Psalm 61

1 Dem Vorsänger. Mit Saitenspiel. Von David. Höre, o Gott, mein Schreien, merke auf mein Gebet!

A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

2 Vom Ende der Erde rufe ich zu dir in der Angst meines Herzens: Führe du mich auf den Felsen, der mir zu hoch ist!

A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

3 Denn du bist meine Zuflucht geworden, ein starker Turm vor dem Feind. (Pause)

Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

4 Laß mich ewiglich wohnen in deinem Zelte, mich bergen im Schatten deiner Flügel!

Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

5 Denn du, o Gott, hast auf meine Gelübde gehört, du hast mir das Erbteil derer gegeben, die deinen Namen fürchten.

Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

6 Verleihe dem Könige langes Leben, daß seine Jahre Geschlechter überdauern;

Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

7 möge er ewiglich vor Gottes Angesicht bleiben; gib, daß Gnade und Treue ihn behüten!

Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

8 Also will ich deinen Namen immerdar preisen, um meine Gelübde zu bezahlen Tag für Tag.

Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!