< Job 22 >

1 Darauf antwortete Eliphas, der Temaniter, und sprach:
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 Mag auch ein Mann Gott etwas nützen? Es nützt ja der Verständige nur sich selbst.
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
3 Hat der Allmächtige Freude, wenn du gerecht bist? Ist's ihm ein Gewinn, wenn du in Unschuld wandelst?
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 Straft er dich wegen deiner Gottesfurcht, und geht er darum mit dir ins Gericht?
A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
5 Sind nicht deine Missetaten groß und deine Schulden ohne Ende?
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 Du hast wohl deine Brüder gepfändet und den Entblößten die Kleider ausgezogen;
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 vielleicht hast du dem Müden kein Wasser zu trinken gegeben oder dem Hungrigen das Brot versagt.
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
8 Der Mächtige hat das Land bekommen, und der Angesehene wohnte darin.
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
9 Du hast Witwen leer fortgeschickt und die Arme der Waisen zusammenbrechen lassen.
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 Darum liegst du in Banden und hat Furcht dich plötzlich überfallen.
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 Oder siehst du die Finsternis nicht und die Wasserflut, die dich bedeckt?
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 Ist Gott nicht himmelhoch? Siehe doch die höchsten Sterne, wie hoch sie stehen!
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 Und du denkst: «Was weiß Gott! Sollte er hinter dem Dunkel richten?
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 Die Wolken hüllen ihn ein, daß er nicht sehen kann, und er wandelt auf dem Himmelsgewölbe umher!»
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 Willst du den alten Weg befolgen, den die Bösewichte gegangen sind,
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 die weggerafft wurden von der Flut, deren Fundament der Strom wegriß,
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 die zu Gott sprachen: «Hebe dich weg von uns!» und «was könnte der Allmächtige einem tun?»
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 Und er hatte doch ihre Häuser mit Gütern erfüllt! Doch der Gottlosen Rat sei fern von mir!
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
19 Die Gerechten werden es sehen und sich freuen, und der Unschuldige wird ihrer spotten:
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
20 «Fürwahr, unsere Widersacher werden vertilgt, und das Feuer hat ihren Überrest verzehrt.»
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
21 Befreunde dich doch mit Ihm und mache Frieden! Dadurch wird Gutes über dich kommen.
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
22 Nimm doch Belehrung an aus seinem Mund und lege seine Worte in dein Herz!
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
23 Wenn du dich zu dem Allmächtigen kehrst, so wirst du aufgerichtet werden, wenn du die Ungerechtigkeit aus deiner Hütte entfernst.
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
24 Wirf das Gold in den Staub und das Ophirgold zu den Steinen der Bäche,
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 so wird der Allmächtige dein Gold und dein glänzendes Silber sein!
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 Dann wirst du dich an dem Allmächtigen ergötzen und dein Angesicht zu Gott erheben;
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 du wirst zu ihm flehen, und er wird dich erhören, und du wirst deine Gelübde bezahlen.
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 Was du vornimmst, das wird dir gelingen, und ein Licht wird auf deinen Wegen leuchten.
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 Führen sie abwärts, so wirst du sagen: «Es geht empor!» Und wer die Augen niederschlägt, den wird er retten.
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
30 Er wird [selbst] den freilassen, der nicht unschuldig ist: durch die Reinheit deiner Hände wird er entrinnen.
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.

< Job 22 >