Sprueche 21
1 Gleich Wasserbächen ist des Königs Herz in der Hand des HERRN; er leitet es, wohin er will.
Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2 In eines jeglichen Augen ist sein Weg recht; aber der HERR wägt die Herzen.
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
3 Recht und Gerechtigkeit üben ist dem HERRN lieber als Opfer.
Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
4 Hohe Augen und ein aufgeblasenes Herz, das Ackern der Gottlosen ist Sünde.
A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5 Die Überlegungen des Fleißigen sind nur zum Vorteil, aber wer allzusehr eilt, hat nur Schaden davon.
A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
6 Wer mit lügenhafter Zunge Schätze erwirbt, der jagt nach Wind und sucht den Tod.
A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7 Die Gewalttätigkeit der Gottlosen rafft sie weg; denn sie weigern sich, das Rechte zu tun.
Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8 Wer schuldbeladen ist, muß krumme Wege gehen; wer aber lauter ist, der handelt redlich.
Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9 Es ist besser, in einem Winkel auf dem Dach zu wohnen, als mit einem zänkischen Weib in einem gemeinsamen Haus.
Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10 Die Seele des Gottlosen begehrt nach Bösem, sein Nächster findet keine Gnade vor ihm.
Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
11 Durch Bestrafung des Spötters wird der Alberne gewitzigt, und wer auf den Weisen achtet, wird belehrt.
Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
12 Der Gerechte [Gott] achtet auf des Gottlosen Haus, er stürzt die Gottlosen ins Unglück.
Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13 Wer sein Ohr vor dem Geschrei des Armen verstopft, der wird auch keine Antwort kriegen, wenn er ruft.
A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
14 Eine heimliche Gabe besänftigt den Zorn, und ein Geschenk im Busen den heftigsten Grimm.
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15 Es ist eine Freude für die Gerechten, wenn Recht geschafft wird; aber für die Übeltäter ist es ein Schrecken.
Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
16 Ein Mensch, der vom Wege des Verstandes abirrt, wird ruhen in der Versammlung der Schatten.
Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17 Wer Vergnügen liebt, muß Mangel leiden; wer Wein und Öl liebt, wird nicht reich.
Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18 Der Gottlose wird den Gerechten ablösen, und der Betrüger kommt an des Redlichen Statt.
Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
19 Besser ist's in der Wüste zu wohnen, als bei einem zänkischen und ärgerlichen Weib.
Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
20 Ein wertvoller Schatz und Öl ist in der Wohnung des Weisen; aber ein törichter Mensch vergeudet es.
Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21 Wer darnach trachtet, gerecht und gnädig zu sein, der findet Leben, Gerechtigkeit und Ehre.
A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22 Ein Weiser erobert die Stadt der Starken und stürzt die Macht, darauf sie sich verließ.
A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
23 Wer seinen Mund hütet und seine Zunge bewahrt, der erspart seiner Seele manche Not.
A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24 Ein übermütiger und vermessener Mensch (Spötter wird er genannt) handelt in frevelhaftem Übermut.
A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25 Der Faule muß Hungers sterben, da er mit seinen Händen nicht arbeiten will.
A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
26 Es kommen täglich neue Begehren; aber der Gerechte gibt und hält nicht zurück.
Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
27 Das Opfer der Gottlosen ist [dem HERRN] ein Greuel, zumal wenn man es mit Bosheit darbringt.
Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28 Ein Lügenzeuge geht zugrunde; aber ein Ohrenzeuge darf immer wieder reden.
A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
29 Der Gottlose macht ein freches Gesicht; aber der Gerechte hat einen sichern Gang.
Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
30 Es hilft keine Weisheit, kein Verstand und kein Rat wider den HERRN.
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
31 Das Roß wird gerüstet auf den Tag der Schlacht; aber der Sieg ist des HERRN.
Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
