< Βασιλειῶν Αʹ 30 >

1 καὶ ἐγενήθη εἰσελθόντος Δαυιδ καὶ τῶν ἀνδρῶν αὐτοῦ εἰς Σεκελακ τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ καὶ Αμαληκ ἐπέθετο ἐπὶ τὸν νότον καὶ ἐπὶ Σεκελακ καὶ ἐπάταξεν τὴν Σεκελακ καὶ ἐνεπύρισεν αὐτὴν ἐν πυρί
Hagi 3'a zage kna evutege'za Deviti'ene sondia vahe'amo'zanena Ziklag kumate uhanati'za ome kazana, Ameleki vahe'mo'za ha' eme hu'za, Ziklagi kuma'ene Negevi kuma'enana teve taginte'za kre'naze.
2 καὶ τὰς γυναῖκας καὶ πάντα τὰ ἐν αὐτῇ ἀπὸ μικροῦ ἕως μεγάλου οὐκ ἐθανάτωσαν ἄνδρα καὶ γυναῖκα ἀλλ’ ᾐχμαλώτευσαν καὶ ἀπῆλθον εἰς τὴν ὁδὸν αὐτῶν
Hagi Ameleki sondia vahe'mo'za ana kumate a'mofavrene maka vahe'enena zamahe ofri amne zamavare'za vu'naze.
3 καὶ ἦλθεν Δαυιδ καὶ οἱ ἄνδρες αὐτοῦ εἰς τὴν πόλιν καὶ ἰδοὺ ἐμπεπύρισται ἐν πυρί αἱ δὲ γυναῖκες αὐτῶν καὶ οἱ υἱοὶ αὐτῶν καὶ αἱ θυγατέρες αὐτῶν ᾐχμαλωτευμένοι
Hagi Deviti'ene sondia vahe'anema Ziklagi kumate'ma ehanati'za kazana, kumazmia teve taginente'za a'mofavrene mofa'nene ne' mofavrezamia mika zamavare'za vu'nage'za eme ke'naze.
4 καὶ ἦρεν Δαυιδ καὶ οἱ ἄνδρες αὐτοῦ τὴν φωνὴν αὐτῶν καὶ ἔκλαυσαν ἕως ὅτου οὐκ ἦν ἐν αὐτοῖς ἰσχὺς ἔτι κλαίειν
Ana'ma hazazanku Deviti'ene sondia vahe'anena tusiza hu'za zavira netageno hankave'zimia omanege'za mago'anena zavira ote'naze.
5 καὶ ἀμφότεραι αἱ γυναῖκες Δαυιδ ᾐχμαλωτεύθησαν Αχινοομ ἡ Ιεζραηλῖτις καὶ Αβιγαια ἡ γυνὴ Ναβαλ τοῦ Καρμηλίου
Hagi anampina ana vahe'mo'za Devitina tare a'trema'a, Jezrili kumateti a' Ahinoamune, Kameli kumateti Nebali kento a'ma eri'nea a' Abigelinena zanavre'za vu'naze.
6 καὶ ἐθλίβη Δαυιδ σφόδρα ὅτι εἶπεν ὁ λαὸς λιθοβολῆσαι αὐτόν ὅτι κατώδυνος ψυχὴ παντὸς τοῦ λαοῦ ἑκάστου ἐπὶ τοὺς υἱοὺς αὐτοῦ καὶ ἐπὶ τὰς θυγατέρας αὐτοῦ καὶ ἐκραταιώθη Δαυιδ ἐν κυρίῳ θεῷ αὐτοῦ
Hagi Deviti'a ranknazampi mani'ne. Na'ankure agranema vanoma nehaza vene'nemo'za a'mofavre zamigura tusiza hu'za zamasunkura nehu'za Devitina havenkno ahegahune hu'naze. Hianagi Deviti'a Ra Anumzana Anumzama'amofontega nunamu higeno, Anumzamo'a hanave ami'ne.
7 καὶ εἶπεν Δαυιδ πρὸς Αβιαθαρ τὸν ἱερέα υἱὸν Αχιμελεχ προσάγαγε τὸ εφουδ
Anante Deviti'a pristi ne' Ahimeleki nemofo Abiata asamino, muse hugantoanki 12fua havema me'nea kukenama pristi vahe'mo'za zamimizare'ma nentaza kukena erinka eno, higeno Abiata'a ana kukena erino e'ne.
8 καὶ ἐπηρώτησεν Δαυιδ διὰ τοῦ κυρίου λέγων εἰ καταδιώξω ὀπίσω τοῦ γεδδουρ τούτου εἰ καταλήμψομαι αὐτούς καὶ εἶπεν αὐτῷ καταδίωκε ὅτι καταλαμβάνων καταλήμψῃ καὶ ἐξαιρούμενος ἐξελῇ
Anante Deviti'a Ra Anumzamofona amanage huno antahige'ne, Knare ana vahera zamarotgo hu'na ome zamazerigahufi? Higeno Ra Anumzamo'a asamino, Kagra amane ome zamazerinka ana maka vahe'ene a'mofavrenena zamagu vazigahananki zamarotgo hunka vuo huno asami'ne.
9 καὶ ἐπορεύθη Δαυιδ αὐτὸς καὶ οἱ ἑξακόσιοι ἄνδρες μετ’ αὐτοῦ καὶ ἔρχονται ἕως τοῦ χειμάρρου Βοσορ καὶ οἱ περισσοὶ ἔστησαν
Hagi Deviti'a 600'a sondia vahe'a zamavareno Besori tinkrahopi uravao hu'naze.
10 καὶ κατεδίωξεν ἐν τετρακοσίοις ἀνδράσιν ὑπέστησαν δὲ διακόσιοι ἄνδρες οἵτινες ἐκάθισαν πέραν τοῦ χειμάρρου τοῦ Βοσορ
Hanki ana tinkrahopina 200'a sondia vahe'mo'za zamavaresragu hu'za umanizage'za, Deviti'enena 400'a sondia vahe'mo'zaana vahera zamarotago hu'za vu'naze.
11 καὶ εὑρίσκουσιν ἄνδρα Αἰγύπτιον ἐν ἀγρῷ καὶ λαμβάνουσιν αὐτὸν καὶ ἄγουσιν αὐτὸν πρὸς Δαυιδ ἐν ἀγρῷ καὶ διδόασιν αὐτῷ ἄρτον καὶ ἔφαγεν καὶ ἐπότισαν αὐτὸν ὕδωρ
Hagi sondia vahe'amo'za, mago Isipi ne' ome nege'za, avre'za Devitinte e'naze. Hagi ana nera zamagra bretine tinena amizageno ne'ne.
12 καὶ διδόασιν αὐτῷ κλάσμα παλάθης καὶ ἔφαγεν καὶ κατέστη τὸ πνεῦμα αὐτοῦ ἐν αὐτῷ ὅτι οὐ βεβρώκει ἄρτον καὶ οὐ πεπώκει ὕδωρ τρεῖς ἡμέρας καὶ τρεῖς νύκτας
Hagi mago'a fiki raga'a regripe'za eri'nazane, waini raga eri'nazana ana nera ami'naze. Na'ankure agra ne'zane tinena 3'a zagene hanine oneneanki'za ami'zageno neno hanavea eri'ne.
13 καὶ εἶπεν αὐτῷ Δαυιδ τίνος σὺ εἶ καὶ πόθεν εἶ καὶ εἶπεν τὸ παιδάριον τὸ Αἰγύπτιον ἐγώ εἰμι δοῦλος ἀνδρὸς Αμαληκίτου καὶ κατέλιπέν με ὁ κύριός μου ὅτι ἠνωχλήθην ἐγὼ σήμερον τριταῖος
Hagi Deviti'a ana nera antahigeno, Kagra igati ne' mani'nane? Higeno ana ne'mo'a kenona huno, nagra Isipi neki'na, Ameleki vahe'mokizmi eri'za ne' mani'noe. Hagi kvanimo'a kri erugeno eme natreno vige'na 3'a kna mani'noe.
14 καὶ ἡμεῖς ἐπεθέμεθα ἐπὶ νότον τοῦ Χολθι καὶ ἐπὶ τὰ τῆς Ιουδαίας μέρη καὶ ἐπὶ νότον Χελουβ καὶ τὴν Σεκελακ ἐνεπυρίσαμεν ἐν πυρί
Tagra Negevi kaziga vuta Kereti vahe'ene Juda vahe'ene Kalepi vahe ha' ome huzamanteteta, Ziklag kumara teve ome taginteta negreta e'none.
15 καὶ εἶπεν πρὸς αὐτὸν Δαυιδ εἰ κατάξεις με ἐπὶ τὸ γεδδουρ τοῦτο καὶ εἶπεν ὄμοσον δή μοι κατὰ τοῦ θεοῦ μὴ θανατώσειν με καὶ μὴ παραδοῦναί με εἰς χεῖρας τοῦ κυρίου μου καὶ κατάξω σε ἐπὶ τὸ γεδδουρ τοῦτο
Hagi Deviti'a ana nera antahigeno, Kagra knare navrenka ana Ameleki vahetera vugahano? Higeno ana ne'mo'a huno, Kavre'na vugahuanagi, kagra Ra Anumzamofo agifi huvempage hunka nagrira nahe ofrige, kvani'amofo azampi navrenka ome ogantegahue hunka huvempage hutege'na, kavre'na va'neno.
16 καὶ κατήγαγεν αὐτὸν ἐκεῖ καὶ ἰδοὺ οὗτοι διακεχυμένοι ἐπὶ πρόσωπον πάσης τῆς γῆς ἐσθίοντες καὶ πίνοντες καὶ ἑορτάζοντες ἐν πᾶσι τοῖς σκύλοις τοῖς μεγάλοις οἷς ἔλαβον ἐκ γῆς ἀλλοφύλων καὶ ἐκ γῆς Ιουδα
Hagi ana Isipi ne'mo'a, Devitina avreno Ameleki vahe'ma mani'narega vigeno ome keana, Ameleki vahe'mo'za umani emani hu'neza ne'za kre'za nene'za musenkase nehu'za mani'naze. Na'ankure Filistia vahe mopafinti'ene Juda vahe mopafinti'ma rama'a zama eri'za e'naza zanku musenkase nehazageno zamage'ne.
17 καὶ ἦλθεν ἐπ’ αὐτοὺς Δαυιδ καὶ ἐπάταξεν αὐτοὺς ἀπὸ ἑωσφόρου ἕως δείλης καὶ τῇ ἐπαύριον καὶ οὐκ ἐσώθη ἐξ αὐτῶν ἀνὴρ ὅτι ἀλλ’ ἢ τετρακόσια παιδάρια ἃ ἦν ἐπιβεβηκότα ἐπὶ τὰς καμήλους καὶ ἔφυγον
Hagi Deviti'a sondia vahe'ane ana kumate umani'nageno rehanima hiama'a hara erigafa hu'za nehzageno, vuno kotuno anante knamofona kinaga omese'ne. Hagi ana ha'pina maka Ameleki vahera zamahe fri'ne. Hianagi 400'a vahe'moke'za kemori afutamimofo zamagumpi mani'za koro atre'za fre'naze.
18 καὶ ἀφείλατο Δαυιδ πάντα ἃ ἔλαβον οἱ Αμαληκῖται καὶ ἀμφοτέρας τὰς γυναῖκας αὐτοῦ ἐξείλατο
Hagi Deviti'a tare atrema'a neznavreno Ameleki vahe'mo'za eri'za e'naza zana maka ete eri vagare'ne.
19 καὶ οὐ διεφώνησεν αὐτοῖς ἀπὸ μικροῦ ἕως μεγάλου καὶ ἀπὸ τῶν σκύλων καὶ ἕως υἱῶν καὶ θυγατέρων καὶ ἕως πάντων ὧν ἔλαβον αὐτῶν τὰ πάντα ἐπέστρεψεν Δαυιδ
Hagi mago zamo'a fanane osu'neanki, osi'zama razama mofa'nema nemofavreramina nezamavareno, maka zazmima eri'za e'nazana eri vagareno Deviti'a vu'ne.
20 καὶ ἔλαβεν Δαυιδ πάντα τὰ ποίμνια καὶ τὰ βουκόλια καὶ ἀπήγαγεν ἔμπροσθεν τῶν σκύλων καὶ τοῖς σκύλοις ἐκείνοις ἐλέγετο ταῦτα τὰ σκῦλα Δαυιδ
Hagi maka bulimakaone, sipisipi afutaminema Ameleki vahe'mo'zama avre'za vu'naza zana maka Devitia erino ne-ege'za ha'ma ome hu'za eri'za bulimakaone sipisipi afutaminena avregota hu'za ne-eza amanage hu'naze, Deviti'ma ha'ma huno eri'nea zantamine.
21 καὶ παραγίνεται Δαυιδ πρὸς τοὺς διακοσίους ἄνδρας τοὺς ἐκλυθέντας τοῦ πορεύεσθαι ὀπίσω Δαυιδ καὶ ἐκάθισεν αὐτοὺς ἐν τῷ χειμάρρῳ τῷ Βοσορ καὶ ἐξῆλθον εἰς ἀπάντησιν Δαυιδ καὶ εἰς ἀπάντησιν τοῦ λαοῦ τοῦ μετ’ αὐτοῦ καὶ προσήγαγεν Δαυιδ ἕως τοῦ λαοῦ καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν τὰ εἰς εἰρήνην
Higeno Besori tinte'ma 200'a vahe'ma hankavezimi omanege'za emeni'nare uhanatige'za, ana vahe'mo'za Devitine agri'enema aza vahera nezamage'za hu frufra ke huzamantageno, Deviti'enena muse nehuno hu frufra huzmante'ne.
22 καὶ ἀπεκρίθη πᾶς ἀνὴρ λοιμὸς καὶ πονηρὸς τῶν ἀνδρῶν τῶν πολεμιστῶν τῶν πορευθέντων μετὰ Δαυιδ καὶ εἶπαν ὅτι οὐ κατεδίωξαν μεθ’ ἡμῶν οὐ δώσομεν αὐτοῖς ἐκ τῶν σκύλων ὧν ἐξειλάμεθα ὅτι ἀλλ’ ἢ ἕκαστος τὴν γυναῖκα αὐτοῦ καὶ τὰ τέκνα αὐτοῦ ἀπαγέσθωσαν καὶ ἀποστρεφέτωσαν
Hagi Deviti'enema hate'ma vu'naza vahepintira mago'a hazenke vahe'mo'za, anage hu'naze, Zamagra tagri'enena ovu'nazankita ha'pinti'ma eri'nona zantamina refko huta ozamigahunanki, a'mofavre'zimige zaminunke'za zamavare'za vugahaze.
23 καὶ εἶπεν Δαυιδ οὐ ποιήσετε οὕτως μετὰ τὸ παραδοῦναι τὸν κύριον ἡμῖν καὶ φυλάξαι ἡμᾶς καὶ παρέδωκεν κύριος τὸν γεδδουρ τὸν ἐπερχόμενον ἐφ’ ἡμᾶς εἰς χεῖρας ἡμῶν
Hu'neanagi Deviti'a amanage hu'ne, Nafuheta Ra Anumzamo tami'nea zantamina anara osugahune. Agrake taza nehigeta kumatima eri haviza hu'naza vahera zamaheta ete mikazana erita e'nonku, tagragukera ontahigahune.
24 καὶ τίς ὑπακούσεται ὑμῶν τῶν λόγων τούτων ὅτι οὐχ ἧττον ὑμῶν εἰσιν διότι κατὰ τὴν μερίδα τοῦ καταβαίνοντος εἰς πόλεμον οὕτως ἔσται ἡ μερὶς τοῦ καθημένου ἐπὶ τὰ σκεύη κατὰ τὸ αὐτὸ μεριοῦνται
Hagi iza tamagri kegura tamage huno hugnarera hugahie? Hagi fenotire'ma kegava hu'za hate'ma ovu'naza vahe'ene hate'ma vu'naza vahe'enena, maka zana ana avamenteke refko huta erigahune.
25 καὶ ἐγενήθη ἀπὸ τῆς ἡμέρας ἐκείνης καὶ ἐπάνω καὶ ἐγένετο εἰς πρόσταγμα καὶ εἰς δικαίωμα τῷ Ισραηλ ἕως τῆς σήμερον
Hagi Devitima e'ina'ma hu'nea zamo'a mago kasegegna huno Israeli vahepina me'negeno eno, meni ama knarera ehanati'ne.
26 καὶ ἦλθεν Δαυιδ εἰς Σεκελακ καὶ ἀπέστειλεν τοῖς πρεσβυτέροις Ιουδα τῶν σκύλων καὶ τοῖς πλησίον αὐτοῦ λέγων ἰδοὺ ἀπὸ τῶν σκύλων τῶν ἐχθρῶν κυρίου
Hagi Deviti'ma Ziklag kumate'ma unehanatino'a hapinti'ma eri'nea zantamina rone'amokizmi Juda ranra vahe'mokizmi refko huntenezmanteno, ana vahera anage huno zamasami'ne, Ama muse zana Ra Anumzamofo ha' vahe'mokizmi zantami erita e'nonaza, mago'a refko huta eme neramune.
27 τοῖς ἐν Βαιθσουρ καὶ τοῖς ἐν Ραμα νότου καὶ τοῖς ἐν Ιεθθορ
Hagi ana'ma eri'nea zantamima musezane huno refko'ma huzami'nea kumatamimofo zamagi'a amana hu'ne, Betelima nemaniza vahe'ma, Negevi ka'ma kokampi nemaniza vahe'ma Ramuti kumate'ma nemaniza vahe'ma, Jatiri kumate'ma nemaniza vahe'ma,
28 καὶ τοῖς ἐν Αροηρ καὶ τοῖς Αμμαδι καὶ τοῖς ἐν Σαφι καὶ τοῖς ἐν Εσθιε καὶ τοῖς ἐν Γεθ καὶ τοῖς ἐν Κιναν καὶ τοῖς ἐν Σαφεκ καὶ τοῖς ἐν Θιμαθ
Aroeri kumate'ma nemaniza vahe'ma, Sifmoti kumate'ma nemaniza vahe'ma Estemoa rankumate'ma nemaniza vahe'ma,
29 καὶ τοῖς ἐν Καρμήλῳ καὶ τοῖς ἐν ταῖς πόλεσιν τοῦ Ιεραμηλι καὶ τοῖς ἐν ταῖς πόλεσιν τοῦ Κενεζι
Rakali kumate'ma nemaniza vahe'ma Jerameri rankumapi nemaniza vahe'ma, Kin rankumapi nemaniza vahe'ma,
30 καὶ τοῖς ἐν Ιεριμουθ καὶ τοῖς ἐν Βηρσαβεε καὶ τοῖς ἐν Νοο
Homa kumate'ma nemaniza vahe'ma, Bor-asani kumate'ma nemaniza vahe'ma, Ataki kumate'ma nemaniza vahe'ma,
31 καὶ τοῖς ἐν Χεβρων καὶ εἰς πάντας τοὺς τόπους οὓς διῆλθεν Δαυιδ ἐκεῖ αὐτὸς καὶ οἱ ἄνδρες αὐτοῦ
Hebroni rankumate'ma nemaniza vahetega ana zantamina refako hutregeno vu'ne. Ana nehuno koma sondia vahe'anema vano hu'nea kaziga maka ana fenozana refko huno zami'ne.

< Βασιλειῶν Αʹ 30 >