< Yohaannisa 11 >
1 Bitaaniya giya gutan Alaazara giya issi addey harggettis. Bitaaney Mayraamanne I michchiya Martta de7iya guta.
Ἦν δέ τις ἀσθενῶν Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας, ἐκ τῆς κώμης Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς.
2 He Mayraama Godaa tohuwa shitto tiyada ba binaanan iya tohuwa quchchidaaro. Harggettiday I ishaa Alaazara.
Ἦν δὲ Μαρία ἡ ἀλείψασα τὸν Κύριον μύρῳ, καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς, ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει.
3 Hessa gisho, michcheti, “Godaw, ne doseyssi harggettis” gidi Yesuusakko kiittidosona.
Ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι, Κύριε, ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ.
4 Yesuusi hessa si7ida wode, “Ha harggey, Xoossaynne iya Na7ay bonchchettana melappe attin hayqos gathiya hargge gidenna” yaagis.
Ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν, Αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστι πρὸς θάνατον, ἀλλ᾽ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ Θεοῦ, ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς τοῦ Θεοῦ δι᾽ αὐτῆς.
5 Yesuusi Martta, I michchiwunne Alaazara dosees.
Ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον.
6 Shin Alaazari harggidayssa Yesuusi si7idi ba de7iya bessan nam77u gallas gam77is.
Ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ, τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας.
7 Hessafe guye, Yesuusi ba tamaaretakko, “Zaaridi Yihuda biittaa boos” yaagis.
Ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς, Ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν.
8 Iya tamaareti zaaridi, “Asttamaariyaw, guutha wodeppe kase Ayhudeti nena shuchchan caddidi wodhanaw koyidosona; ha77ika yaa baanee?” yaagidosona.
Λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί, Ῥαββί, νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ;
9 Yesuusi, “Issi gallasan tammanne nam77u saatey de7ees gidenneyye? Gallas hamuttiya asi ha alamiya poo7uwa be7iya gisho dhubettenna.
Ἀπεκρίθη Ἰησοῦς, Οὐχὶ δώδεκά εἰσιν ὧραι τῆς ἡμέρας; Ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ, οὐ προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς τοῦ κόσμου τούτου βλέπει.
10 Shin qamma hamuttiya oonikka poo7oy baynna gisho, dhubettees” yaagis.
Ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί, προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.
11 Yesuusi hessa gidaappe guye enttako, “Nu dosiya Alaazari dhiskkis, shin iya denthanaw taani baana” yaagis.
Ταῦτα εἶπε, καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς, Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται· ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν.
12 Iya tamaareti zaaridi, “Godaw, I dhiskkidabaa gidikko iyaw lo77ana” yaagidosona.
Εἶπον οὖν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Κύριε, εἰ κεκοίμηται, σωθήσεται.
13 Yesuusi Alaazari hayqqidayssa odis, shin enttaw coo dhiskko daanis.
Εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ· ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει.
14 Hessa gisho, Yesuusi geeshshidi enttako, “Alaazari hayqqis.
Τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ, Λάζαρος ἀπέθανε.
15 Hintte ammanana mela taani he bessan de7onnayssas hintte gisho ufayttays. Ane yedhdhite; iyaakko boos” yaagis.
Καὶ χαίρω δι᾽ ὑμᾶς, ἵνα πιστεύσητε, ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ· ἀλλὰ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν.
16 Hessafe guye, Didimoosa geetettiya Toomasi ba lagge tamaaretakko, “Asttamaariyara hayqqanaw nukka boos” yaagis.
Εἶπεν οὖν Θωμᾶς, ὁ λεγόμενος Δίδυμος, τοῖς συμμαθηταῖς, Ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς, ἵνα ἀποθάνωμεν μετ᾽ αὐτοῦ.
17 Yesuusi gakkiya wode Alaazari moogettin oyddu gallas gidis.
Ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ἡμέρας ἤδη ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ.
18 Bitaaney Yerusalaameppe heedzu kilo mitire mela haakkees.
Ἦν δὲ ἡ Βηθανία ἐγγὺς τῶν Ἱεροσολύμων, ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε·
19 Daro Ayhudeti Marttanne Mayraamo entta ishay hayqqidayssas minthethanaw yidosona.
καὶ πολλοὶ ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς τὰς περὶ Μάρθαν καὶ Μαρίαν, ἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ἀδελφοῦ αὐτῶν.
20 Martta Yesuusi yidayssa si7ada iya mokkanaw keyasu, shin Mayraama son attasu.
Ἡ οὖν Μάρθα, ὡς ἤκουσεν ὅτι Ἰησοῦς ἔρχεται, ὑπήντησεν αὐτῷ· Μαρία δὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο.
21 Martta Yesuusakko, “Godaw, neeni hayssan de7idabaa gidiyakko ta ishay hayqqennashin.
Εἶπεν οὖν Μάρθα πρὸς τὸν Ἰησοῦν, Κύριε, εἰ ἦς ὧδε, ὁ ἀδελφός μου οὐκ ἂν ἐτεθνήκει.
22 Shin ha77i gidikkoka neeni woossiyabaa Xoossay new immanayssa taani erays” yaagasu.
Ἀλλὰ καὶ νῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν Θεόν, δώσει σοι ὁ Θεός.
23 Yesuusi, “Ne ishay hayqoppe denddana” yaagis.
Λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου.
24 Martta iyaakko, “Wurssetha gallas I hayqoppe denddanayssa erays” yaagasu.
Λέγει αὐτῷ Μάρθα, Οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
25 Yesuusi iikko, “Taani denddonne de7o; tana ammaniya oonikka hayqqikokka de7on daana.
Εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή· ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ, κἂν ἀποθάνῃ, ζήσεται·
26 Qassi de7on de7eynne tana ammaniyaa oonikka hayqqenna. Hessa neeni ammanay?” yaagis. (aiōn )
καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμέ, οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα. Πιστεύεις τοῦτο; (aiōn )
27 Martta zaarada, “Godaw, ee taani ammanays! Neeni Xoossaa Na7aa, alamiya yaanaw de7iya Kiristtoosa gideyssa taani ammanays” yaagasu.
Λέγει αὐτῷ, Ναί, Κύριε· ἐγὼ πεπίστευκα, ὅτι σὺ εἶ ὁ Χριστός, ὁ υἱὸς τοῦ Θεοῦ, ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος.
28 Martta hessa gidaappe guye, bada ba michchiw geeman xeegada, “Asttamaarey yidi nena koyees” yaagasu.
Καὶ ταῦτα εἰποῦσα ἀπῆλθε, καὶ ἐφώνησε Μαρίαν τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ, εἰποῦσα, Ὁ διδάσκαλος πάρεστι καὶ φωνεῖ σε.
29 Mayraama hessa si7ida wode ellesa dendda eqqada Yesuusakko basu.
Ἐκείνη ὡς ἤκουσεν, ἐγείρεται ταχὺ καὶ ἔρχεται πρὸς αὐτόν.
30 He saaten Yesuusi Marttara gayttida bessan de7ees; buroo gutaa gakkibeenna.
Οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην, ἀλλ᾽ ἦν ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα.
31 Mayraamo minthethishe iira son de7iya Ayhudeti, iya dendda eqqada ellesada kare keyidayssa be7idi, duufo bada yeekkanaw haniya daanin iyo kaallidi keyidosona.
Οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετ᾽ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν, ἰδόντες τὴν Μαρίαν ὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν, ἠκολούθησαν αὐτῇ, λέγοντες ὅτι Ὑπάγει εἰς τὸ μνημεῖον, ἵνα κλαύσῃ ἐκεῖ.
32 Mayraama Yesuusi de7iyasuwa bada iya be7ida wode iya tohuwa bolla kunddada, “Godaw, neeni hayssan de7idabaa gidiyakko ta ishay hayqqennashin” yaagasu.
Ἡ οὖν Μαρία, ὡς ἦλθεν ὅπου ἦν ὁ Ἰησοῦς, ἰδοῦσα αὐτόν, ἔπεσεν αὐτοῦ εἰς τοὺς πόδας λέγουσα αὐτῷ, Κύριε, εἰ ἦς ὧδε, οὐκ ἂν ἀπέθανέ μου ὁ ἀδελφός.
33 Yesuusi Mayraamanne iira de7iya, Ayhudeti yeekkeyssa be7idi, ba wozanan daro seelettidi,
Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν, καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας, ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι, καὶ ἐτάραξεν ἑαυτόν,
34 “Awun moogidetii?” yaagidi oychchin, “Godaw, yada be7a” yaagidi zaaridosona.
καὶ εἶπε, Ποῦ τεθείκατε αὐτόν; Λέγουσιν αὐτῷ, Κύριε, ἔρχου καὶ ἴδε.
36 Hessa gisho, Ayhudeti, “I Alaazara ay mela dosiyakko be7ite” yaagidosona.
Ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι, Ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν.
37 Shin enttafe issoti issoti, “Hayssi qooqiya xeelisidayssi ha addey hayqqonna mela oothanaw dandda7eneshin?” yaagidosona.
Τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπον, Οὐκ ἠδύνατο οὗτος, ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ, ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ;
38 Qassika Yesuusi seelettidi, Alaazari moogettida duufuwa bis. He duufoy shuchchan gorddettida gonggolo.
Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον. Ἦν δὲ σπήλαιον, καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπ᾽ αὐτῷ.
39 Yesuusi, “Shuchchaa denthite” yaagidi kiittis. Martta, “Godaw, I hayqqosappe oyddu gallas gidida gisho, ha77i xinqqana” yaagasu.
Λέγει ὁ Ἰησοῦς, Ἄρατε τὸν λίθον. Λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ τεθνηκότος Μάρθα, Κύριε, ἤδη ὄζει· τεταρταῖος γάρ ἐστι.
40 Yesuusi Marttako, “Ne ammaniyabaa gidikko Xoossaa bonchchuwa be7anayssa taani new odabiikkinaa?” yaagis.
Λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς, ὄψει τὴν δόξαν τοῦ Θεοῦ;
41 Entti shuchcha denthin Yesuusi salo pude xeellidi, “Aawaw, tana ne si7ida gisho nena galatays.
Ἦραν οὖν τὸν λίθον, οὗ ἦν ὁ τεθνηκὼς κείμενος. Ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρε τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω, καὶ εἶπε, Πάτερ, εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου.
42 Ne ubba wode tana si7eyssa taani erays. Shin hayssan eqqida asay neeni tana kiittidayssa ammanana mela taani entta gisho hayssa gays” yaagis.
Ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις· ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον, ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας.
43 Yesuusi hessa gidaappe guye, ba qaala dhoqqu oothidi, “Alaazara, haa keya!” yaagis.
Καὶ ταῦτα εἰπών, φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασε, Λάζαρε, δεῦρο ἔξω.
44 Hayqqida addey ziidhettida mela kusheynne tohoy shalon qashettidi de7ishin iya ayfey karey goozettida mela duufuwappe keyis. Yesuusi entta, “Birshshite! Bo giite!” yaagis.
Καὶ ἐξῆλθεν ὁ τεθνηκώς, δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις, καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο. Λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Λύσατε αὐτόν, καὶ ἄφετε ὑπάγειν.
45 Hessa gisho, Mayraamikko yida Ayhudetappe daroti Yesuusi oothidayssa be7idi iya ammanidosona.
Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων, οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν Μαρίαν καὶ θεασάμενοι ἃ ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς, ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν.
46 Shin enttafe issoti issoti Farisaawetakko bidi Yesuusi oothidayssa enttaw odidosona.
Τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους, καὶ εἶπον αὐτοῖς ἃ ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς.
47 Hessafe guye, kahine halaqatinne Farisaaweti shangguwa shiishidi, “Ha addey daro malaatata oothiya gisho nu ay oothinoo?
Συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον, καὶ ἔλεγον, Τί ποιοῦμεν; Ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ σημεῖα ποιεῖ.
48 Nuuni iya si7i gidi aggiko asay ubbay iya ammanana. Qassi Roome biittaa asati yidi nu Xoossa Keethanne nu deriya dhayssana” yaagidosona.
Ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτω, πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν· καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος.
49 Enttafe issoy Qayyaafa geyssi, he laythi kahine halaqa gididayssi, “Hintte aykkoka erekketa!
Εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καϊάφας, ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, εἶπεν αὐτοῖς, Ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν,
50 Asay ubbay dhayeyssafe asa ubbaa gisho issi asi hayqqeyssi lo77o gideyssa erekketii?” yaagis.
οὐδὲ διαλογίζεσθε ὅτι συμφέρει ἡμῖν ἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ, καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται.
51 I hessa baappe gibeenna. Shin he laythi kahine halaqa gidiya gisho, Yesuusi Ayhude asaa gisho hayqqanaw besseyssa tinbbite odis.
Τοῦτο δὲ ἀφ᾽ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν, ἀλλὰ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, προεφήτευσεν ὅτι ἔμελλεν Ἰησοῦς ἀποθνῄσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους,
52 Qassi Yesuusi Ayhude asaa xalaalas gidonnashin laalettidi de7iya Xoossaa asa ubbaa issife shiishanawunne issi asi oothanaw hayqqana.
καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον, ἀλλ᾽ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ Θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν.
53 He gallasappe doomidi entti iya wodhanaw maqettidosona.
Ἀπ᾽ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας συνεβουλεύσαντο ἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν.
54 Hessa gisho, Yesuusi Ayhudeta giddon qonccen simerettibeenna. Shin bazzo biitta matan de7iya Efireeme giya gutaa bis. Ba tamaaretara he bessan gam77is.
Ἰησοῦς οὖν οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις, ἀλλὰ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου, εἰς Ἐφραῒμ λεγομένην πόλιν, κἀκεῖ διέτριβε μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ.
55 Ayhudeti bonchchiya Faasika gallasay matis. Qassi daro asay bantana geeshshanaw Faasika bonchchiya gallasay gakkanaappe sinthe he biittaafe Yerusalaame bidosona.
Ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ Πάσχα τῶν Ἰουδαίων· καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἱεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ Πάσχα, ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς.
56 Entti Xoossa Keethan eqqidi Yesuusa yuussaa naagiya gisho, “Ay qoppeetii? Yesuusi baaliya bonchchanaw yeenne?” yaagidi issoy issuwa oychchidosona.
Ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν, καὶ ἔλεγον μετ᾽ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες, Τί δοκεῖ ὑμῖν; Ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν;
57 Kahine halaqatinne Farisaaweti Yesuusa oykkanaw, I de7iyasuwa eriya oonikka bantaw odana mela kiittidosona.
Δεδώκεισαν δὲ καὶ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἐντολήν, ἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἐστι, μηνύσῃ, ὅπως πιάσωσιν αὐτόν.