Psalm 48

1 Ein Lied, ein Psalm von den Korahiten. Groß ist der HERR und hoch zu preisen

Ének. Zsoltár Kórach fiaitól. Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, Istenünk városában, az ő szent hegyén.

2 Herrlich ragt empor, die Wonne der ganzen Erde, der Zionsberg, der wahre Götterberg, die Stadt eines großen Königs.

Szép emelkedésű, az egész földnek öröme, Czión hegye — észak hátulján — nagy királynak a vára.

3 Gott hat in ihren Palästen sich kundgetan als eine feste Burg.

Kastélyaiban az Isten megismertette magát mentsvárnak.

4 Denn siehe, die Könige hatten sich versammelt, waren vereint herangezogen;

Mert íme, a királyok összejöttek eltüntek egyetemben.

5 doch als sie’s sahen, waren sie betroffen, erschraken, flohen bestürzt davon;

Ők láttak, akképen bámultak, megréműltek, elsiettek.

6 Zittern erfaßte sie dort, Angst wie ein Weib in Wehen.

Reszketés fogta el őket ott, vajudás mint a szűlő nőt.

7 Durch einen Oststurm zertrümmertest du die stolzen Tharsisschiffe.

Keleti széllel összetörsz Tarsís-hajókat.

8 Wie wir’s gehört, so haben wir’s nun gesehen in der Stadt des HERRN der Heerscharen, unsres Gottes Stadt: Gott läßt sie auf ewig feststehn. (SELA)

Ahogy hallottuk, úgy láttuk az Örökkévalónak, a seregek urának városában, Istenünk városában: Isten szilárdítsa azt meg örökre. Széla.

9 Wir gedenken, o Gott, deiner Gnade inmitten deines Tempels.

Elképzeltük, Isten, a te kegyedet benn a templomodban.

10 Wie dein Name, o Gott, so reicht auch dein Ruhm bis an die Enden der Erde; mit Gerechtigkeit ist deine Rechte gefüllt.

A milyen a neved Isten, olyan a dicséreted, a föld széléig; igazsággal teli a jobbod.

11 Des freue sich der Zionsberg, jubeln mögen die Töchter Judas um deiner Gerichte willen!

Örűl Czión hegye, újjonganak Jehúda lányai, ítéleteid okából.

12 Umkreist den Zion, umwandelt ihn rings und zählt seine Türme;

kerüljétek meg Cziónt, és járjátok körül, számláljátok meg tornyait.

13 betrachtet genau seine Bollwerke, mustert seine Paläste, damit ihr dem künftgen Geschlecht erzählet,

Fordítsátok szíveteket bástyájára, lépdeljetek át kastélyain, azért hogy elbeszéljétek az utóbbi nemzedéknek.

14 daß dies ist Gott, unser Gott: immer und ewig wird er uns führen [bis zum Tode].

Mert ez Isten, a mi Istenünk, mindörökké; ő vezérel minket holtiglan.