< Προς Γαλατας 2 >
1 Ἔπειτα διὰ δεκατεσσάρων ἐτῶν πάλιν ἀνέβην εἰς Ἱεροσόλυμα μετὰ Βαρνάβα, συμπαραλαβὼν καὶ Τίτον·
Pea hili ʻae taʻu ʻe hongofulu ma fā, pea u toe ʻalu hake ki Selūsalema mo Pānepasa, peau ʻave ʻa Taitusi foki.
2 ἀνέβην δὲ κατὰ ἀποκάλυψιν· καὶ ἀνεθέμην αὐτοῖς τὸ εὐαγγέλιον ὃ κηρύσσω ἐν τοῖς ἔθνεσι, κατ᾽ ἰδίαν δὲ τοῖς δοκοῦσι, μήπως εἰς κενὸν τρέχω ἢ ἔδραμον.
Naʻaku ʻalu hake ʻi hono fakahā mai, ʻo fakaʻilo atu kiate kinautolu ʻae ongoongolelei ko ia ʻaia ʻoku ou malangaʻaki ki he ngaahi Senitaile, ka ʻi he fufū pe kiate kinautolu taki taha naʻe ongoongo, telia naʻa ʻiloange, ʻoku ou lele pe kuo u lele taʻeʻaonga.
3 ἀλλ᾽ οὐδὲ Τίτος ὁ σὺν ἐμοί, Ἕλλην ὤν, ἠναγκάσθη περιτμηθῆναι,
Pea ko Taitusi, ko e Kiliki, naʻe ʻiate au ia, naʻe ʻikai siʻi te nau fekau ke kamu ia:
4 διὰ δὲ τοὺς παρεισάκτους ψευδαδέλφους, οἵτινες παρεισῆλθον κατασκοπῆσαι τὴν ἐλευθερίαν ἡμῶν ἣν ἔχομεν ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ, ἵνα ἡμᾶς καταδουλώσωνται·
Pea koeʻuhi ko e kāinga loi naʻe omi fakafufū, ʻonau hū fakafufū mai ke matakiʻi ʻetau tauʻatāina, ʻaia ʻoku tau maʻu ʻia Kalaisi Sisu, koeʻuhi ke nau fakapōpulaʻi ʻakitautolu:
5 οἷς οὐδὲ πρὸς ὥραν εἴξαμεν τῇ ὑποταγῇ, ἵνα ἡ ἀλήθεια τοῦ εὐαγγελίου διαμείνῃ πρὸς ὑμᾶς.
Pea naʻe ʻikai siʻi te mau fakavaivai ki ai ʻi ha feituʻulaʻā siʻi ʻe taha; koeʻuhi ke ʻiate kimoutolu maʻuaipē ʻae moʻoni ʻoe ongoongolelei.
6 ἀπὸ δὲ τῶν δοκούντων εἶναί τι, ὁποῖοί ποτε ἦσαν οὐδέν μοι διαφέρει· πρόσωπον Θεὸς ἀνθρώπου οὐ λαμβάνει· ἐμοὶ γὰρ οἱ δοκοῦντες οὐδὲν προσανέθεντο,
Pea koeʻuhi ko kinautolu naʻe lahi hake, (neongo ʻenau lahi, koeʻumaʻā ia kiate au: ʻoku ʻikai filifilimānako ʻae ʻOtua ki he tangata: ) he ko kinautolu naʻe lahi, naʻe ʻikai te nau fakahā ha meʻa foʻou kiate au:
7 ἀλλὰ τοὐναντίον ἰδόντες ὅτι πεπίστευμαι τὸ εὐαγγέλιον τῆς ἀκροβυστίας καθὼς Πέτρος τῆς περιτομῆς·
Kae kehe, ʻi heʻenau mamata kuo tuku kiate au ʻae ongoongolelei ki he taʻekamu, ʻo hangē [ko e tuku ]kia Pita ʻaia ʻoe kamu;
8 ὁ γὰρ ἐνεργήσας Πέτρῳ εἰς ἀποστολὴν τῆς περιτομῆς ἐνήργησε καὶ ἐμοὶ εἰς τὰ ἔθνη·
(He ko ia naʻa ne ngāue mālohi ʻia Pita ki he ngāue fakaʻaposetolo ki he kamu, ko ia ia naʻe mālohi ʻiate au ki he kakai Senitaile: )
9 καὶ γνόντες τὴν χάριν τὴν δοθεῖσάν μοι, Ἰάκωβος καὶ Κηφᾶς καὶ Ἰωάννης, οἱ δοκοῦντες στῦλοι εἶναι, δεξιὰς ἔδωκαν ἐμοὶ καὶ Βαρνάβᾳ κοινωνίας, ἵνα ἡμεῖς εἰς τὰ ἔθνη, αὐτοὶ δὲ εἰς τὴν περιτομήν·
Pea kuo mamata ʻa Semisi, mo Kifasi, mo Sione, ʻakinautolu naʻe hangē ko e ngaahi pou, ki he ʻofa kuo foaki kiate au, naʻa nau tuku mai kiate au mo Pānepasa ʻae nima toʻomataʻu ʻoe feʻofoʻofani: ke ma [ʻalu ]ki he kakai Senitaile, ka ko kinautolu ki he kamu.
10 μόνον τῶν πτωχῶν ἵνα μνημονεύωμεν, ὃ καὶ ἐσπούδασα αὐτὸ τοῦτο ποιῆσαι.
[ʻO nau pehē ]pe, kema manatu ki he kakai masiva; ʻae meʻa ko ia foki naʻaku fie fai ki ai.
11 Ὅτε δὲ ἦλθε Πέτρος εἰς Ἀντιόχειαν, κατὰ πρόσωπον αὐτῷ ἀντέστην, ὅτι κατεγνωσμένος ἦν.
Pea ʻi he hoko ʻa Pita ki ʻAniteoke, naʻaku tuʻu hake ʻo valoki ia, koeʻuhi naʻe totonu hono valokiʻi.
12 πρὸ τοῦ γὰρ ἐλθεῖν τινας ἀπὸ Ἰακώβου μετὰ τῶν ἐθνῶν συνήσθιεν· ὅτε δὲ ἦλθον, ὑπέστελλε καὶ ἀφώριζεν ἑαυτόν, φοβούμενος τοὺς ἐκ περιτομῆς.
Koeʻuhi ʻi he teʻeki ai haʻu ʻae niʻihi mei ʻa Semisi, naʻe kai fakataha ia mo e kakai Senitaile: ka ʻi heʻenau hoko mai, naʻe mahuʻi ʻo ne fakamavae ia, ko e manavahē kiate kinautolu ʻoe kamu.
13 καὶ συνυπεκρίθησαν αὐτῷ καὶ οἱ λοιποὶ Ἰουδαῖοι, ὥστε καὶ Βαρνάβας συναπήχθη αὐτῶν τῇ ὑποκρίσει.
Pea fai mālualoi mo ia ʻa hono toe ʻoe kau Siu foki; ko ia naʻe ʻauhia ai foki ʻa Pānepasa ʻi heʻenau mālualoi.
14 ἀλλ᾽ ὅτε εἶδον ὅτι οὐκ ὀρθοποδοῦσι πρὸς τὴν ἀλήθειαν τοῦ εὐαγγελίου, εἶπον τῷ Πέτρῳ ἔμπροσθεν πάντων· εἰ σὺ Ἰουδαῖος ὑπάρχων ἐθνικῶς ζῇς καὶ οὐκ Ἰουδαϊκῶς, τί τὰ ἔθνη ἀναγκάζεις ἰουδαΐζειν;
Ka ʻi heʻeku mamata naʻe ʻikai te nau ʻaʻeva totonu, ʻo fakatatau ki he moʻoni ʻoe ongoongolelei, ne u pehē ai kia Pita, ʻi he ʻao ʻokinautolu kotoa pē, “Kapau ko koe, ko e Siu, ʻoku ke fai ʻo fakatatau ki he anga ʻoe kakai Senitaile, kae ʻikai hangē ko e kakai Siu, ko e hā ʻoku ke puleʻi ai ʻae kakai Senitaile ke fai ʻo hangē ko e kakai Siu?”
15 Ἡμεῖς φύσει Ἰουδαῖοι καὶ οὐκ ἐξ ἐθνῶν ἁμαρτωλοί,
Ko kitautolu ʻoku tupu ko e kakai Siu, ka ʻoku ʻikai ko e “kau angahala ʻae kakai Senitaile,”
16 εἰδότες [δὲ] ὅτι οὐ δικαιοῦται ἄνθρωπος ἐξ ἔργων νόμου ἐὰν μὴ διὰ πίστεως Ἰησοῦ Χριστοῦ, καὶ ἡμεῖς εἰς Χριστὸν Ἰησοῦν ἐπιστεύσαμεν, ἵνα δικαιωθῶμεν ἐκ πίστεως Χριστοῦ καὶ οὐκ ἐξ ἔργων νόμου, διότι οὐ δικαιωθήσεται ἐξ ἔργων νόμου πᾶσα σάρξ.
ʻOku tau ʻilo ʻoku ʻikai fakatonuhia ha tangata ʻe he ngaahi ngāue ʻoe fono, ka ʻi he tui ʻa Sisu Kalaisi, kuo tau tui kia Sisu Kalaisi, koeʻuhi ke fakatonuhia ʻakitautolu ʻe he tui ʻa Kalaisi, kae ʻikai ʻi he ngaahi ngāue ʻoe fono: he ʻoku ʻikai fakatonuhiaʻi ha tokotaha ʻe he ngaahi ngāue ʻoe fono.
17 εἰ δὲ ζητοῦντες δικαιωθῆναι ἐν Χριστῷ εὑρέθημεν καὶ αὐτοὶ ἁμαρτωλοί, ἆρα Χριστὸς ἁμαρτίας διάκονος; μὴ γένοιτο.
Pea ka lolotonga ʻetau kumi ke tau tonuhia meia Kalaisi, kuo ʻilo ʻakitautolu ko e kau angahala, pea kuo hoko ai ʻa Kalaisi ko e tauhi ʻoe angahala? ʻIkai ʻaupito.
18 εἰ γὰρ ἃ κατέλυσα ταῦτα πάλιν οἰκοδομῶ, παραβάτην ἐμαυτὸν συνίστημι.
He kapau ʻoku ou toe langaʻi ʻae ngaahi meʻa naʻaku fakaʻauha, ta ʻoku ou ngaohi au ko e angahala.
19 ἐγὼ γὰρ διὰ νόμου νόμῳ ἀπέθανον, ἵνα Θεῷ ζήσω.
He ko e meʻa ʻi he fono kuo mate ai au ki he fono, koeʻuhi ke u moʻui ki he ʻOtua.
20 Χριστῷ συνεσταύρωμαι· ζῶ δὲ οὐκέτι ἐγώ, ζῇ δὲ ἐν ἐμοὶ Χριστός· ὃ δὲ νῦν ζῶ ἐν σαρκί, ἐν πίστει ζῶ τῇ τοῦ υἱοῦ τοῦ Θεοῦ τοῦ ἀγαπήσαντός με καὶ παραδόντος ἑαυτὸν ὑπὲρ ἐμοῦ.
Kuo tutuki au ke mate ʻo hangē ko Kalaisi: ka ʻoku ou moʻui; ka ʻoku ʻikai ko au, ka ko Kalaisi ʻoku moʻui ʻiate au: pea ko ʻeku moʻui eni ʻi he kakano, ʻoku ou moʻui ʻi he tui ki he ʻAlo ʻoe ʻOtua, ʻaia naʻe ʻofa kiate au, ʻo ne foaki ia ʻe ia koeʻuhi ko au.
21 Οὐκ ἀθετῶ τὴν χάριν τοῦ Θεοῦ· εἰ γὰρ διὰ νόμου δικαιοσύνη, ἄρα Χριστὸς δωρεὰν ἀπέθανεν.
ʻOku ʻikai te u fakataʻeʻaonga ʻae ʻofa ʻae ʻOtua: he kapau ʻoku mei he fono ʻae fakatonuhia, pea tā kuo pekia taʻeʻaonga ʻa Kalaisi.