Job 33
1 Doch höre nun, Hiob, meine Rede, und fasse alle meine Worte!
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Siehe doch, ich öffne meinen Mund, es redet die Zunge an meinem Gaumen;
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Meine Reden kommen aus aufrichtigem Herzen, und meine Lippen sprechen lautere Wahrheit aus.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Der Geist Gottes hat mich gemacht, und der Odem des Allmächtigen belebt mich.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Kannst du es, so widerlege mich; rüste dich, tritt vor mich hin!
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Siehe, ich stehe zu Gott, gleich wie du; auch ich bin vom Lehm genommen.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Siehe, Furcht vor mir soll dich nicht schrecken, und ich will dir nicht lästig sein.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Nun hast du vor meinen Ohren gesagt, und ich habe deine eigenen Worte gehört:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 «Rein bin ich, ohne Vergehen, unbefleckt und ohne Schuld!
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Siehe, er erfindet Beschuldigungen gegen mich, er hält mich für seinen Feind;
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 er legt meine Füße in den Stock und lauert auf alle meine Schritte.»
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Siehe, das sagst du nicht mit Recht, darauf muß ich dir antworten; denn Gott ist größer als der Mensch.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Warum haderst du denn mit ihm, da er doch keine seiner Taten zu verantworten hat?
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Sondern Gott redet einmal und zum zweitenmal, aber man beachtet es nicht.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Im Traum, im Nachtgesicht, wenn tiefer Schlaf die Menschen befällt und sie in ihren Betten schlafen,
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 da öffnet er das Ohr der Menschen und besiegelt seine Warnung an sie,
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 damit der Mensch von seinem Tun abstehe und er den Mann vor Übermut beschütze,
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 daß er seine Seele von der Grube zurückhalte, und sein Leben, daß er nicht renne ins Geschoß.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 Er züchtigt ihn mit Schmerzen auf seinem Lager, ein hartes Gericht geht über seinen Leib,
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 daß ihm das Brot zum Ekel wird, seiner Seele die Lieblingsspeise;
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 sein Fleisch schwindet dahin, man sieht es nicht mehr, und seine Gebeine, die man sonst nicht sah, werden bloß;
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 seine Seele naht sich der Grube und sein Leben den Todesmächten.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Wenn es dann für ihn einen Engel gibt, einen Mittler, einen aus Tausenden, der dem Menschen verkündigt seine Gerechtigkeit;
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 wenn er sich über ihn erbarmt und spricht: «Erlöse ihn, daß er nicht zur Grube hinabfahre; ich habe ein Lösegeld gefunden!»
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Alsdann wird sein Fleisch wieder grünen von Jugendfrische, er wird wiederkehren zu den Tagen seiner Jugend;
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 er wird zu Gott bitten, der wird ihm gnädig sein, ihn sein Angesicht mit Jauchzen sehen lassen und dem Menschen seine Gerechtigkeit wiedergeben.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Er wird singen vor den Menschen und sagen: Ich hatte gesündigt und das Recht verkehrt; aber er hat mir nicht vergolten nach Verdienst;
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 er hat meine Seele erlöst, daß sie nicht in die Grube gefahren ist, so daß mein Leben das Licht wieder sieht!
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Siehe, dies alles tut Gott zwei oder dreimal mit dem Menschen,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 daß er seine Seele vom Verderben herumhole und ihn erleuchte mit dem Lichte der Lebendigen.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Merke auf, Hiob, höre mir zu, schweige, und ich will reden!
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Hast du aber Worte, so antworte mir, sage her, denn ich wünsche deine Rechtfertigung;
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 wo aber nicht, so höre mir zu, schweige, und ich will dich Weisheit lehren!
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
