Sprueche 31
1 Worte des Königs Lemuel; die Lehre, die seine Mutter ihm gab:
Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
2 Was soll ich dir raten, mein Sohn, du Sohn meines Leibes, du Sohn meiner Gelübde?
Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
3 Opfere nicht den Weibern deine Kraft, noch deine Zeit denen, welche die Könige entnerven!
Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
4 Es ziemt sich für Könige nicht, Lemuel, es ziemt sich für Könige nicht, Wein zu trinken, noch für Fürsten der Hang zu berauschendem Getränk!
Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
5 Sie könnten über dem Trinken das Gesetz vergessen und ein falsches Urteil fällen all dem unglücklichen Volk.
Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
6 Gebt starkes Getränk denen, die untergehen, und Wein den betrübten Seelen!
Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
7 So können sie über dem Trinken ihre Armut vergessen und brauchen nicht mehr an ihr Leid zu denken.
igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
8 Tue deinen Mund auf für den Stummen, für das Recht aller Verlassenen!
Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
9 Tue deinen Mund auf, richte recht und verteidige den Elenden und Armen!
Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
10 Ein wackeres Weib (wer findet es?) ist weit mehr wert als köstliche Perlen!
Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
11 Auf sie verläßt sich ihres Mannes Herz, und an Gewinn mangelt es ihm nicht.
Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
12 Sie erweist ihm Gutes und nichts Böses ihr ganzes Leben lang.
Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
13 Sie zieht Wolle und Flachs und verarbeitet es mit willigen Händen.
Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
14 Wie die Handelsschiffe bringt sie ihr Brot aus der Ferne herbei.
Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
15 Bevor der Morgen graut, ist sie schon auf und gibt Speise heraus für ihr Haus und befiehlt ihren Mägden.
Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
16 Sie trachtet nach einem Acker und erwirbt ihn auch; mit dem Ertrag ihrer Hände pflanzt sie einen Weinberg an.
Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
17 Sie gürtet ihre Lenden mit Kraft und stählt ihre Arme.
Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
18 Sie sieht, daß ihre Arbeit gedeiht; ihr Licht geht auch des Nachts nicht aus.
Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
19 Sie greift nach dem Spinnrocken, und ihre Hände fassen die Spindel.
Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
20 Sie tut ihre Hand dem Unglücklichen auf und reicht ihre Hände dem Armen.
Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
21 Vor dem Schnee ist ihr nicht bange für ihr Haus, denn ihr ganzes Haus ist in Scharlach gekleidet.
Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
22 Sie macht sich selbst Decken; Linnen und Purpur ist ihr Gewand.
Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
23 Ihr Mann ist wohlbekannt in den Toren, wenn er unter den Ältesten des Landes sitzt.
Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
24 Sie macht Hemden und verkauft sie und liefert dem Händler Gürtel.
Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
25 Kraft und Würde ist ihr Gewand, und sie lacht des künftigen Tages.
Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
26 Ihren Mund öffnet sie mit Weisheit, und freundliche Unterweisung ist auf ihrer Zunge.
Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
27 Sie behält ihre Haushaltung im Auge und ißt nie das Brot der Faulheit.
Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
28 Ihre Söhne wachsen heran und preisen sie glücklich; ihr Mann rühmt sie ebenfalls:
Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
29 «Viele Töchter sind wackere Frauen geworden; aber du übertriffst sie alle!»
Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
30 Anmut besticht und Schönheit vergeht; ein Weib, das den HERRN fürchtet, soll man loben.
Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
31 Gebt ihr von den Früchten ihres Wirkens, und ihre Werke werden sie loben in den Toren!
Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
