< Psalm 50 >
1 Ein Psalm Asaphs: Der HERR, der starke Gott, hat geredet und ruft der Welt zu vom Aufgang der Sonne bis zu ihrem Niedergang.
Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
2 Aus Zion, der Schönheit Vollendung, bricht Gottes Glanz hervor.
A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
3 Unser Gott kommt und schweigt nicht; verzehrendes Feuer ist vor ihm, und es stürmt gewaltig um ihn her.
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
4 Er ruft den Himmel droben und die Erde zum Gericht seines Volkes herbei.
Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
5 Versammelt mir meine Frommen, die einen Bund mit mir gemacht haben über dem Opfer.
Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
6 Da verkündigten die Himmel seine Gerechtigkeit, daß Gott selbst Richter ist. (Pause)
És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
7 Höre, mein Volk, so will ich reden; Israel, ich lege gegen dich Zeugnis ab: Ich, Gott, bin dein Gott.
Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
8 Deiner Opfer halben will ich dich nicht strafen, sind doch deine Brandopfer stets vor mir.
Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9 Ich will keinen Farren aus deinem Hause nehmen, noch Böcke aus deinen Ställen!
De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
10 Denn mein sind alle Tiere des Waldes, das Vieh auf den Bergen zu Tausenden.
Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11 Ich kenne alle Vögel auf den Bergen, und was sich auf dem Felde regt, ist mir bekannt.
Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12 Wenn mich hungerte, so würde ich es dir nicht sagen; denn mein ist der Erdkreis und was ihn erfüllt.
Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
13 Soll ich Ochsenfleisch essen oder Bocksblut trinken?
Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14 Opfere Gott Dank und bezahle dem Höchsten deine Gelübde;
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
15 und rufe mich an am Tage der Not, so will ich dich erretten, und du sollst mich ehren!
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16 Aber zum Gottlosen spricht Gott: Was zählst du meine Satzungen her und nimmst meinen Bund in deinen Mund,
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17 so du doch Zucht hassest und wirfst meine Worte hinter dich?
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18 Wenn du einen Dieb siehst, so befreundest du dich mit ihm und hast Gemeinschaft mit Ehebrechern;
Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
19 deinen Mund lässest du Böses reden, und deine Zunge flicht Betrug;
A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20 du sitzest und redest wider deinen Bruder, deiner Mutter Sohn verleumdest du!
Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21 Das hast du getan, und ich habe geschwiegen; da meintest du, ich sei gleich wie du; aber ich will dich strafen und es dir vor Augen stellen!
Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
22 Merket doch das, die ihr Gottes vergesset, daß ich nicht hinwegraffe und kein Erretter da sei!
Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
23 Wer Dank opfert, der ehrt mich, und wer den Weg bahnt, dem zeige ich Gottes Heil!
A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.