< Psalm 47 >
1 Dem Vorsänger. Von den Kindern Korahs. Ein Psalm. Klatscht in die Hände, ihr Völker alle! Jauchzet Gott mit fröhlichem Schall!
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
2 Denn der HERR, der Höchste, ist zu fürchten, ein großer König über die ganze Erde.
Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
3 Er wird die Völker unter uns zwingen und die Nationen unter unsre Füße.
Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
4 Er wird uns unser Erbteil erwählen, den Stolz Jakobs, den er geliebt. (Pause)
Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
5 Gott ist aufgefahren mit Jauchzen, der HERR mit dem Schall der Posaune.
Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
6 Lobsinget, lobsinget Gott! Lobsinget, lobsinget unserm König!
Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
7 Denn Gott ist König der ganzen Erde; lobsinget andächtig!
Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
8 Gott herrscht über die Völker, Gott sitzt auf seinem heiligen Thron.
Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
9 Die Edlen der Völker haben sich versammelt zum Volk des Gottes Abrahams; denn Gott gehören die Schilde der Erde; er ist sehr erhaben.
Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!