< Psalm 60 >
1 Dem Musikmeister, nach (der Singweise = Melodie) »Lilie des Zeugnisses«; ein Lied Davids zum Lehren, als er mit den Syrern von Mesopotamien und mit den Syrern von Zoba Krieg führte und Joab zurückkehrte und die Edomiter im Salztal schlug, zwölftausend Mann. Gott, du hast uns verworfen, uns zersprengt,
Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
2 Du hast das Land erschüttert, hast es zerrissen: o heile seine Risse, denn es wankt!
Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
3 Dein Volk hast du Hartes erleben lassen, hast Taumelwein uns zu trinken gegeben;
A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
4 doch deinen Getreuen hast eine Flagge du wehen lassen, damit sie sich flüchten konnten vor dem Bogen (des Feindes). (SELA)
Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
5 Daß deine Geliebten gerettet werden, hilf uns mit deiner Rechten, erhöre uns!
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
6 Gott hat in seiner Heiligkeit gesprochen: »(Als Sieger) will ich frohlocken, will Sichem verteilen und das Tal von Sukkoth (als Beutestück) vermessen.
Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
7 Mein ist Gilead, mein auch Manasse, und Ephraim ist meines Hauptes Schutzwehr, Juda mein Herrscherstab.
Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
8 Moab (dagegen) ist mein Waschbecken, auf Edom werfe ich meinen Schuh; jauchze mir zu, Philisterland!«
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
9 Wer führt mich hin zur festen Stadt, wer geleitet mich bis Edom?
Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
10 Hast nicht du uns, o Gott, verworfen und ziehst nicht aus, o Gott, mit unsern Heeren?
Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
11 O schaff uns Hilfe gegen den Feind! denn nichtig ist Menschenhilfe.
Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
12 Mit Gott werden wir Taten vollführen, und er wird unsre Bedränger zertreten.
Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.