Maatoosa 12
1 Hessafe guye, Sambbaata gallas, Yesuusi gade giddora aadhdhees. Yesuusa tamaareti koshattida gisho tiya bangga shirikidi moosona.
Abban az időben Jézus a vetéseken át haladt szombatnapon, tanítványai pedig megéheztek, és elkezdték a kalászokat tépni és enni.
2 Shin Farisaaweti hessa be7idi Yesuusakko, “Hekko, ne tamaareti Sambbaata gallas oothanaw bessonnabaa oothoosona” yaagidosona.
Látták ezt a farizeusok és ezt mondták neki: „Íme, a tanítványaid azt cselekszik, amit nem szabad szombatnapon cselekedni.“
3 Yesuusi enttako zaaridi, “Dawitey koshattida wode Iyara de7eyssatara ay oothidaakko nabbabibeekketii?
Ő pedig ezt válaszolta nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor megéhezett ő, és akik vele voltak?
4 Dawitey Xoossaa keethi gelidi kahineta xalaalappe attin inne iyara de7eyssatas bessonna geeshsha daabbuwa mis.
Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, amelyeket nem volt szabad megenni neki, sem azoknak, akik ővele voltak, csak a papoknak?
5 Woykko kahineti Sambbaata wogaa shaaridi Xoossa Keethan Sambbaata gallas ooso oothiko enttaw bala gidonnayssa Muse higgiyan nabbabibeekketii?
Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban, és nem vétkeznek?
6 Shin si7ite! Xoossa Keethaafe aadhdhey hayssan de7ees.
Mondom nektek, hogy még a templomnál is nagyobb van itt.
7 ‘Taani hintte yarshshuwa gidonnashin hintte harata maarana mela koyays’ giya qaalay woy guusseeko hintte eridaakko xillo asa bolla pirddeketa.
Ha pedig tudnátok, mi ez: »Irgalmasságot akarok és nem áldozatot« – nem ítéltétek volna el az ártatlanokat.
8 Asa Na7ay Sambbaata Godaa” yaagis.
Mert a szombatnak is Ura az Emberfia.“
9 Yesuusi yaappe bidi Ayhude Woosa Keethi gelis.
Továbbmenve onnan elment a zsinagógába.
10 Yan kushey gunddida issi uray de7ees. Yesuusa mootanaw gaaso koyaa asati, “Sambbaata gallas pathanaw bessi bessennee?” yaagidi oychchidosona.
És íme, ott volt egy elszáradt kezű ember. És megkérdezték őt: „Szabad-e szombatnapon gyógyítani?“– hogy vádolhassák őt.
11 I enttako, “Hintte giddofe issuwas dorssi Sambbaata gallas aafon wulliko, goochchidi kessonnay oonee?
Ő pedig ezt mondta nekik: „Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, nem ragadja meg, és nem húzza ki?
12 Yaatin asi dorssafe waanidi daro aadhdhenee? Hessa gisho, Sambbaata gallas lo77obaa oosoy bessees” yaagis.
Az ember pedig mennyivel drágább a juhnál? Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.“
13 Hessafe guye, Yesuusi addiyako, “Ne kushiya piddi ootha” yaagin, uray piddi oothis. Iya kushey paxidi hankko kushiyada hanis.
Ekkor ezt mondta ennek az embernek: „Nyújtsd ki a kezedet.“Az kinyújtotta, és olyan éppé lett, mint a másik.
14 Shin Farisaaweti yaappe kare keyidi, Yesuusa waati wodhaneekko maqettidosona.
A farizeusok pedig kimentek, tanácsot tartottak ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
15 Yesuusi entta qofaa eridi he bessaa aggidi hara soo bis. Daro asay iya kaallidi bidosona, hargganchchota ubbaa pathis.
Jézus észrevette ezt, és eltávozott onnan. Nagy sokaság követte őt, és ő meggyógyította mindnyájukat.
16 Yesuusi, “Tabaa hara oodeskka odoppite” yaagidi minthi odis.
Megfenyegette őket, hogy hírét el ne terjesszék;
17 Hessika nabiya Isayaasi,
hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta mondása, aki így szólt:
18 “Hekko ta doorida aylley, ta doseyssi, tana ufaysseyssi, taani ta ayyaanaa, iya bolla shemppisana; I, Ayhude gidonna deriyas suure pirddabaa awaajjana.
„Íme, az én szolgám, akit választottam, aki én szeretek, akiben az én lelkem kedvét leli! Lelkemet adom belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
19 I palamenna woykko kaccenna; ba qaalakka denbban coo sissenna.
Nem verseng, és nem kiált, az utcákon senki nem hallja szavát.
20 Suure pirddan xoono demmana gakkanaw, dinccettida maqqaa menthenna, cuyiya muqaadaa toysenna.
A megrepedezett nádat nem töri el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, míg diadalra nem viszi az ítéletet.
21 Ayhude gidonna derey ubbay iyan ufayssi wothana” yaagidi xaafidayssi polettana melassa.
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.“
22 Hessafe guye, tuna ayyaanan oykettida qooqenne muume ase de7eyssa iyaakko ehidosona. Yesuusi uraa pathin, uray be7isinne odettis.
Akkor egy vak és néma ördöngöst hoztak hozzá, és meggyógyította őt annyira, hogy a vak és néma ember attól fogva beszélt és látott.
23 Asa ubbay malaalettidi, “Hayssi Dawite Na7aa gidanddeshshaa?” yaagidosona.
Elálmélkodott az egész sokaság, és ezt mondta: „Vajon nem ő Dávidnak Fia?“
24 Shin Farisaaweti hessa si7idi, “Ha uray tuna ayyaanata kessey tuna ayyaanata halaqaa Bi7elzebuula wolqqaana” yaagidosona.
A farizeusok hallották ezt, és ezt mondták: „Nem ő űzi ki az ördögöket, hanem Belzebubbal, az ördögök fejedelmének segítségével teszi ezt.“
25 Yesuusi entta qofaa eridi, “Woli giddon shaakettiya kawotetha ubbay kunddana; qassi woli giddon shaakettiya katamay woykko keethay minnidi eqqenna.
Jézus pedig ismerve gondolataikat ezt mondta: „Minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul, és egy város vagy egy háznép sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.
26 Xalahey Xalahe kessiyabaa gidikko ba giddon shaakettis guussu. Hessatho haniyabaa gidikko iya kawotethay waanidi minnidi eqqanaw dandda7ii?
Ha pedig a Sátán Sátánt űz ki, önmagával hasonlott meg, és akkor hogyan maradhat fenn országa?
27 Taani tuna ayyaana kessey Bi7elzebuula wolqqan gidikko hinttena kaalliya asati oode wolqqan kessannee? Hessa gisho, hinttena kaalliya asati hinttena pirddana.
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ezért ők maguk lesznek a ti bíráitok.
28 Shin taani tuna ayyaanata kessey Xoossaa Ayyaanan gidikko, Xoossaa kawotethay hintteko yis.
Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
29 “Woykko issi asi wolqqaama asa soo gelidi iya shaluwa bonqanaw koykko koyrottidi he uraa qachchonna ixxiko waattidi dandda7ii? Yaatikko iya shaluwa bonqanaw dandda7ees.
Vagy hogyan mehet be valaki a hatalmasnak házába, és rabolhatja el annak kincseit, hacsak meg nem kötözi előbb a hatalmast, és akkor rabolja ki annak házát?
30 “Taara gidonnay oonikka taara eqettees; qassi taara issife shiishonna ubbay laallees.
Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol.
31 Hessa gisho, si7ite; asay oothiya ay nagarinne cashsha qaali ubbay atto geetettana, shin Geeshsha Ayyaana cayaa oodeskka iya nagaray atto geetettenna.
Azt mondom ezért nektek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
32 Oonikka Asa Na7a bolla iitabaa odettiko iyaw atto geetettana, shin Geeshsha Ayyaana bolla iitabaa odettiya oodeskka ha sa7an gidin yaana alamiyan iya nagaray atto geetettenna. (aiōn g165)
Még aki az Emberfia ellen szól, annak is megbocsáttatik, de aki a Szentlélek ellen szól, annak sem ezen, sem a másvilágon meg nem bocsáttatik. (aiōn g165)
33 “Lo77o mithay lo77o ayfe ayfees; qassi iita mithay iita ayfees. Hiza, mithay erettey ba ayfiyaana.
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt, mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
34 Hinttenoo, shoosha nayto, hintte iita gidishe waanidi lo77obaa odettanaw dandda7etii? Asi ba wozanan kumidabaappe doonan odettees.
Mérges kígyóknak fajzatai, hogyan szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
35 Lo77o asi ba wozanan wothida lo77obaappe, lo77obaa kessees; iita asi ba wozanan wothida iitabaappe, iitabaa kessees.
A jó ember a szívének jó kincseiből hozza elő a jókat, a gonosz ember a szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
36 Shin si7ite, asay odettiya coo oda ubbaas pirdda gallas zaaro immana.
De mondom néktek: minden hivalkodó beszédért, amit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
37 Ays giikko, ne odettiya ne qaalan xillana; ne odettiya ne qaalay ne bolla pirddana” yaagis.
Mert a beszédedből ismernek meg igaznak, és a beszédedből ismernek meg hamisnak.“
38 Hessafe guye, issi issi Farisaawetinne higge asttamaareti Yesuusakko, “Asttamaariyaw, neeni malaata oothada nuna bessa” yaagidosona.
Ekkor feleltek neki némelyek az írástudók és farizeusok közül, és ezt mondták: „Mester, jelt akarunk látni tőled.“
39 Shin Yesuusi zaaridi, “Ammanettonnanne iita yeletethay malaata koyees. Shin nabiya Yoonasa malaatappe hara malaati iyaw imettena.
Ő pedig ezt felelte nekik: „E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván, és nem adatik neki más jel, csak a Jónás prófétának jele.
40 Yoonasi gita molo ulon heedzu gallasinne heedzu qamma gam77idayssa mela Asa Na7ay heedzu gallasinne heedzu qamma biitta garssan gam77ana.
Mert amint Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, úgy az Emberfia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
41 Nanawe asay pirdda gallas denddidi ha yeletethaa bolla pirddana; ays giikko, entti Yoonasa sibkkatiya si7idi bantta nagaraappe simmidosona. Hekko, Yoonasappe aadhdheyssi hayssan de7ees.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és elítélik ezt, mert ők megtértek Jónás prédikálására; És íme, itt nagyobb van, mint Jónás.
42 Pirdda gallas dugeha kawiya denddada ha yeletethaa bolla pirddana; ays giikko, iya Solomone cinccatethaa si7anaw biittaa gaxappe yasu. Hekko, Solomoneppe aadhdhey hayssan de7ees.
Dél királynője felkel majd az ítéletkor ezzel a nemzetséggel együtt, és elítéli ezt, mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa Salamon bölcsességét; És íme, nagyobb van itt Salamonnál.
43 “Tuna ayyaanay asappe keyidaappe guye baw shemppiyaso koyidi haathi baynna mela bessan daaburees, shin ba koyaa shemppuwa demmenna.
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár nyugalmat keresve, és nem talál.
44 Yaanin, ‘Ta agga keyida keetha simmada baana’ yaagees. I simmiya wode keethay kaysi gideyssanne pitettidinne giigi uttidayssa demmees.
Akkor ezt mondja: Visszatérek a házamba, ahonnan kijöttem. És odamenve üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
45 Hiza, simmi bidi, baappe iitiya hara laappun iita ayyaanata ekkidi yees; enttika uraa giddo gelidi de7oosona. He uraas kaseyssafe guyeyssi daro iitees. Ha iita yeletethaa bolla hessa mela hanana” yaagis.
Akkor elmegy, és vesz maga mellé másik hét lelket, gonoszabbakat magánál, és bemenve ott laknak, és ennek az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.“
46 Yesuusi deriyas oda bolla de7ishin iya aayiyanne iya ishati iya odisanaw koyidi karen eqqidosona.
Mikor pedig még beszélt a sokaságnak, íme, anyja és testvérei álltak meg odakinn, és beszélni akartak vele.
47 Issi asi iyaakko, “Ne aayiyanne ne ishati nena odisanaw koyidi karen eqqidosona” yaagis.
Szólt neki valaki: „Íme, anyád és testvéreid odakinn állnak, és beszélni akarnak veled.“
48 Yesuusi zaaridi, “Ta aayiya oonee? Ta ishatikka oonantee?” yaagis.
Ő pedig így felelt annak, aki szólt: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?“
49 Ba kushiyara tamaareta mallishe, “Be7ite, ta aayanne ta ishati hayssata.
És kezét kinyújtva tanítványai felé, ezt mondta: „Íme, az én anyám és az én testvéreim!
50 Salon de7iya ta Aawa sheniya oothiya ubbay ta isha, ta michchonne ta aayo” yaagis.
Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nekem fivérem, nővérem és az én anyám.“
