Hawaareta Oosuwa 16
1 Phawuloosi Darbbenne Lisxira bis. Yan Ximotiyoosa giya ammaniyaa asi de7ees. Iya aayiya ammaniyaa Ayhude maccas, iya aaway Girike asi.
Eljutott Derbébe és Lisztrába is. És íme volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak, de görög atyának fia,
2 Lisxiraninne Iqooniyonen de7iya ammaneysati Ximotiyoosabaa loythidi markkattidosona.
akiről jó bizonyságot tettek a Lisztrában és Ikóniumban élő atyafiak.
3 Phawuloosi Ximotiyoosa baara efanaw koyidi, iya aaway Girike asi gididayssa he bessan de7iya Ayhude ubbay eriya gisho iya qaxxaris.
Őt Pál magával akarta vinni, és körülmetélte őt a zsidókra való tekintettel, akik azokon a helyeken voltak: mert mindnyájan ismerték atyját, hogy görög volt.
4 Entti katamatara bishe Yerusalaamen de7iya hawaaretinne cimati wothida higgiya ammaneyssati naagana mela enttaw odishe aadhdhidosona.
Amint átmentek a városokon, meghagyták nekik, hogy tartsák meg azokat a rendeleteket, amelyeket a Jeruzsálemben levő apostolok és vének hoztak.
5 Hessa gisho, woosa keethati ammanon minnishe, taybonkka gallas gallas dari dari bidosona.
A gyülekezetek pedig erősödtek a hitben, és számuk naponként gyarapodott.
6 Iisiyan qaala odonna mela Geeshsha Ayyaanay entta diggida gisho, Phirggiyaranne Galaatiya biittaara aadhdhidosona.
Mivel a Szentlélek megtiltotta, hogy az igét Ázsiában hirdessék, körbejárták Frígiát és Galácia tartományát.
7 Entti Miisiya zawaa gakkida wode Bitiiniya baanaw koyidosona. Shin Yesuusa Ayyaanay entta diggis.
Mízia felé mentek, és igyekeztek Bitíniába jutni, de nem eresztette őket a Lélek.
8 Hessa gisho, entti Miisiya matara aadhdhishe Xiro7aada wodhdhidosona.
Áthaladtak azért Mízián, lementek Tróászba.
9 Phawuloosi qamma qonccethan issi Maqedooniya asi baakko, “Maqedooniya pinnada nuna maaddarkii” yaagishe eqqidi woossishin be7is.
Azon az éjszakán látomás jelent meg Pálnak: egy macedón férfiú állt előtte, kérve őt: „Gyere át Macedóniába, és légy segítségül nekünk!“
10 Qonccethaa I be7idaappe guye ellesidi nuuni Maqedooniya baanaw koyida. Ays giikko, Wonggelaa yan de7iya asaas odanaw Xoossay nuna xeegidayssa erida.
Mihelyt pedig a látomást látta, azonnal igyekezett elmenni Macedóniába, megértve, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangéliumot.
11 Xiro7aadappe denddidi markkaben gelidi Samotiraaqe bida, wonttetha gallas Naaphule bida.
Elhajózva Tróászból, egyenesen Szamothrákéba mentünk, másnap meg Neápoliszba.
12 Hessafe denddidi Maqedooniya biittan de7iya Filphisiyuusa giya koyro katama bida. Qassi Filphisiyuusi Roome asay de7iya katama. Nuuni he kataman guutha gallas uttida.
Onnét pedig Filippibe, amely Macedónia azon részének első gyarmatvárosa. Ebben a városban töltöttünk néhány napot.
13 Sambbaata gallas katamaappe gaxan Shaafaa doonan Ayhudeti Xoossaa woossiya bessi de7eyssa eridi yaa bida. He bessan shiiqida maccasaas qaala odida.
Szombatnapon kimentünk a városon kívül egy folyóvíz mellé, ahol az imádkozás szokott lenni, és leülve beszélgettünk az egybegyűlt asszonyokkal.
14 Nuna si7iya asappe issi Liidiya geetettiya Tiyatiroona katamaappe yida, Xoossaa ammanida zo7o afila zal77iya, maccasiya de7awusu. Phawuloosi odeyssa iya si7ana mela Xoossay I wozanaa dooyis.
Egy Lídia nevű, Thiatíra városbeli bíborárus asszony, aki félte az Istent, hallgatott ránk. Az Úr megnyitotta szívét, hogy figyeljenek azokra, amiket Pál mondott.
15 Liidiya ba soo asaara issife xammaqettidaappe guye nuukko, “Hintte tana Godaa tuma ammanasu giikko ta soo yedhdhite” gada miinthada woossasu.
Amikor pedig megkeresztelkedett egész házanépével együtt, kért minket: „Ha az Úr hívének ítéltetek engem, gyertek az én házamhoz, és maradjatok ott. És unszolt minket.“
16 Nuuni Xoossaa woossiya bessaa bishin iita ayyaanay I bolla de7idi kaayisiya issi geela7o aylley nuura gayttasu. Iya kaayada daro miishe ba godatas ehawusu.
Történt pedig, hogy amikor a könyörgésre mentünk, egy szolgálóleányka jött elénk, akiben jövendőmondásnak lelke volt, és az ő urainak nagy hasznot hajtott jövendőmondásával.
17 Phawuloosanne nuna kaallada, “Hayssati Ubbaafe Bolla Xoossaa aylleta! Entti hintte attana ogiya odeyssata” gada waassasu.
Követte Pált és minket, és így kiáltott: „Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, akik nektek az üdvösségnek útját hirdetik.“
18 Ubba gallas hessada gawusu. Shin Phawuloosi yilotidi guye simmidi, he ayyaanaa, “Yesuus Kiristtoosa sunthan neeni iippe keya” gidi kiittis. Iirakka iita ayyaanay iippe keyi aggis.
És ezt több napon át művelte. Pál azonban megharagudott és hátrafordulva, ezt mondta a léleknek: „Parancsolom neked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle.“És kiment abban az órában.
19 Shin I godati banttaw miishe demmiya ogey dhayidayssa be7idi, Phawuloosanne Sillaase oykkidi, dabaaba daynnata sinthe goochchi efidosona.
Amikor látták urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogták Pált és Szilászt, a piacra vonszolták őket a hatóságok elé.
20 Daynnata sinthe entta efidi, “Hayssati Ayhude asi gidishe nu katamaa asaa daro waaysosona.
Odavezették őket a bírákhoz és ezt mondták: „Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat.
21 Nuuni Roome biitta asi gidishe ekkanawunne oothanaw woga gidonnabaa tamaarssosona” yaagidosona.
Olyan szertartásokat hirdetnek, amelyeket nem szabad elfogadnunk, sem cselekednünk, mivel rómaiak vagyunk.“
22 Asay issi bagga gididi, Phawuloosa bollanne Sillaase bolla denddidosona. Daynnati entta ma7uwa qaaridi xam77an entta shocana mela kiittidosona.
És velük együtt támadt a sokaság ellenük. A bírák pedig letépették ruháikat, megvesszőztették őket.
23 Entta daro wadhdhidaappe guye, qasho keethi gelssidosona. Qasho keethaa naageysika entta minthi naagana mela kiittidosona.
Miután sok ütést mértek rájuk, börtönbe vetették őket, megparancsolva a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket.
24 Qasho keethaa naageyssi he kiitaa ekkidi, Phawuloosanne Sillaase qasho keethas qol77a gelssis. Entta tohuwa duuxis.
Ezt a parancsot megfogadva, a belső tömlöcbe vetette őket, és lábaikat kalodába szorította.
25 Shin giddi bilahe gidiya wode Phawuloosaranne Sillaasera woossishenne mazmure yexxishe Xoossaa galatoosona. Qasho keethan de7iya hara asatikka entti giyabaa si7oosona.
Éjféltájban pedig Pál és Szilász imádkozott, és énekkel dicsőítették az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket.
26 Qopponna qasho keethaa baasoy qaaxxana gakkanaw biitta qaaxoy hanis. He saatenkka pengge ubbay dooyetti aggis; qashettida asa ubbaa santhalaatay birshsheti wodhdhis.
Hirtelen nagy földindulás lett, annyira, hogy megrendültek a börtön alapjai, és azonnal megnyílt az összes ajtó, és mindnyájuknak lehulltak bilincsei.
27 Qasho keethaa naageyssi dhiskkofe barkida wode qasho keethaa pengge ubbay dooyettidayssa be7idi qasho asay kessi ekki bidabaa daanin bana wodhanaw mashshe ekkis.
A börtönőr pedig fölserkent, és látta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta kardját, és meg akarta magát ölni, mert azt gondolta, hogy elszöktek a foglyok.
28 Shin Phawuloosi qaala dhoqqu oothidi “Nu ubbay hayssan de7iya gisho neeni nena qohoppa” yaagis.
Pál azonban hangosan kiáltott: „Semmi kárt ne tégy magadban, mert mindnyájan itt vagyunk!“
29 Qasho keethaa naageyssi xomppe woossi ekkidi ellesidi gaathi woxxis. Kokkorishe Phawuloosa sinthaninne Sillaase sinthan gufannis.
Ő pedig világosságot kérve beugrott, és remegve borult Pál és Szilász elé;
30 Entta kare kessidi, “Ta godato, taani attanaw ay oothanaw bessii?” yaagis.
majd kihozta őket, ezt és mondta: „Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?“
31 Phawuloosaranne Sillaasera iyaakko, “Godaa Yesuus Kiristtoosa ammana; neeranne ne soo asaara attana” yaagidosona.
Azok pedig ezt mondták: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!“
32 Entti iyasinne iya son de7iya ubbaas Godaa qaala odidosona.
És hirdették az Úr igéjét neki és mindazoknak, akik a házánál voltak.
33 Qamma he saatenkka qasho keethaa naageyssi entta efidi entta madunthaa meeccis. Ellesidi ba soo asa ubbaara xammaqettis.
Ekkor magához vette őket az éjszakának abban az órájában, megmosta sebeiket, és azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt.
34 Phawuloosanne Sillaase ba soo efidi enttaw kathi aathis. I ba soo asa ubbaara Xoossaa ammanida gisho ufayttis.
Azután bevitte őket házába, asztalt terített nekik, és egész háznépével együtt örvendezett, hogy hitt az Istennek.
35 Sa7ay wonttin daynnati, “He asata billa” yaagidi poolise halaqata iyaakko kiittidosona.
Amikor pedig megvirradt, a bírák elküldték a szolgákat ezt üzenve: „Bocsásd el azokat az embereket.“
36 Qasho keethaa naageyssi, “Hintte bilettana mela daynnati kiittidosona. Hiza, keyidi saro biite” yaagidi he kiitaa Phawuloosas odis.
A börtönőr pedig tudtatta ezeket Pállal: „A bírák ide küldtek, hogy bocsássalak el titeket: most azért távozzatok, menjetek el békességgel!“
37 Shin Phawuloosi he poolise halaqatakko, “Nuuni Roome asi gidishin entti nuna pirddi baynna asaa sinthan wadhdhidi, qasho keethan yeggidosona. Ha77i nuna geeman keyidi bo goonaa? Hanenna, entti bantta huu7en yidi nuna kesso” yaagis.
Pál pedig ezt mondta nekik: „Megvesszőztek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, holott római emberek vagyunk, és börtönbe vetettek: és most alattomban akarnak bennünket elküldeni? Nem úgy, hanem jöjjenek ők maguk, és vezessenek ki minket.“
38 Poolise halaqati daynnatas hessa odin, Phawuloosaranne Sillaasera Roome biitta ase gididayssa si7ida wode yayyidosona.
A szolgák pedig megmondták a bíráknak ezeket a beszédeket. Azok pedig megijedtek, amikor meghallották, hogy rómaiak,
39 Hessa gisho, daynnati yidi enttako, “Nuuni hinttena qohida” gidosona. Qasho keethafe kare entta kessidi, katamaappe keyidi baana mela woossidosona.
odamentek, megkövették és kivezették őket, kérték, hogy menjenek el a városból.
40 Phawuloosaranne Sillaasera qasho keethafe keyidi Liidiya soo bidosona. Yan ammaneyssatara gaakettidi entta minthethidi keyidi bidosona.
Amint kijöttek a börtönből, bementek Lídiához. Amikor meglátták az atyafiakat, vigasztalták őket, és eltávoztak.
