Psalm 38

1 Ein Psalm Davids. Zum Gedächtnis. HERR, strafe mich nicht in deinem Zorn, züchtige mich nicht in deinem Grimm;

Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!

2 denn deine Pfeile haben mich getroffen, und deine Hand liegt schwer auf mir.

Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.

3 Es ist nichts Unversehrtes an meinem Fleisch vor deinem Zorn, kein Friede in meinen Gebeinen wegen meiner Sünde.

Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.

4 Denn meine Schulden gehen über mein Haupt; wie eine schwere Last sind sie mir zu schwer geworden.

Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.

5 Meine Wunden stinken und eitern von meiner Torheit.

Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.

6 Ich bin tief gebeugt und niedergedrückt; ich gehe traurig einher den ganzen Tag;

Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.

7 denn meine Lenden sind ganz entzündet, und es ist nichts Gesundes an meinem Fleisch.

Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.

8 Ich bin ganz kraftlos und zermalmt; ich heule vor Unruhe meines Herzens.

Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.

9 O Herr, mein ganzes Verlangen sei dir vorgelegt, und mein Seufzen sei dir nicht verborgen!

Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.

10 Mein Herz pocht heftig, meine Kraft hat mich verlassen, und das Licht meiner Augen ist nicht bei mir.

Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.

11 Meine Lieben und Freunde treten beiseite wegen meiner Plage, und meine Nächsten stehen von ferne;

Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.

12 die aber, welche mir nach dem Leben trachten, legen mir Schlingen, und die mein Unglück suchen, besprechen meinen Untergang und ersinnen Lügen den ganzen Tag.

Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.

13 Ich aber bin wie ein Tauber und höre nichts, und wie ein Stummer, der seinen Mund nicht auftut.

De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.

14 Und ich bin wie einer, der nichts hört, und in dessen Mund kein Widerspruch ist.

Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.

15 Denn auf dich, HERR, hoffe ich; du wirst antworten, Herr, mein Gott!

Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.

16 Denn wenn ich redete, wie würden sie sich über mich freuen! Wenn mein Fuß ins Wanken geriete, wie würden sie frohlocken über mich!

Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.

17 Denn ich bin nahe daran zu fallen, und mein Schmerz ist immerdar vor mir.

Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.

18 Denn ich bekenne meine Schuld und bin bekümmert wegen meiner Sünde.

Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.

19 Aber die mich grundlos befeinden, sind mächtig, und derer, die mich unter falschem Vorwand hassen, sind viele.

De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:

20 Die mir Gutes mit Bösem vergelten, sind mir feind, weil ich dem Guten nachjage.

s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.

21 Verlaß mich nicht, o HERR! Mein Gott, sei nicht fern von mir!

Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.

22 Eile mir zu helfen, o Herr, mein Heil!

Siess segítségemre, Uram, segedelmem!