Psalm 34
1 Von David. Als er seine Gebärde verstellte vor Abimelech und dieser ihn von sich trieb und er hinwegging. Ich will den HERRN allezeit preisen, sein Lob soll immerdar in meinem Munde sein.
Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.
2 Meine Seele rühme sich des HERRN; die Elenden sollen es hören und sich freuen.
Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.
3 Preiset mit mir den HERRN, und lasset uns miteinander seinen Namen erhöhen!
Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!
4 Da ich den HERRN suchte, antwortete er mir und errettete mich aus aller meiner Furcht.
Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.
5 Die auf ihn blicken, werden strahlen, und ihr Angesicht wird nicht erröten.
Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.
6 Da dieser Elende rief, hörte der HERR und half ihm aus allen seinen Nöten.
Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.
7 Der Engel des HERRN lagert sich um die her, so ihn fürchten, und errettet sie.
Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.
8 Schmecket und sehet, wie freundlich der HERR ist; wohl dem, der auf ihn traut!
Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!
9 Fürchtet den HERRN, ihr seine Heiligen; denn die ihn fürchten, haben keinen Mangel.
Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.
10 Junge Löwen leiden Not und Hunger; aber die den HERRN suchen, müssen nichts Gutes entbehren.
Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.
11 Kommt her, ihr Kinder, hört mir zu; ich will euch die Furcht des HERRN lehren!
Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.
12 Wer hat Lust zum Leben und möchte gern gute Tage sehen?
Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?
13 Behüte deine Zunge vor Bösem und deine Lippen, daß sie nicht trügen;
Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;
14 weiche vom Bösen und tue Gutes, suche Frieden und jage ihm nach!
távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.
15 Die Augen des HERRN achten auf die Gerechten und seine Ohren auf ihr Schreien;
Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.
16 das Antlitz des HERRN steht wider die, so Böses tun, daß er ihr Gedächtnis von der Erde vertilge.
Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.
17 Als jene schrieen, hörte der HERR und rettete sie aus aller ihrer Not.
Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.
18 Der HERR ist nahe denen, die zerbrochenen Herzens sind, und hilft denen, deren Geist zerschlagen ist.
Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.
19 Der Gerechte muß viel leiden; aber der HERR rettet ihn aus dem allem.
Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.
20 Er bewahrt ihm alle seine Gebeine, daß nicht eines derselben zerbrochen wird.
Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.
21 Den Gottlosen wird die Bosheit töten, und die den Gerechten hassen, müssen es büßen.
Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.
22 Der HERR erlöst die Seele seiner Knechte, und alle, die auf ihn vertrauen, werden es nicht zu büßen haben.
Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.
