2 Samuel 22
1 Und David redete zu dem HERRN die Worte dieses Liedes, am Tage, als der HERR ihn aus der Hand aller seiner Feinde und aus der Hand Sauls errettet hatte.
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 Er sprach: Der HERR ist meine Felsenkluft, meine Burg und meine Zuflucht;
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 mein Gott ist mein Fels, darin ich mich berge, mein Schild und das Horn meines Heils, meine Festung und meine Zuflucht, mein Erretter, der mich von Gewalttat befreit.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 Den HERRN, den Hochgelobten, rief ich an und wurde von meinen Feinden errettet.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Todeswehen umfingen mich, Bäche Belials schreckten mich;
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 In meiner Angst rief ich den HERRN an und schrie zu meinem Gott; er hörte in seinem Tempel meine Stimme, mein Schreien kam vor ihn zu seinen Ohren.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 Die Erde bebte und erzitterte, die Grundfesten des Himmels wurden erschüttert und bebten, weil er zornig war.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Rauch stieg auf von seiner Nase und verzehrendes Feuer aus seinem Mund, Feuerglut brannte daraus hervor.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 Er neigte den Himmel und fuhr herab, und Dunkel war unter seinen Füßen;
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 er fuhr auf dem Cherub und flog daher, er schwebte auf den Fittichen des Windes.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 Er machte Finsternis um sich her zu seinem Gezelt, dunkle Wasser, dichte Wolken.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 Vom Glanz vor ihm brannte Feuerglut;
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 und der HERR donnerte vom Himmel, der Höchste ließ seine Stimme erschallen;
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 er schoß seine Pfeile und zerstreute sie, [schleuderte] Blitze und schreckte sie.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 Da sah man die Betten des Meeres, und die Gründe des Erdbodens wurden aufgedeckt von des HERRN Schelten, von dem Schnauben seines grimmigen Zorns!
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 Er langte herab aus der Höhe und ergriff mich, er zog mich aus großen Wassern;
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 er rettete mich von meinem mächtigen Feind und von meinen Hassern; denn sie waren mir zu stark;
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 sie hatten mich überfallen zur Zeit meines Unglücks; aber der HERR ward mir zur Stütze
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 und führte mich heraus in die Weite, er befreite mich; denn er hatte Wohlgefallen an mir.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 Der HERR vergalt mir nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände lohnte er mir;
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 denn ich habe die Wege des HERRN bewahrt und bin nicht abgefallen von meinem Gott,
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 sondern ich hatte alle seine Rechte vor mir und stieß seine Satzungen nicht von mir,
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 und ich hielt es ganz mit ihm und hütete mich vor meiner Sünde.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 Darum vergalt mir der HERR nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände vor seinen Augen.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Gegen den Frommen erzeigst du dich fromm, gegen den Redlichen redlich,
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 gegen den Reinen erzeigst du dich rein, aber den Hinterlistigen überlistest du.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 Denn du rettest alles elende Volk, aber du erniedrigst die Augen aller Stolzen.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Denn du, HERR, bist meine Leuchte; der HERR macht meine Finsternis licht;
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 denn mit dir kann ich Kriegsvolk zerschmeißen und mit meinem Gott über die Mauern springen.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 Dieser Gott! Sein Weg ist vollkommen, die Rede des HERRN ist geläutert; er ist ein Schild allen, die ihm vertrauen.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 Denn wer ist Gott, außer dem HERRN, und wer ist ein Fels, außer unserm Gott?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Gott umgürtet mich mit Kraft und macht meinen Weg unsträflich,
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 er macht meine Füße den Hirschen gleich und stellt mich auf meine Höhen;
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 er lehrt meine Hände streiten und meine Arme den ehernen Bogen spannen;
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 du gabst mir den Schild deines Heils, und deine Herablassung machte mich groß;
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 du machtest mir Raum zum Gehen, daß meine Knöchel nicht wankten.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 Ich jagte meinen Feinden nach und vertilgte sie und kehrte nicht um, bis sie aufgerieben waren;
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 ich rieb sie auf und zerschmetterte sie, daß sie nicht mehr aufstehen konnten; sie fielen unter meine Füße.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 Du hast mich gegürtet mit Kraft zum Streit, du hast unter mich gebeugt, die sich wider mich setzten.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 Du wandtest mir den Rücken meiner Feinde zu, und meine Hasser habe ich vertilgt.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 Sie schrieen, aber da war kein Retter; zu dem HERRN, aber er antwortete ihnen nicht.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 Und ich zerrieb sie wie Erdenstaub, zertrat sie wie Straßenkot und warf sie hinaus.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 Du rettetest mich aus den Zänkereien des Volkes und bewahrtest mich auf zum Haupt der Heiden; ein Volk, das ich nicht kannte, dient mir;
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 die Kinder der Fremden schmeicheln mir, sie folgen mir aufs Wort;
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 die Kinder der Fremden verzagen und kommen zitternd hervor aus ihren Schlössern.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 Es lebt der HERR, und gepriesen sei mein Fels, und erhoben werde der Gott meines Heils!
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 Der Gott, der mir Rache verlieh und mir die Völker unterwarf;
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 der mich meinen Feinden entrinnen ließ und mich trotz meiner Widersacher erhöhte, mich errettete von dem gewalttätigen Mann!
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 Darum will ich dich, o HERR, loben unter den Heiden und deinem Namen singen,
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 der seinem Könige große Siege verliehen hat und seinem Gesalbten Gnade erweist, David und seinem Samen bis in Ewigkeit!
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
