Job 8
1 Da antwortete Bildad, der Schuchiter, und sprach:
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 Wie lange willst du solches reden und sollen die Reden deines Mundes sein wie heftiger Wind?
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Beugt denn Gott das Recht, und verkehrt der Allmächtige die Gerechtigkeit?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Wenn deine Kinder gegen ihn gesündigt haben, so hat er sie dahingegeben in die Gewalt ihrer Missetat.
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Wirst du nun Gott ernstlich suchen und zum Allmächtigen um Gnade flehen,
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 wirst du lauter und aufrichtig sein, so wird er für dich eifern und die Zierde deiner Gerechtigkeit wieder herstellen.
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 Da wird dein früheres Glück im Vergleich zu deinem spätern klein sein.
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Denn frage doch das frühere Geschlecht und beherzige die Erfahrungen der Väter!
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 Denn von gestern sind wir und wissen nichts, ein Schatten nur sind unsere Tage auf Erden.
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 Fürwahr, sie werden dich belehren, sie können dir's sagen und Sprüche hervorholen aus ihrem Herzen:
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 Schießt der Papyrus ohne Sumpf empor, gedeiht, wo Wasser fehlt, des Schilfes Rohr,
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 das doch, wenn es noch in vollem Triebe steht, ehe es geschnitten wird, zugrunde geht?
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 Das ist der Weg, den alle Gottvergessenen ziehn: Auch ihre Hoffnung welkt wie Gras dahin!
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 Ein Spinngewebe ist des Frevlers Haus, mit seinem Trotzen ist es plötzlich aus;
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 vergeblich stützt er sich und trotzt darauf; er fällt dahin und steht nicht wieder auf.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Und jener dort, er grünt im Sonnenglanz, die Ranken überziehn den Garten ganz;
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 die Wurzeln flechten ins Gemäuer sich ein, hoch schlingt er sich empor am Haus von Stein.
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 Doch tilgt ihn Gott von seiner Stätte, so spricht sie: Mir ist nicht bewußt, daß ich dich je gesehen hätte!
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 Siehe, das ist seines Weges Lust, das Ende von des Sünders Lebenslauf: Es stehen aus seinem Staube andre auf.
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Siehe, Gott verwirft den Unschuldigen nicht; er reicht aber auch keinem Übeltäter die Hand,
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 auf daß er deinen Mund mit Lachen fülle und deine Lippen mit Freudengeschrei,
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 daß deine Hasser mit Schande bekleidet werden und das Zelt der Gottlosen nicht mehr sei!
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
