Marqqoosa 10
1 Yesuusi hessafe denddidi, Yihuda biittaa bidi Yorddaanose Shaafaa pinnis. Daro asay zaaridi iyaakko shiiqin, kaseyssadakka he asaa tamaarssis.
Jézus onnan felkelve Júdea határaiba ment, a Jordánon túlra; és ismét sokaság gyülekezett hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.
2 Issi issi Farisaaweti paaccanaw koyidi Yesuusa, “Issi asi ba machchiw yeddana mela Muse higgey kiitii?” yaagidi iya oychchidosona.
A farizeusok hozzámenve megkérdezték tőle, hogy szabad-e férjnek feleségét elbocsátani: ezzel kísértették Jézust.
3 I zaaridi, “Musey hinttena woygidi kiittidee?” yaagis.
Ő pedig ezt felelve, mondta nekik: „Mit parancsolt nektek Mózes?“
4 Entti, “Musey, ‘Issi asi ba machchees anjjo worqqate immidi yeddo’ gis” yaagidosona.
Ők pedig ezt mondták: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk.“
5 Yesuusi zaaridi, entta “Hintte odin si7onnayssata gidiya gisho, Musey ha kiitaa hinttew xaafis.
Jézus ezt felelte nékik: „A szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot;
6 Shin Xoossay koyro medhdhiya wode, addenne macca oothidi, entta medhdhis.
de a teremtés kezdete óta »férfiúvá és asszonnyá« teremtette az embert az Isten.
7 Hessa gisho, issi asi ba aawanne ba aayiw aggidi, ba machcheera issife de7ees.
»Ezért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez,
8 Entti nam77ay issi ase gidoosona; hessa gisho, entti issi ase gidoosonappe attin nam77u asi gidokkona.
és lesznek ketten egy testté«, úgyhogy többé már nem két, hanem egy test.
9 Hessa gisho, Xoossay issife qachchidayssa asi shaakkofo” yaagis.
Amit tehát az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.“
10 Entti soo simmida wode, iya tamaareti ha odabaa Yesuusa nam77antho oychchidosona.
És odahaza tanítványai ismét megkérdezték őt erről.
11 Yesuusi enttako, “Ba machchiw yeddidi hara ekkiya uray oonikka laymatees.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen.
12 Qassi maccasiyakka ba azinaappe keyada hara azina gelikko laymatawusu” yaagis.
Ha pedig a feleség hagyja el a férjét, és mással kel egybe, házasságtörést követ el.“
13 Yesuusi guutha nayta bochchana mela, issi issi asay nayta iyaakko ehoosona, shin iya tamaareti he asa hanqettidosona.
Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket, a tanítványok azonban megfeddték azokat, akik hozták.
14 Yesuusi hessa be7idi, ba tamaareta hanqettidi; enttako, “Guutha nayti taakko yeyssa diggofite; Xoossaa kawotethay hayssata melatassa.
Jézus pedig ezt látva, haragra gerjedt, és mondta nékik: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa.
15 Taani hinttew tuma odays; Xoossaa kawotethaa guutha na7ada ekkonna uray oonikka he kawotethaa ubbarakka gelenna” yaagis.
Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.“
16 Guutha nayta idimmidi, ba kushiya entta issuwa issuwa bolla wothidi anjjis.
Aztán ölébe vette őket, és kezét rájuk téve, megáldotta őket.
17 Yesuusi baanaw keyida wode, issi uray woxxi yidi, iya sinthan gulbbatidi, “Keeha asttamaariyaw, merinaa de7uwa laattanaw taani ay ootho?” yaagidi oychchis. (aiōnios g166)
Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és letérdelve előtte, kérdezte őt: „Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerhessem?“ (aiōnios g166)
18 Yesuusi, “Ays tana keehaw gada xeegay? Xoossaa xalaalappe attin hari keehi oonikka baawa.
Jézus pedig mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
19 Xoossaa kiitaa, wodhoppa; laymatoppa; kaysotoppa; worddo markkattofa; inxarssan cimmofa; ne aawanne ne aayiw bonchcha yaageyssa eraasa” yaagis.
A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanúbizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.«“
20 Uray, “Asttamaariyaw, taani hessa ubbaa na7atethafe doomada ha77i gakkanaw naagays” yaagis.
Az pedig ezt mondta neki: „Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.“
21 Yesuusi uraa tishshi oothi xeellidi dosis; “New issibay paccees; bada new de7iyaba ubbaa bayzada, he miishiya manqotas imma; neeni salon duretana. Yaata simmada tana kaalla” yaagis.
Jézus pedig rátekintett, és megkedvelte őt, és mondta néki: „Egy fogyatékosságod van: eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztán jöjj, és kövess engem, felvéve a keresztet.“
22 Shin uray hessa si7idi, I daro dure gidiya gisho, ba som77uwa kaarethis, ufayttonna aggidi bis.
Az pedig elszomorodva e beszéden, elment búsan, mert sok jószága volt.
23 Yesuusi ba tamaareta yuushshi aathi xeellidi, “Dure asi Xoossaa kawotethaa gelanayssi waanidi metanddeeshsha!” yaagis.
Jézus pedig körültekintve, mondta tanítványainak: „Milyen nehezen mennek be az Isten országába, akiknek gazdagságuk van!“
24 Iya tamaareti iya timirttiya si7idi malaalettidosona. Shin Yesuusi qassika enttako, “Nayto, Xoossaa kawotethaa gelanayssi waanidi metanddeeshsha!
A tanítványok pedig elálmélkodtak az ő beszédén, de Jézus ismét mondta nékik: „Gyermekeim, milyen nehéz azoknak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!
25 Dure asi Xoossaa kawotethaa gelanayssafe, gimaley narppe luhora aadhdheyssi kawuyees” yaagis.
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.“
26 Iya tamaareti malaalettidi, “Yaatin, ooni attanay?” yaagidi, issoy issuwa oychchidosona.
Azok pedig még inkább elálmélkodtak, ezt mondva maguk között: „Kicsoda üdvözülhet tehát?“
27 Yesuusi entta tishshi oothi xeellidi, “Hayssi Xoossas dandda7eteesppe attin asas dandda7ettenna; Xoossas ubbabay dandda7ettees” yaagis.
Jézus pedig rájuk tekintve, ezt mondta: „Az embereknek lehetetlen, de nem az Istennek, mert az Istennek minden lehetséges.“
28 Phexiroosi Yesuusakko, “Hekko; nuuni nubaa ubbaa aggidi, nena kaallida” yaagis.
Péter ezt kezdte mondani neki: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.“
29 Yesuusi “Taani hinttew tuma odays; ta gishonne Wonggelaa gisho, keetha woykko ishata woykko michcheta woykko aawa woykko aayiw woykko machchiw woykko nayta woykko gadiya aggiday oonikka,
Jézus pedig így felelt: „Bizony mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, atyját vagy anyját, feleségét vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért,
31 Shin daroti ha77i dethan sinthe gididayssati guye gidana, qassi daroti ha77i guye gididayssati sinthe gidana” yaagis.
Sok elsőkből pedig utolsó lesz, és sok utolsóból első.“
32 Yesuusaranne iya tamaaretara Yerusalaame bishin, Yesuusi ba tamaareta sinthan hamuttees. Entti malaalettidosona. Iya kaalleyssatikka yayyidosona. Nam77antho, tammanne nam77u tamaareta gaxa kessidi, bana gakkanabaa dumma enttaw hayssada yaagidi odis.
Mikor pedig a Jeruzsálembe vezető úton mentek fel, és előttük ment Jézus, ők álmélkodtak, és követve őt, féltek. Ekkor a tizenkettőt ismét maga mellé vette, és azokról a dolgokról kezdett nekik szólni, amelyek majd vele történnek,
33 “Hekko, nuuni Yerusalaame ha77i keyoos. Yan Asa Na7aa, kahine halaqatasinne higge asttamaaretas aathi imettana. Entti iya bolla hayqo pirddaa pirddana; qassi Ayhude gidonna deriyas iya aathi immana.
ezt mondván: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra ítélik, és a pogányok kezébe adják,
34 He Ayhude gidonna derey iya toochchana, iya bolla cuttana, lisson garaafananne wodhana. I heedzu gallasappe guye, hayqoppe denddana” yaagis.
megcsúfolják és megostorozzák, megköpdösik és megölik, de harmadnapon feltámad.“
35 Zabdiyoosa nayti Yayqoobinne Yohaannisi Yesuusakko yidi, “Asttamaariyaw, nuuni nena woossiya issibaa nuus ootharkkii” yaagidosona.
Odamentek hozzá Jakab és János, a Zebedeus fiai, és ezt mondták neki: „Mester, szeretnénk, hogy amire kérünk, tedd meg nékünk.“
36 Yesuusi enttako, “Taani hinttew ay ootho?” yaagis.
Ő pedig ezt kérdezte tőlük: „Mit kívántok, hogy tegyek veletek?“
37 Entti, “Neeni ne bonchcho kawotethan uttiya wode, nuuppe issuwa ushachcha baggara qassi issuwa haddirssa baggara uttisarkkii” yaagidosona.
Azok pedig ezt mondták neki: „Add meg nekünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.“
38 Shin Yesuusi enttako, “Hintte ay woossiyako erekketa, ta uyanaw de7iya xuu7aa uyanaw dandda7etii? Qassi taani xammaqettanaw de7iya xinqqatiya xammaqettanaw dandda7etii?” yaagis.
Jézus pedig ezt mondta nekik: „Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-e azt a poharat, amelyet én megiszom, és megkeresztelkedhettek-e azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?“
39 Entti zaaridi, “Ee dandda7os” yaagidosona. Yesuusi qassi, “Tumakka ta uyanaw de7iya xuu7aa hintte uyana, taani xammaqettanaw de7iya xinqqatiya hintte xammaqettana.
Azok pedig ezt mondták neki: „Megtehetjük.“Jézus pedig ezt mondta nekik: „A poharat ugyan, amelyből én iszom, megisszátok, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,
40 Shin taappe ushachcha baggaranne haddirssa baggara uttanayssata dooranaw taw maati baawa, shin he bessay Xoossay immanaw giigisi wothidayssatassa” yaagis.
de az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.“
41 Hankko tammu tamaareti hessa si7ida wode, Yayqoobanne Yohaannisa hanqettidosona.
Amikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra.
42 Yesuusi entta ubbaa baakko xeegidi, “Ayhude gidonna asaa halaqati deriya haareyssata geetettidi xeegetteyssanne haareyssatas deriya bolla maati de7eyssa hintte ereeta.
Jézus pedig magához szólítva őket, ezt mondta nekik: „Tudjátok, hogy azok, akiket a pogányok között fejedelmeknek tartanak, uralkodnak felettük, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk.
43 Shin hintte giddon hessa mela gidenna; hintte giddon gitatanaw koyey oonikka hinttew aylle gidanaw bessees.
De nem így lesz közöttetek, hanem, aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok,
44 Qassi hintte giddon ubbaafe bolla gidanaw koyey oonikka hintte ubbaas aylle gidanaw bessees.
és aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.
45 Hari attoshin, Asa Na7aykka, asaas oothanawunne darota wozanaw ba shemppuwa aathi immanaw yasippe attin asi iya oothana mela yabiikke” yaagis.
Mert az Emberfia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.“
46 Entti Iyaarkko katama bidosona. Yesuusi ba tamaaretaranne daro asaara Iyaarkkofe keyishin, Ximoosa na7ay, qooqey, Barximoosa geetetteyssi, ogiya gaxan woossishe uttis.
Azután Jerikóba érkeztek, és amikor ő, tanítványai és nagy sokaság Jerikóból mentek ki, a vak Bartimeus, Timeus fia ott ült az úton, és koldult.
47 Barximoosi, yaara aadhdhey Naazirete Yesuusa gididayssa si7ida wode, ba qaala dhoqqu oothidi, “Dawite na7aa Yesuusa, tana maararkii!” yaagusu oykkis.
Amikor meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, így kiáltott fel: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!“
48 Daro asay iya, “Hayza!” gidi hanqettidosona. Shin, I ba qaala kaseyssafe daro dhoqqu oothidi, “Dawite na7aw, tana maararkii!” yaagis.
Sokan megfedték őt, hogy hallgasson, de ő annál jobban kiáltotta: „Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!“
49 Yesuusi eqqidi, “Iya haa xeegite” yaagis. Entti qooqiyakko, “Aykkoy baawa, dendda eqqa, nena xeegees” yaagidosona.
Akkor Jézus megállt, és azt mondta, hogy hívják oda. És odahívták a vakot, ezt mondva neki: „Bízzál és kelj föl! Hív téged!“
50 Qooqey ba ma7uwa holi yeggidi, guppi denddi eqqidi, Yesuusakko bis.
Az pedig felső ruháját ledobta, felkelt, és odament Jézushoz.
51 Yesuusi, “Taani new ay oothana mela koyay?” yaagis. Qooqey, “Asttamaariyaw, ta xeellanaw koyays” yaagis.
Jézus pedig megkérdezte tőle: „Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?“A vak pedig mondta neki: „Mester, hogy lássak.“
52 Yesuusi iya, “Ba, ne ammanoy nena pathis” yaagis. Sohuwarakka iya ayfey xeellin, Yesuusa kaallis.
Jézus pedig mondta neki: „Eredj el, a te hited megtartott téged.“És azonnal megjött a szeme világa, és követte Jézust az úton.
