Psalm 130

1 Ein Wallfahrtslied. Aus der Tiefe rufe ich, HERR, zu dir:

Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

2 Herr, höre meine Stimme! Möchten deine Ohren aufmerksam sein auf die Stimme meines Flehens!

Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

3 Wenn du Sünden behältst, HERR, wer kann bestehen?

Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

4 Aber bei dir ist die Vergebung, auf daß man dich fürchte.

Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

5 Ich harre des HERRN, meine Seele harrt, und ich hoffe auf sein Wort.

Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

6 Meine Seele harrt des Herrn, mehr als die Wächter auf den Morgen, als die Wächter auf den Morgen.

Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

7 Israel, hoffe auf den HERRN! Denn bei dem HERRN ist die Gnade, und viel Erlösung ist bei ihm.

Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

8 Und er wird Israel erlösen von allen seinen Sünden.

és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!