Psalm 75

1 Dem Vorsänger. «Verdirb nicht.» Ein Psalmlied, von Asaph. Wir danken dir, o Gott, wir danken dir, und die mit deinem Namen vertraut sind, erzählen deine Wunder!

A karmesternek. Ne ronts szerint. Zsoltár Ászáftól. Ének. Hálát adtunk neked, Isten, hálát adtunk; hisz közel a neved: elbeszélték csodatotteidet.

2 «Wenn ich finde, daß die Zeit dafür da ist, so werde ich recht richten.

Midőn kitűzöm a határidőt, én egyenességgel ítélek.

3 Mag die Erde zittern und alle ihre Bewohner: Ich habe ihre Säulen festgestellt.» (Pause)

Megbomlanak a föld és minden lakói, én megszilárdítottam oszlopait. Széla.

4 Ich sprach zu den Übermütigen: Seid nicht übermütig! und zu den Gottlosen: Erhebet nicht das Horn!

Mondtam a kevélykedőknek: ne kevélykedjetek és a gonoszoknak: ne emeljetek szarvat;

5 Erhebet nicht gar so hoch euer Horn, redet nicht mit frech emporgerecktem Hals!

ne emeljétek a magasba szarvatokat, ne beszéljetek nyakasan daczosat!

6 Denn weder vom Aufgang noch vom Niedergang, noch von der Wüste her kommt Erhöhung;

Mert nem keletről és nyugatról, se nem puszta felől van emelkedés;

7 sondern Gott ist Richter, der den einen erniedrigt, den andern erhöht.

hanem Isten a bíró: ezt lealázza és amazt fölemeli.

8 Denn der HERR hat einen Becher in der Hand, der ist mit schäumendem Würzwein gefüllt; davon schenkt er ein; sogar die Hefen davon müssen schlürfen und trinken alle Gottlosen auf Erden.

Mert serleg van az Örökkévaló kezében és habzik a bor – telve itallal s abból csurgat: bizony a seprűjét szívják, isszák mind a föld gonoszai.

9 Ich aber will allezeit frei bekennen; dem Gott Jakobs will ich lobsingen;

De én örökké hirdetem; hadd zengek Jákób Istenének.

10 und alle Hörner der Gottlosen will ich abhauen; aber die Hörner des Gerechten sollen erhoben werden!

És a gonoszok szarvait mind levágom, emelkedjenek az igaznak szarvai.