Psalm 50
1 Ein Psalm Asaphs: Der HERR, der starke Gott, hat geredet und ruft der Welt zu vom Aufgang der Sonne bis zu ihrem Niedergang.
Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
2 Aus Zion, der Schönheit Vollendung, bricht Gottes Glanz hervor.
Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
3 Unser Gott kommt und schweigt nicht; verzehrendes Feuer ist vor ihm, und es stürmt gewaltig um ihn her.
jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
4 Er ruft den Himmel droben und die Erde zum Gericht seines Volkes herbei.
Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
5 Versammelt mir meine Frommen, die einen Bund mit mir gemacht haben über dem Opfer.
Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
6 Da verkündigten die Himmel seine Gerechtigkeit, daß Gott selbst Richter ist. (Pause)
És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
7 Höre, mein Volk, so will ich reden; Israel, ich lege gegen dich Zeugnis ab: Ich, Gott, bin dein Gott.
Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
8 Deiner Opfer halben will ich dich nicht strafen, sind doch deine Brandopfer stets vor mir.
Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
9 Ich will keinen Farren aus deinem Hause nehmen, noch Böcke aus deinen Ställen!
nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
10 Denn mein sind alle Tiere des Waldes, das Vieh auf den Bergen zu Tausenden.
Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
11 Ich kenne alle Vögel auf den Bergen, und was sich auf dem Felde regt, ist mir bekannt.
ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
12 Wenn mich hungerte, so würde ich es dir nicht sagen; denn mein ist der Erdkreis und was ihn erfüllt.
Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
13 Soll ich Ochsenfleisch essen oder Bocksblut trinken?
Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
14 Opfere Gott Dank und bezahle dem Höchsten deine Gelübde;
Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
15 und rufe mich an am Tage der Not, so will ich dich erretten, und du sollst mich ehren!
és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
16 Aber zum Gottlosen spricht Gott: Was zählst du meine Satzungen her und nimmst meinen Bund in deinen Mund,
A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
17 so du doch Zucht hassest und wirfst meine Worte hinter dich?
Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
18 Wenn du einen Dieb siehst, so befreundest du dich mit ihm und hast Gemeinschaft mit Ehebrechern;
Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
19 deinen Mund lässest du Böses reden, und deine Zunge flicht Betrug;
Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
20 du sitzest und redest wider deinen Bruder, deiner Mutter Sohn verleumdest du!
Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
21 Das hast du getan, und ich habe geschwiegen; da meintest du, ich sei gleich wie du; aber ich will dich strafen und es dir vor Augen stellen!
Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
22 Merket doch das, die ihr Gottes vergesset, daß ich nicht hinwegraffe und kein Erretter da sei!
Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
23 Wer Dank opfert, der ehrt mich, und wer den Weg bahnt, dem zeige ich Gottes Heil!
A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
