2 Samuel 11

1 Und nach Verlauf eines Jahres, zur Zeit, da die Könige auszuziehen pflegten, sandte David Joab und seine Knechte mit ihm und ganz Israel; und sie schlugen die Kinder Ammon nieder und belagerten Rabba. David aber blieb zu Jerusalem.

És volt az évnek fordultakor, amikor hadba vonulnak a királyok, elküldte Dávid Jóábot és szolgáit vele, meg egész Izraelt és elpusztították Ammón fiait és ostrom alá vették Rabbát, Dávid pedig Jeruzsálemben maradt.

2 Und es begab sich, als David um den Abend von seinem Lager aufstand und auf dem Dache des königlichen Hauses umherwandelte, sah er vom Dache aus ein Weib sich baden, und das Weib war von sehr schöner Gestalt.

Történt egyszer estefelé, fölkelt Dávid a fekvőhelyéről, járkált a király házának tetején és meglátott a tetőről egy fürdőző asszonyt; az asszony pedig nagyon szép ábrázatú volt.

3 Und David sandte hin und erkundigte sich nach dem Weibe, und man sprach: Ist das nicht Batseba, die Tochter Eliams, das Weib Urijas, des Hetiters?

Ekkor küldött Dávid és tudakozódott az asszony felől. Mondták: Hiszen ez Bat-Séba, Eliám leánya, a chittíta Úrija felesége.

4 Und David sandte Boten hin und ließ sie holen. Und sie kam zu ihm, und er schlief bei ihr. Sie aber reinigte sich von ihrer Unreinigkeit und kehrte wieder in ihr Haus zurück.

Erre küldött Dávid követeket, és elhozatta; odament hozzá, ő meg hált vele, midőn épen megtisztult volt tisztátalanságától. Erre visszatért házába.

5 Und das Weib ward schwanger und sandte hin und ließ es David anzeigen und sagen: Ich bin schwanger geworden!

Várandós lett az asszony, elküldött és tudtára adta Dávidnak és mondta: Várandós vagyok.

6 Da sandte David zu Joab und ließ ihm sagen: Sende mir Urija, den Hetiter! Und Joab sandte Urija zu David.

Ekkor küldött Dávid Jóábhoz: Küldd el hozzám a chittita Uriját. És elküldte Jóáb Úriját Dávidhoz.

7 Und als Urija zu ihm kam, fragte David, ob es mit Joab und mit dem Volk und mit dem Krieg gut stehe.

Odament tehát Úrija hozzá, és kérdezősködött Dávid Jóáb hogyléte felől, a népnek hogyléte felől és a háború hogyléte felől.

8 Und David sprach zu Urija: Geh in dein Haus hinab und wasche deine Füße! Und als Urija das Haus des Königs verließ, folgte ihm ein Geschenk des Königs.

Erre mondta Dávid Úrijának: Menj le házadba és mosd meg lábaidat. Kiment Urija a király házából és ment utána a király ajándéka.

9 Aber Urija legte sich vor der Tür des königlichen Hauses bei allen Knechten seines Herrn schlafen und ging nicht in sein Haus hinab.

S feküdt Úrija a király házának bejáratán mind az urának szolgáival és nem ment le házába.

10 Als man nun David sagte: Urija ist nicht in sein Haus hinabgegangen, sprach David zu ihm: Bist du nicht von der Reise gekommen? Warum bist du nicht in dein Haus hinabgegangen?

Tudtára adták Dávidnak, mondván: Nem ment le Úrija a házába. Ekkor szólt Dávid Úrijához: Nem útról jössz-e? Miért nem mentél le házadba?

11 Urija aber sprach zu David: Die Lade und Israel und Juda halten sich in Zelten auf, und mein Herr Joab und die Knechte meines Herrn lagern auf freiem Felde, und ich sollte in mein Haus gehen, essen und trinken und bei meinem Weibe liegen? So wahr du lebst und deine Seele lebt, ich tue solches nicht!

Szólt Úrija Dávidhoz: A láda meg Izrael és Jehúda sátrakban laknak, uram Jóáb pedig és uramnak szolgái a mezőn táboroznak és én bemenjek házamba, hogy egyem, igyam és háljak a feleségemmel? Életedre és lelked életére, nem teszem ezt a dolgot!

12 Und David sprach zu Urija: So bleibe heute auch hier, morgen will ich dir einen Auftrag geben! Also blieb Urija an jenem und am folgenden Tage zu Jerusalem.

Erre szólt Dávid Úrijához: Maradj itt ma is, és majd holnap elbocsátlak. Maradt tehát Úrija Jeruzsálemben aznap és másnap.

13 Und David lud ihn ein, bei ihm zu essen und zu trinken und machte ihn trunken; er ging aber am Abend gleichwohl aus, um sich auf einem Lager bei seines Herrn Knechten schlafen zu legen, und ging nicht in sein Haus hinab.

És hivatta őt Dávid; evett előtte és ivott, le is részegítette. Este kiment, hogy lefeküdjék a fekvőhelyén urának szolgái mellett, de házába nem ment le.

14 Am Morgen schrieb David einen Brief an Joab und sandte ihn durch Urija.

Volt pedig reggel, levelet írt Dávid Jóábnak és elküldte Úrija által.

15 Er schrieb aber also in dem Brief: Stellet Urija gerade dorthin, wo am heftigsten gekämpft wird, und wendet euch hinter ihm ab, daß er erschlagen werde und sterbe!

Írta pedig a levélben, mondván: Állítsátok Úriját a leghevesebb harc éle felé, s forduljatok el tőle, hogy megveressék és meghaljon.

16 Als nun Joab die Stadt einschloß, stellte er Urija an den Ort, von dem er wußte, daß tapfere Männer daselbst waren.

És volt, mikor ostromolta Jóáb a várost, arra a helyre állította Úriját, melyről tudta, hogy ott vitéz férfiak vannak.

17 Und als die Männer der Stadt einen Ausfall machten und wider Joab stritten, fielen etliche von dem Volk, von den Knechten Davids; dabei kam auch Urija, der Hetiter, um.

Ekkor kivonultak a város emberei, harcoltak Jóábbal, és elestek néhányan a nép közül, Dávid szolgái közül, és meghalt a chittita Úrija is.

18 Hierauf ließ Joab dem David den ganzen Verlauf des Streites melden;

Ekkor küldött Jóáb és tudtára adta Dávidnak a harcnak minden dolgát.

19 und er gebot dem Boten und sprach: Wenn du dem König den ganzen Verlauf des Streites erzählt hast

És megparancsolta a követnek, mondván: Midőn végeztél azzal, hogy elmondod a királynak a harcnak minden dolgát,

20 und siehst, daß der König zornig wird und zu dir spricht: Warum seid ihr zum Kampf so nahe an die Stadt herangekommen? Wisset ihr nicht, daß man von der Mauer herab zu schießen pflegt?

és lesz, ha fölgerjed a király haragja és azt mondja neked: minek közeledtetek a városhoz, hogy harcoljatok, nem tudtátok-e, hogy lőni fognak a falról?

21 Wer schlug Abimelech, den Sohn Jerub-Besets? Warf nicht ein Weib ein Stück von einem Mühlstein von der Mauer, so daß er zu Tebez starb? Warum seid ihr so nahe an die Mauer herangekommen? So sollst du sagen: Dein Knecht Urija, der Hetiter, ist auch tot!

ki ütötte agyon Abimélekhet, Jerubbéset fiát, nemde egy asszony dobott rá egy malomkődarabot a falról, úgy, hogy meghalt Tébéczben – minek közeledtetek a falhoz? – akkor mondjad: szolgád, a chittita Urija is meghalt.

22 Der Bote ging hin und kam und sagte David alles, was ihm Joab aufgetragen hatte.

Elment a követ, megérkezett és tudtára adta Dávidnak mindazt, mivel őt Jóáb küldte.

23 Und der Bote sprach zu David: Die Leute waren stärker als wir und machten einen Ausfall gegen uns auf das Feld; wir aber drängten sie zurück bis vor das Tor.

Szólt a követ Dávidhoz: Bizony erősebbek voltak nálunk az emberek, kijöttek ellenünk a mezőre, mi meg voltunk ő ellenük a kapu bejáratáig;

24 Und die Schützen schossen von der Mauer auf deine Knechte, so daß etliche von den Knechten des Königs umkamen; dazu ist dein Knecht Urija auch tot.

és lőttek a lövők szolgáidra a falról és meghaltak néhányan a király szolgái közül, a te szolgád, a chittita Úrija is meghalt.

25 David sprach zum Boten: Sage zu Joab: «Laß dich das nicht anfechten; denn das Schwert tötet bald diesen, bald jenen. Verstärke deinen Kampf gegen die Stadt und zerstöre sie!» Also sollst du ihn ermutigen.

Ekkor szólt Dávid a követhez: Így szólj Jóábhoz: ne tessék rossznak szemeidben ez a dolog, mert így is úgy is emészt a kard, erősen folytasd harcodat a város ellen s rombold le – így bátorítsd őt.

26 Als aber das Weib Urijas hörte, daß ihr Mann Urija tot war, trug sie Leid um ihren Herrn.

Midőn meghallotta Úrija felesége, hogy meghalt férje Úrija, gyászt tartott az ura fölött.

27 Doch die Trauer ging vorüber, und David sandte hin und ließ sie in sein Haus holen, und sie ward sein Weib und gebar ihm einen Sohn. Aber die Tat, welche David verübt hatte, mißfiel dem HERRN.

Midőn elmúlt a gyász, küldött Dávid és befogadta őt házába, lett neki feleségül és szült neki fiút; és rossznak tetszett a dolog, melyet cselekedett Dávid, az Örökkévaló szemeiben.