< Maatoosa 20 >
1 “Xoossaa kawotethay ba woyniya giddon oosanchchota kera oosisanaw wontta guura keyida keethaawa daanees.
Ὁμοία γάρ ἐστιν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν ἀνθρώπῳ οἰκοδεσπότῃ, ὅστις ἐξῆλθεν ἅμα πρωῒ μισθώσασθαι ἐργάτας εἰς τὸν ἀμπελῶνα αὐτοῦ.
2 I he oosanchchotas hachchi hachchi issi dinaare qanxanaw enttara giigidi, entta ba woyniya giddo yeddis.
Καὶ συμφωνήσας μετὰ τῶν ἐργατῶν ἐκ δηναρίου τὴν ἡμέραν, ἀπέστειλεν αὐτοὺς εἰς τὸν ἀμπελῶνα αὐτοῦ.
3 “Qassi wonttafe heedzu saate gidishin keyidi ooso dhayidi giya bolla eqida hara asata demmis.
Καὶ ἐξελθὼν περὶ τρίτην ὥραν, εἶδεν ἄλλους ἑστῶτας ἐν τῇ ἀγορᾷ ἀργούς·
4 I enttako, ‘Hintteka ta woyniya giddo bidi oothite, taani hinttew bessiya gatiya qanxana’ yaagis.
καὶ ἐκείνοις εἶπεν, Ὑπάγετε καὶ ὑμεῖς εἰς τὸν ἀμπελῶνα, καὶ ὃ ἐὰν ᾖ δίκαιον δώσω ὑμῖν.
5 Enttika bidosona. Qassika I usuppun saateninne uddufun saaten keyidi hessada oothis.
Οἱ δὲ ἀπῆλθον. Πάλιν ἐξελθὼν περὶ ἕκτην καὶ ἐνάτην ὥραν, ἐποίησεν ὡσαύτως.
6 Tammanne issi saate gidishin I keyaa wode harati yan eqqidayssata demmidi, ‘Hintte ooso oothonna gallas kumethi hayssan ays eqqidi pee7idetii?’ yaagis.
Περὶ δὲ τὴν ἑνδεκάτην ὥραν ἐξελθών, εὗρεν ἄλλους ἑστῶτας ἀργούς, καὶ λέγει αὐτοῖς, Τί ὧδε ἑστήκατε ὅλην τὴν ἡμέραν ἀργοί;
7 “Entti zaaridi, ‘Nuna kera oosisiya asi dhayida gishossa’ yaagidosona. “Ikka, ‘Hintteka ta woyniya giddo bidi oothite’ yaagis.
Λέγουσιν αὐτῷ, Ὅτι οὐδεὶς ἡμᾶς ἐμισθώσατο. Λέγει αὐτοῖς, Ὑπάγετε καὶ ὑμεῖς εἰς τὸν ἀμπελῶνα, καὶ ὃ ἐὰν ᾖ δίκαιον λήψεσθε.
8 “Sa7i omarssin, woyniya goday oosanchchota halaqaakko, ‘Oosanchchota xeegada wurssethan ooso gelidayssatappe doomada koyro gelidayssata gakkanaw entta gatiya qanxa’ yaagis.
Ὀψίας δὲ γενομένης λέγει ὁ κύριος τοῦ ἀμπελῶνος τῷ ἐπιτρόπῳ αὐτοῦ, Κάλεσον τοὺς ἐργάτας, καὶ ἀπόδος αὐτοῖς τὸν μισθόν, ἀρξάμενος ἀπὸ τῶν ἐσχάτων ἕως τῶν πρώτων.
9 Tammanne issi saaten ooso oykkidayssati yidi, huu7en huu7en issi issi dinaare ekkidosona.
Καὶ ἐλθόντες οἱ περὶ τὴν ἑνδεκάτην ὥραν ἔλαβον ἀνὰ δηνάριον.
10 Koyro ooso oykkidayssati yidi, banttaw daro imettana gidi qoppidosona. Shin enttika huu7en huu7en issi issi dinaare ekkidosona.
Ἐλθόντες δὲ οἱ πρῶτοι ἐνόμισαν ὅτι πλείονα λήψονται· καὶ ἔλαβον καὶ αὐτοὶ ἀνὰ δηνάριον.
11 Bantta miishiya ekki simmidi keethaawa bolla zuuzummidosona.
Λαβόντες δὲ ἐγόγγυζον κατὰ τοῦ οἰκοδεσπότου,
12 ‘Hayssati guyeppe yidi issi saate xalaala oothidosona. Shin gallas kumethi awa suulan daaburidi pee7ida nuura entti waanidi issino gidoona’ yaagidosona.
λέγοντες ὅτι Οὗτοι οἱ ἔσχατοι μίαν ὥραν ἐποίησαν, καὶ ἴσους ἡμῖν αὐτοὺς ἐποίησας, τοῖς βαστάσασι τὸ βάρος τῆς ἡμέρας καὶ τὸν καύσωνα.
13 “Woyniya keethaaway oosanchchotappe issuwako, ‘Ta ishaw, taani nena qohabikke; ne taara giigiday issi dinaaressa gidennee?
Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν ἑνὶ αὐτῶν, Ἑταῖρε, οὐκ ἀδικῶ σε· οὐχὶ δηναρίου συνεφώνησάς μοι;
14 Ne miishiya ekkada ne soo ba. Ta omarssi yidayssaskka neyssa mela immanaw koyays.
Ἆρον τὸ σὸν καὶ ὕπαγε· θέλω δὲ τούτῳ τῷ ἐσχάτῳ δοῦναι ὡς καὶ σοί.
15 Taani ta miishiyan koyidabaa oothanaw taw maati baawe? Woykko taani keeha gidida gisho neeni qanaatay?’ yaagis.
Ἢ οὐκ ἔξεστί μοι ποιῆσαι ὃ θέλω ἐν τοῖς ἐμοῖς; Εἰ ὁ ὀφθαλμός σου πονηρός ἐστιν, ὅτι ἐγὼ ἀγαθός εἰμι;
16 “Hessada ha77i dethan guye gididayssati sinthatana, sinthattidayssati qassi guyetana” yaagis.
Οὕτως ἔσονται οἱ ἔσχατοι πρῶτοι, καὶ οἱ πρῶτοι ἔσχατοι· πολλοὶ γάρ εἰσι κλητοί, ὀλίγοι δὲ ἐκλεκτοί.
17 Yesuusi Yerusalaame bishe, tammanne nam77u tamaareta dumma gaxa kessidi enttako yaagis:
Καὶ ἀναβαίνων ὁ Ἰησοῦς εἰς Ἱεροσόλυμα παρέλαβε τοὺς δώδεκα μαθητὰς κατ᾽ ἰδίαν ἐν τῇ ὁδῷ, καὶ εἶπεν αὐτοῖς,
18 “Be7ite, nuuni ha77i Yerusalaame buussa bolla de7oos. Yan Asa Na7ay kahine halaqatasinne higge asttamaaretas aadhdhi imettana. Enttika iya bolla hayqo pirdda pirddana.
Ἰδού, ἀναβαίνομεν εἰς Ἱεροσόλυμα, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδοθήσεται τοῖς ἀρχιερεῦσι καὶ γραμματεῦσι, καὶ κατακρινοῦσιν αὐτὸν θανάτῳ,
19 Iya Ayhude gidonna deriyas aathi immana. Entti iya kawushshana, garaafana, yaatidi iya masqaliya bolla kaqqana. Shin I heedzantho gallas hayqoppe denddana” yaagis.
καὶ παραδώσουσιν αὐτὸν τοῖς ἔθνεσιν εἰς τὸ ἐμπαῖξαι καὶ μαστιγῶσαι καὶ σταυρῶσαι· καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἀναστήσεται.
20 He wode Zabdiyoosa machchiya ba nam77u adde naytara Yesuusakko yada, iya sinthan gulbbatada issibaa iya woossasu.
Τότε προσῆλθεν αὐτῷ ἡ μήτηρ τῶν υἱῶν Ζεβεδαίου μετὰ τῶν υἱῶν αὐτῆς, προσκυνοῦσα καὶ αἰτοῦσά τι παρ᾽ αὐτοῦ.
21 Yesuusi iikko, “Ne ay koyay?” yaagis. Iya zaarada, “Ne kawotethan ha ta nam77u nayti issoy ne ushachchan issoy ne haddirssan utto garkkii!” yaagasu.
Ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ, Τί θέλεις; Λέγει αὐτῷ, Εἰπὲ ἵνα καθίσωσιν οὗτοι οἱ δύο υἱοί μου, εἷς ἐκ δεξιῶν σου, καὶ εἷς ἐξ εὐωνύμων σου, ἐν τῇ βασιλείᾳ σου.
22 Shin Yesuusi naytakko zaaridi, “Hintte ay woossiyako erekketa; taani uyanaw de7iya waaye xuu7aa uyanaw dandda7etii?” yaagis. Enttika, “Ee dandda7os” yaagidosona.
Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν, Οὐκ οἴδατε τί αἰτεῖσθε. Δύνασθε πιεῖν τὸ ποτήριον ὃ ἐγὼ μέλλω πίνειν, ἢ τὸ βάπτισμα ὃ ἐγὼ βαπτίζομαι βαπτισθῆναι; Λέγουσιν αὐτῷ, Δυνάμεθα.
23 Yesuusi, “Tumakka taani uyanaw de7iya xuu7appe hintte uyana. Shin ta ushachchaninne haddirssan uttanayssata doorey tana gidikke. He bessay imetey, ta aaway immanaw giigisida asatassa” yaagis.
Καὶ λέγει αὐτοῖς, Τὸ μὲν ποτήριόν μου πίεσθε, καὶ τὸ βάπτισμα ὃ ἐγὼ βαπτίζομαι βαπτισθήσεσθε· τὸ δὲ καθίσαι ἐκ δεξιῶν μου καὶ ἐξ εὐωνύμων μου οὐκ ἔστιν ἐμὸν δοῦναι, ἀλλ᾽ οἷς ἡτοίμασται ὑπὸ τοῦ πατρός μου.
24 Attida tammu iya tamaareti hessa si7ida wode nam77u ishata bolla hanqettidosona.
Καὶ ἀκούσαντες οἱ δέκα ἠγανάκτησαν περὶ τῶν δύο ἀδελφῶν.
25 Shin Yesuusi entta ubbaa xeegidi hayssada yaagis. “Ayhude gidonna asaa haareyssati bantta asaa bolla godateyssanne entta kaaletheyssati wolqqan haareyssa hintte ereeta.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς προσκαλεσάμενος αὐτοὺς εἶπεν, Οἴδατε ὅτι οἱ ἄρχοντες τῶν ἐθνῶν κατακυριεύουσιν αὐτῶν, καὶ οἱ μεγάλοι κατεξουσιάζουσιν αὐτῶν.
26 Shin hintte giddon hessada gidoppo. Hinttefe gitatanaw koyaa oonikka hinttew aylle gido.
Οὐχ οὕτω δὲ ἔσται ἐν ὑμῖν· ἀλλ᾽ ὃς ἐὰν θέλῃ ἐν ὑμῖν μέγας γενέσθαι ἔσται ὑμῶν διάκονος·
27 Hintte giddon ubbaafe bolla gidanaw koyaa oonikka hinttew aylle gidanaw bessees.
καὶ ὃς ἐὰν θέλῃ ἐν ὑμῖν εἶναι πρῶτος, ἔστω ὑμῶν δοῦλος·
28 Hessadakka, Asa Na7ay ase haggaazanawunne daro asaa wozanaw ba shemppuwa immanaw yisippe attin asan haggaazetanaw yibeenna” yaagis.
ὥσπερ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου οὐκ ἦλθε διακονηθῆναι, ἀλλὰ διακονῆσαι, καὶ δοῦναι τὴν ψυχὴν αὐτοῦ λύτρον ἀντὶ πολλῶν.
29 Hessafe guye, Yesuusi ba tamaaretara Iyaarkkofe keyidi bishin, daro asay enttana kaallidosona.
Καὶ ἐκπορευομένων αὐτῶν ἀπὸ Ἰεριχώ, ἠκολούθησεν αὐτῷ ὄχλος πολύς.
30 Oge gaxan uttida nam77u qooqeti Yesuusi yaara aadhdheyssa si7idi, “Godaw, Dawite Na7aw, nuus qadhettarkii” yaagidi waassidosona.
Καὶ ἰδού, δύο τυφλοὶ καθήμενοι παρὰ τὴν ὁδόν, ἀκούσαντες ὅτι Ἰησοῦς παράγει, ἔκραξαν, λέγοντες, Ἐλέησον ἡμᾶς, Κύριε, υἱὸς Δαυίδ.
31 Daro asay enttana, “Hayzite” yaagidi kaccidosona. Shin entti, “Godaw, Dawite na7aw, nuus qadhettarkii” gidi gujji waassidosona.
Ὁ δὲ ὄχλος ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα σιωπήσωσιν. Οἱ δὲ μεῖζον ἔκραζον, λέγοντες, Ἐλέησον ἡμᾶς, Κύριε, υἱὸς Δαυίδ.
32 Yesuusi eqqidi, entta xeegidi, “Ta hinttew ay oothana mela koyeetii?” yaagidi oychchis.
Καὶ στὰς ὁ Ἰησοῦς ἐφώνησεν αὐτούς, καὶ εἶπε, Τί θέλετε ποιήσω ὑμῖν;
33 Enttika, “Godaw, nu ayfey xeellana mela koyoos” yaagidosona.
Λέγουσιν αὐτῷ, Κύριε, ἵνα ἀνοιχθῶσιν ἡμῶν οἱ ὀφθαλμοί.
34 Yesuusi enttaw qadhettidi, entta ayfiyaa bochchis. Ellesidi entta ayfey xeellis; entti iya kaallidi bidosona.
Σπλαγχνισθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς ἥψατο τῶν ὀφθαλμῶν αὐτῶν· καὶ εὐθέως ἀνέβλεψαν αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοί, καὶ ἠκολούθησαν αὐτῷ.