< Psalm 103 >
1 Von David. Lobe den HERRN, meine Seele, und alles, was in mir ist, seinen heiligen Namen!
A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét.
2 Lobe den HERRN, meine Seele, und vergiß nicht, was er dir Gutes getan!
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
3 Der dir alle deine Sünden vergibt und alle deine Gebrechen heilt;
A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
4 der dein Leben vom Verderben erlöst, der dich krönt mit Gnade und Barmherzigkeit;
A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.
5 der dein Alter mit Gutem sättigt, daß du wieder jung wirst wie ein Adler.
A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé.
6 Der HERR übt Gerechtigkeit und schafft allen Unterdrückten Recht.
Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.
7 Er hat seine Wege Mose kundgetan, den Kindern Israel seine Taten.
Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit.
8 Barmherzig und gnädig ist der HERR, geduldig und von großer Güte.
Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
9 Er wird nicht immerdar hadern und nicht ewiglich zürnen.
Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.
10 Er hat nicht mit uns gehandelt nach unsern Sünden und uns nicht vergolten nach unsrer Missetat;
Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.
11 denn so hoch der Himmel über der Erde ist, so groß ist seine Gnade über die, so ihn fürchten;
Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt.
12 so fern der Morgen ist vom Abend, hat er unsre Übertretung von uns entfernt.
A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
13 Wie sich ein Vater über Kinder erbarmt, so erbarmt sich der HERR über die, so ihn fürchten;
A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
14 denn er weiß, was für ein Gemächte wir sind; er denkt daran, daß wir Staub sind.
Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.
15 Eines Menschen Tage sind wie Gras; er blüht wie eine Blume auf dem Felde;
Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága.
16 wenn ein Wind darüber geht, so ist sie nimmer da, und ihre Stätte kennt sie nicht mehr;
Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé.
17 aber die Gnade des HERRN währt von Ewigkeit zu Ewigkeit über die, so ihn fürchten, und seine Gerechtigkeit auf Kindeskind;
De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain;
18 bei denen, die seinen Bund bewahren und an seine Gebote gedenken, sie zu tun.
Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.
19 Der HERR hat seinen Thron im Himmel gegründet, und seine Herrschaft erstreckt sich über alles.
Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat.
20 Lobet den HERRN, ihr seine Engel, ihr starken Helden, die ihr seinen Befehl ausrichtet, gehorsam der Stimme seines Worts!
Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára.
21 Lobet den HERRN, alle seine Heerscharen, seine Diener, die ihr seinen Willen tut!
Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői!
22 Lobet den HERRN, alle seine Werke, an allen Orten seiner Herrschaft! Lobe den HERRN, meine Seele!
Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!