'ma maka vuno enoma hu'nerega havi anumzatmimofo mono hunte kumatami tro husga huntetere nehunka, konaririka'a azeri hi'mnage nehunka kante'ma enevaza vahe'enena savarira nehane.
26 καὶ ἐξεπόρνευσας ἐπὶ τοὺς υἱοὺς Αἰγύπτου τοὺς ὁμοροῦντάς σοι τοὺς μεγαλοσάρκους καὶ πολλαχῶς ἐξεπόρνευσας τοῦ παροργίσαι με
Hagi kagri'ma negage'za tusiza hu'zama kavesinegantaza Isipi vahe'ene savrira hunka nevunka, nazeri narimpa nehane.
27 ἐὰν δὲ ἐκτείνω τὴν χεῖρά μου ἐπὶ σέ καὶ ἐξαρῶ τὰ νόμιμά σου καὶ παραδώσω σε εἰς ψυχὰς μισούντων σε θυγατέρας ἀλλοφύλων τὰς ἐκκλινούσας σε ἐκ τῆς ὁδοῦ σου ἧς ἠσέβησας
E'ina hu'negu nazana rusute'na hara renegante'na, mopaka'a eri osi hu'noe. Ana nehu'na zamagraguke'ma antahi ha' vahetami, Filistia mofa'neramomofo zamazampi kavrentoge'za, kefo monko kavukva zankura tusi antri nehu'za zamagogogu hu'naze.
28 καὶ ἐξεπόρνευσας ἐπὶ τὰς θυγατέρας Ασσουρ καὶ οὐδ’ οὕτως ἐνεπλήσθης καὶ ἐξεπόρνευσας καὶ οὐκ ἐνεπίπλω
Ana nehunka mago'ane Asiria vahe'enena savri hunka monko'zana hu'nane. Na'ankure monko zama hana zamo'a onkagare'ne. Hagi ana vahe'enema monkozama hanana onkagaretfa hu'ne.
29 καὶ ἐπλήθυνας τὰς διαθήκας σου πρὸς γῆν Χαλδαίων καὶ οὐδὲ ἐν τούτοις ἐνεπλήσθης
Ana nehunka mago'ane Babiloni vahe'ene ana savri monko avu'ava zana ome hu'nananagi, ana monko avu'ava zamo'a onkagaretfa hu'ne.
30 τί διαθῶ τὴν θυγατέρα σου λέγει κύριος ἐν τῷ ποιῆσαί σε ταῦτα πάντα ἔργα γυναικὸς πόρνης καὶ ἐξεπόρνευσας τρισσῶς
Hagi kagu'afina monko avu'avamo aviteno kri kami'ne. Na'ankure zamagaze osu monko anemo'zama nehazaza hunka ana monko avu'avara nehane huna Miko'zama Kegavama Hu'noa Ra Anumzamo'na nehue.
31 ἐν ταῖς θυγατράσιν σου τὸ πορνεῖόν σου ᾠκοδόμησας ἐπὶ πάσης ἀρχῆς ὁδοῦ καὶ τὴν βάσιν σου ἐποίησας ἐν πάσῃ πλατείᾳ καὶ ἐγένου ὡς πόρνη συνάγουσα μισθώματα
Hagi rankumamofo neone kamo'ma ometre emetre'ma hu'nerega havi anumzamofo mono'ma hunte kumatamina tro huntesga huntetere hu'nane. Hianagi kagra mago'a monko a'nemozama nosazaza hunka kagranema monko'zama hugantaza vahetetira zagoa e'ori'nane.
32 ἡ γυνὴ ἡ μοιχωμένη ὁμοία σοι παρὰ τοῦ ἀνδρὸς αὐτῆς λαμβάνουσα μισθώματα
Kagra vere a'mo nevema atreno savri huno vano hiankna hunka, negave'ene hugazana kenka antahinka osu'nana vene'nene hunka vano nehane.
33 πᾶσι τοῖς ἐκπορνεύσασιν αὐτὴν προσεδίδου μισθώματα καὶ σὺ δέδωκας μισθώματα πᾶσι τοῖς ἐρασταῖς σου καὶ ἐφόρτιζες αὐτοὺς τοῦ ἔρχεσθαι πρὸς σὲ κυκλόθεν ἐν τῇ πορνείᾳ σου
Hagi monko a'nemo'za zagore monko zana hu'za vano nehazanagi, kagra maka kazigati'ma aza vene'neramina zago nezaminka masave hunka zamavranke'za, kagri'enena eme monkozana nehaze.
34 καὶ ἐγένετο ἐν σοὶ διεστραμμένον παρὰ τὰς γυναῖκας ἐν τῇ πορνείᾳ σου καὶ μετὰ σοῦ πεπορνεύκασιν ἐν τῷ προσδιδόναι σε μισθώματα καὶ σοὶ μισθώματα οὐκ ἐδόθη καὶ ἐγένετο ἐν σοὶ διεστραμμένα
E'ina hu'negu kagra ruga'a monko a'mofaknara osu'nane. Hagi vene'nemo'za monko'za hanune hu'za zagoa kami'za kantahi onke'nazanki, kagra'a zagoa nezaminka ke hanke'za monko'zana kagri'enena eme hu'naze.
35 διὰ τοῦτο πόρνη ἄκουε λόγον κυρίου
E'ina hu'negu monko a'moka Ra Anumzamo'ma nehiankea kama antahio!
36 τάδε λέγει κύριος ἀνθ’ ὧν ἐξέχεας τὸν χαλκόν σου καὶ ἀποκαλυφθήσεται ἡ αἰσχύνη σου ἐν τῇ πορνείᾳ σου πρὸς τοὺς ἐραστάς σου καὶ εἰς πάντα τὰ ἐνθυμήματα τῶν ἀνομιῶν σου καὶ ἐν τοῖς αἵμασιν τῶν τέκνων σου ὧν ἔδωκας αὐτοῖς
Anumzana Mikozama Kegava Hu'nea Ra Anumzamo'a amanage hie, Kagra vahe'mofoma azeri agafihe kavukva nehunka, oku kavufga zamaveri hunka monkozana hunka vano nehunka, kasrino hi'mnama vu'nea kaza osu havi anumzamofonte mofavreka'a ahenka korama'a ofa hunane.
37 διὰ τοῦτο ἰδοὺ ἐγὼ ἐπὶ σὲ συνάγω πάντας τοὺς ἐραστάς σου ἐν οἷς ἐπεμίγης ἐν αὐτοῖς καὶ πάντας οὓς ἠγάπησας σὺν πᾶσιν οἷς ἐμίσεις καὶ συνάξω αὐτοὺς ἐπὶ σὲ κυκλόθεν καὶ ἀποκαλύψω τὰς κακίας σου πρὸς αὐτούς καὶ ὄψονται πᾶσαν τὴν αἰσχύνην σου
E'ina hunanku monkozama nehunka musema hunka vanoma nehanke'zama kavesima negantaza vahe'tamine, zamavaresrama hunegantaza vahetaminena maka zamavare atru hugahue. Maka zamavare atru hanuge'za manigagine'za negagesage'na kukenaka'a hatetresugenka kavufa kavapako mani'nesanke'za mika oku kavufga kegahaze.
38 καὶ ἐκδικήσω σε ἐκδικήσει μοιχαλίδος καὶ ἐκχεούσης αἷμα καὶ θήσω σε ἐν αἵματι θυμοῦ καὶ ζήλου
Ana nehu'na vema ante'naza a'nemo'za savri'ma hazage'za keaga huzmante'za knama nezami'zankna hu'na knazana negami'na, vahe'ma zamahe frizageno'ma nezamizankna knaza kamigahue. Ana nehu'na tusi narimpa ahegante'na kahe frigahue.
39 καὶ παραδώσω σε εἰς χεῖρας αὐτῶν καὶ κατασκάψουσιν τὸ πορνεῖόν σου καὶ καθελοῦσιν τὴν βάσιν σου καὶ ἐκδύσουσίν σε τὸν ἱματισμόν σου καὶ λήμψονται τὰ σκεύη τῆς καυχήσεώς σου καὶ ἀφήσουσίν σε γυμνὴν καὶ ἀσχημονοῦσαν
Ana hute'na kavesima kante'za monko'zama hunegantaza vahe'mofo zamazampi kavre anta'nenke'za, ana vahe'mo'za kazeri haviza nehu'za, monkozama nehana kumatamine, havi anumzantamima mono'ma hunentana nontaminena kahe'za tagana vazitregahaze. Ana nehu'za kukenaka'ane kavasese zanka'anena kahe'za eri hatetresagenka kavufga avapako manigahane.
40 καὶ ἄξουσιν ἐπὶ σὲ ὄχλους καὶ λιθοβολήσουσίν σε ἐν λίθοις καὶ κατασφάξουσίν σε ἐν τοῖς ξίφεσιν αὐτῶν
Ana rama'a vahetami ke hanage'za e'za havenknonu eme kahe frite'za, bainati kazinknonu kavufga ru krakru hu osi'osi hutregahaze.
41 καὶ ἐμπρήσουσιν τοὺς οἴκους σου πυρὶ καὶ ποιήσουσιν ἐν σοὶ ἐκδικήσεις ἐνώπιον γυναικῶν πολλῶν καὶ ἀποστρέψω σε ἐκ τῆς πορνείας σου καὶ μισθώματα οὐ μὴ δῷς οὐκέτι
E'ina'ma hu'nana kavukva zantera rama'a a'nemo'za negagesage'za, ana vahe'mo'za nonka'a taginte'za knazana kamigahaze. E'ina hu'na monkozama nehana kavukavara asevazi kantesugenka, ete ru'enena monkozama hugante'nazegura vahera mizana osegahane.
42 καὶ ἐπαφήσω τὸν θυμόν μου ἐπὶ σέ καὶ ἐξαρθήσεται ὁ ζῆλός μου ἐκ σοῦ καὶ ἀναπαύσομαι καὶ οὐ μὴ μεριμνήσω οὐκέτι
Ana hanugeno narimpama ahegante'noa zamo'a ome vagarenigeno, kanivema renegantoa zamo'a amne hina mago'enena narimpa aheogantegahue.
43 ἀνθ’ ὧν οὐκ ἐμνήσθης τὴν ἡμέραν τῆς νηπιότητός σου καὶ ἐλύπεις με ἐν πᾶσι τούτοις καὶ ἐγὼ ἰδοὺ τὰς ὁδούς σου εἰς κεφαλήν σου δέδωκα λέγει κύριος καὶ οὕτως ἐποίησας τὴν ἀσέβειαν ἐπὶ πάσαις ταῖς ἀνομίαις σου
Na'ankure kote'ma osi'ma mani'nanke'nama knare'zama hu'na kegava krigante'na e'noa zankura kagesa ontahi, kefo avu'ava'zana hunka nazeri narimpa ahe'nane. E'ina hu'nanku kasrino hi'mnagema hu'nea avu'avazama hu'nana zantera nona hu'na knazana kamigahue huno Anumzana Mikozama Kegava Hu'nea Ra Anumzamo'a hu'ne. Ana hanugenka ko'ma hu'nana monko avu'ava zana kagra mago'ane agaterenka osugahane.
44 ταῦτά ἐστιν πάντα ὅσα εἶπαν κατὰ σοῦ ἐν παραβολῇ λέγοντες καθὼς ἡ μήτηρ καὶ ἡ θυγάτηρ
Hagi ko, maka vahe'mo'za kema hanafina kagrikura amanage hu'za hutere hugahaze, mofa'amo'a nererama nehia avu'ava nevaririe hu'za hugahaze.
45 θυγάτηρ τῆς μητρός σου σὺ εἶ ἡ ἀπωσαμένη τὸν ἄνδρα αὐτῆς καὶ τὰ τέκνα αὐτῆς καὶ ἀδελφὴ τῶν ἀδελφῶν σου τῶν ἀπωσαμένων τοὺς ἄνδρας αὐτῶν καὶ τὰ τέκνα αὐτῶν ἡ μήτηρ ὑμῶν Χετταία καὶ ὁ πατὴρ ὑμῶν Αμορραῖος
Kagra negrera mofa mani'nanankino, negrera'a nevenku'ene mofavre'araminkura zamagote'zmanteno avresra huzmante'nea a'mofo mofa mani'nane. Hagi kagra kanunknahe'mofo nezmaganaga mani'nanankinka, zamavenenehe'ine mofavre'zmigura zamagote'zmante'za zamavaresra hunezmantaza a'nemokizmi nezmaganaga mani'nane. Hagi negrera'a Hiti a' manigeno negafa'a, Amori ne' mani'ne.
46 ἡ ἀδελφὴ ὑμῶν ἡ πρεσβυτέρα Σαμάρεια αὐτὴ καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῆς ἡ κατοικοῦσα ἐξ εὐωνύμων σου καὶ ἡ ἀδελφή σου ἡ νεωτέρα σου ἡ κατοικοῦσα ἐκ δεξιῶν σου Σοδομα καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῆς
Hagi nunakamofo agi'a Sameriakino, mofane'aramine noti kaziga manigeno, negagna'a Sodomukino sauti kaziga mofa'ne naga'ane mani'ne.
47 καὶ οὐδ’ ὧς ἐν ταῖς ὁδοῖς αὐτῶν ἐπορεύθης οὐδὲ κατὰ τὰς ἀνομίας αὐτῶν ἐποίησας παρὰ μικρὸν καὶ ὑπέρκεισαι αὐτὰς ἐν πάσαις ταῖς ὁδοῖς σου
Hagi kagra kefo avu'avazazmia nezmavaririnka, hi'mnage huno kasri avu'ava'ma nehazankna avu'ava zankera osu'nananki, zamagrira zamagaterenka maka kefo avu'ava zana hu'nane.
48 ζῶ ἐγώ λέγει κύριος εἰ πεποίηκεν Σοδομα ἡ ἀδελφή σου αὐτὴ καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῆς ὃν τρόπον ἐποίησας σὺ καὶ αἱ θυγατέρες σου
Kasefa hu'na mani'noa Ra Anumzamo'na tamage hu'na huanki, Sodomu'ene mofane'aramimo'za osu'nazankna avu'ava hu'nane huno, Anumzana miko'zama kegavama hu'nea Ra Anumzamo'a hu'ne.
49 πλὴν τοῦτο τὸ ἀνόμημα Σοδομων τῆς ἀδελφῆς σου ὑπερηφανία ἐν πλησμονῇ ἄρτων καὶ ἐν εὐθηνίᾳ οἴνου ἐσπατάλων αὐτὴ καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῆς τοῦτο ὑπῆρχεν αὐτῇ καὶ ταῖς θυγατράσιν αὐτῆς καὶ χεῖρα πτωχοῦ καὶ πένητος οὐκ ἀντελαμβάνοντο
Hagi nunakamo Sodomu'a amanahu kumi hu'ne, agrane mofane'amozanena zamavufaga ra nehu'za, rama'a ne'za nene'za mago zankura atupara nosazanagi, zamunte omnege'za atupama hu'naza vahera zamaza osu'naze.
50 καὶ ἐμεγαλαύχουν καὶ ἐποίησαν ἀνομήματα ἐνώπιόν μου καὶ ἐξῆρα αὐτάς καθὼς εἶδον
Zamagra zamavufaga ra nehu'za hi'mnage zamavu'zmava Nagri navufina hu'naze. E'ina hu'nazagu mika vahera Nagra nezamage'na zamahe fri'noe.
51 καὶ Σαμάρεια κατὰ τὰς ἡμίσεις τῶν ἁμαρτιῶν σου οὐχ ἥμαρτεν καὶ ἐπλήθυνας τὰς ἀνομίας σου ὑπὲρ αὐτὰς καὶ ἐδικαίωσας τὰς ἀδελφάς σου ἐν πάσαις ταῖς ἀνομίαις σου αἷς ἐποίησας
Hagi Sameria'a kumira hu'neanagi, kagrira kagatereno rama'a kumira osu'ne. Na'ankure hi'mnage kumira kagra Sameriana agaterenka rama'a kumi hu'nane. Hagi tare nunaka'amokea kumira hu'na'anagi, osi'a knare hu'ne. Hianagi zanagrira zanagaterenka hi'mnage'ma hu'nea kumira hu'nane.
52 καὶ σὺ κόμισαι βάσανόν σου ἐν ᾗ ἔφθειρας τὰς ἀδελφάς σου ἐν ταῖς ἁμαρτίαις σου αἷς ἠνόμησας ὑπὲρ αὐτὰς καὶ ἐδικαίωσας αὐτὰς ὑπὲρ σεαυτήν καὶ σὺ αἰσχύνθητι καὶ λαβὲ τὴν ἀτιμίαν σου ἐν τῷ δικαιῶσαί σε τὰς ἀδελφάς σου
Hagi kagra tusi kagazegu huo, na'ankure kumi ka'amo'a kagateretfaza hu'ne. Hagi ana kumi'mo higeno nunaka'amokea kumi'zani'a omne vahekna hu'na'e.
53 καὶ ἀποστρέψω τὰς ἀποστροφὰς αὐτῶν τὴν ἀποστροφὴν Σοδομων καὶ τῶν θυγατέρων αὐτῆς καὶ ἀποστρέψω τὴν ἀποστροφὴν Σαμαρείας καὶ τῶν θυγατέρων αὐτῆς καὶ ἀποστρέψω τὴν ἀποστροφήν σου ἐν μέσῳ αὐτῶν
Hianagi Sodomune mofane'aramimofo fenonema rohure'za eri'za vu'nazana, ete eri avite'nezmante'na, Sameriane mofane'aramimofo fenozmima rohu'ma re'zama eri'za vu'nazana ete erivite nezmante'na, kagri fenonena ana zanke hu'na eri avite'gantegahue.
54 ὅπως κομίσῃ τὴν βάσανόν σου καὶ ἀτιμωθήσῃ ἐκ πάντων ὧν ἐποίησας ἐν τῷ σε παροργίσαι με
Ana hanugenka tamage hunka kagra maka zama hu'nana zankura kagazegu hugahane. Nagrama kazeri havizama hanua zama nunakamokema negesukea muse hugaha'e.
55 καὶ ἡ ἀδελφή σου Σοδομα καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῆς ἀποκατασταθήσονται καθὼς ἦσαν ἀπ’ ἀρχῆς καὶ Σαμάρεια καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῆς ἀποκατασταθήσονται καθὼς ἦσαν ἀπ’ ἀρχῆς καὶ σὺ καὶ αἱ θυγατέρες σου ἀποκατασταθήσεσθε καθὼς ἀπ’ ἀρχῆς ἦτε
Hagi Sodomu'ene mofane'aramimo'zane, Sameria'ene mofane'aramimo'zanena, ete ko'ma mani'nazankna hu'za knare hu'za manisagenka, kagrane mofanekanena ana huta koma mani'nazankna huta knare huta manigahaze.
56 καὶ εἰ μὴ ἦν Σοδομα ἡ ἀδελφή σου εἰς ἀκοὴν ἐν τῷ στόματί σου ἐν ταῖς ἡμέραις ὑπερηφανίας σου
Hagi ko'ma knare hunka mani'nenka kavufga rama hana knafina, Sodomuna kefenkami atrenka mago kea huomi'nane.
57 πρὸ τοῦ ἀποκαλυφθῆναι τὰς κακίας σου ὃν τρόπον νῦν ὄνειδος εἶ θυγατέρων Συρίας καὶ πάντων τῶν κύκλῳ αὐτῆς θυγατέρων ἀλλοφύλων τῶν περιεχουσῶν σε κύκλῳ
Hianangi e'i ana kefo avu'ava zankamo'a eama hige'za maka vahe'mo'za ke'naze. Hagi menina Siria mofa'nemozane, agri tava'ontema manigagi'naza kumapi mofa'nemofozane, Filistia mofa'nemo'zanena hunte'za kagiza neraze.
58 τὰς ἀσεβείας σου καὶ τὰς ἀνομίας σου σὺ κεκόμισαι αὐτάς λέγει κύριος
Hagi monko avu'ava'ma hunka kasrino hi'mnagema hu'nea avu'ava'ma hu'nana zantera, mizama'a erigahane huno Ra Anumzamo'a hu'ne.
59 τάδε λέγει κύριος καὶ ποιήσω ἐν σοὶ καθὼς ἐποίησας ὡς ἠτίμωσας ταῦτα τοῦ παραβῆναι τὴν διαθήκην μου
E'ina hu'negu Ra Anumzana miko zama kegava hu'nea Anumzamo'a huno, kagrama hu'nana kavukva zante kazeri havi'zana hugahue. Na'ankure huvempama hunka Nagri'enema huhagerafi'nana kea ruhantagi'nane.
60 καὶ μνησθήσομαι ἐγὼ τῆς διαθήκης μου τῆς μετὰ σοῦ ἐν ἡμέραις νηπιότητός σου καὶ ἀναστήσω σοι διαθήκην αἰώνιον
Hianagi ko'ma osi'ma mani'nanke'nama kagranema huhagerafi'noa huvempa kegu nagesa nentahi'na, ana huhagerafi huvempagea eri hankaveti'nena mevava huhagerafi huvempage megahie.
61 καὶ μνησθήσῃ τὴν ὁδόν σου καὶ ἐξατιμωθήσῃ ἐν τῷ ἀναλαβεῖν σε τὰς ἀδελφάς σου τὰς πρεσβυτέρας σου σὺν ταῖς νεωτέραις σου καὶ δώσω αὐτάς σοι εἰς οἰκοδομὴν καὶ οὐκ ἐκ διαθήκης σου
Hagi nunaka'amo'ene negagana'enema kagrite'ma ne-esakenka kagrama hu'nana avu'ava zanku kagesa nentahinka kagazegu hugahane. Hagi nunaka'amofone negagananena mofaka'ararenkna hu'na kamigahuanagi, huhagerafi huvempa kema hu'noa zantera onkamigahuanki, amne kamigahue.
62 καὶ ἀναστήσω ἐγὼ τὴν διαθήκην μου μετὰ σοῦ καὶ ἐπιγνώσῃ ὅτι ἐγὼ κύριος
Hagi huhagerafi huvempa kea kagri'ene eri kasefa hu'na hanugenka, Nagrikura Ra Anumza mani'ne hunka kenka antahinka hugahane.
63 ὅπως μνησθῇς καὶ αἰσχυνθῇς καὶ μὴ ᾖ σοι ἔτι ἀνοῖξαι τὸ στόμα σου ἀπὸ προσώπου τῆς ἀτιμίας σου ἐν τῷ ἐξιλάσκεσθαί μέ σοι κατὰ πάντα ὅσα ἐποίησας λέγει κύριος
Hagi maka kumi'ma hu'nana kumika'ama atregantesugenka ana zanku'ma kagesama nentahisunka, kagazegu nehunka mago kea osu akohenka manigahane huno Anumzana miko zama kegava hu'nea Ra Anumzamo'a hu'ne.

< Ἰεζεκιήλ 16 >