Hohelied 1
1 Das Lied der Lieder, von Salomo.
Énekek éneke, Salamontól.
2 O möcht’ er mich küssen mit seines Mundes Küssen! Denn deine Liebe ist wonniger als Wein!
Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
3 Köstlich ist der Duft deiner Salben; wie ausgegossenes Salböl ist dein Name: drum haben die Mädchen dich lieb.
Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
4 Zieh mich dir nach, komm, laß uns eilen! Führe mich, König, in deine Gemächer! »Wir wollen jubeln und deiner uns freuen, wollen preisen deine Liebe mehr als Wein!« Ach, inniglich lieben sie dich.
Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
5 Gebräunt bin ich, aber doch schön, ihr Töchter Jerusalems, wie die Zelte von Kedar, wie Salomos Teppiche.
Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
6 Seht mich nicht an, daß so gebräunt ich bin, daß die Sonne mich so verbrannt hat! Meiner Mutter Söhne waren böse auf mich, bestellten mich zur Hüterin der Weinberge; meinen eignen Weinberg hab’ ich nicht gehütet.
Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Tu mir kund, du, den meine Seele liebt: wo weidest du, wo lagerst du zur Mittagszeit? Denn warum soll als Verirrte ich erscheinen bei den Herden deiner Genossen? –
Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
8 »Wenn du das nicht weißt, du schönste unter den Weibern, so geh nur hinaus, den Spuren der Herde nach, und weide deine Zicklein bei den Zelten der Hirten!«
Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
9 »Einem Prachtroß an Pharaos Prunkwagen vergleiche ich dich, meine Freundin:
Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
10 reizend sind deine Wangen im Schmuck der Kettchen, dein Hals in den Perlenschnüren!
Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
11 Goldene Kettchen lassen wir dir machen mit Kügelchen von Silber.« –
Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
12 Solange der König noch in seinem Kreise weilte, gab meine Narde ihren Duft.
Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
13 Mein Geliebter ist mir wie ein Myrrhenbündlein, das am Busen mir ruht;
Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
14 ein Cyprusgebinde ist mir mein Geliebter in den Weinbergen von Engedi. –
cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
15 »O schön bist du, meine Freundin, ja, du bist schön! Deine Augen sind Taubenaugen.« –
Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
16 »O schön bist du, mein Geliebter, ja holdselig! Sieh, unser Lager ist frisches Grün;
Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
17 unsres Hauses Gebälk sind Zedern, unser Getäfel Zypressen.«
házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
