< Psalm 16 >
1 Ein Lied von David. Behüte mich, Gott, denn bei dir such’ ich Zuflucht!
Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
2 Ich sage zu Gott: »Mein Allherr bist du,
Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
3 und von den Heiligen im Lande (sag ich): »Dies sind die Edlen, an denen mein ganzes Herz hängt.«
A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
4 Vielfaches Leid erwächst den Verehrern anderer (Götter): ich mag ihre Bluttrankopfer nicht spenden und ihre Namen nicht auf meine Lippen nehmen.
Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
5 Der HERR ist mein Erbgut und Becherteil; du bist’s, der mein Los mir sichert.
Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
6 Die Meßschnur ist mir gefallen aufs lieblichste ja, mein Erbteil gefällt mir gar wohl.
A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
7 Ich preise den HERRN, der mich freundlich beraten; auch nächtens mahnt mich mein Herz dazu.
Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
8 Ich habe den HERRN mir beständig vor Augen gestellt: steht er mir zur Rechten, so wanke ich nicht.
Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
9 Drum freut sich mein Herz, und meine Seele frohlockt: auch mein Leib wird sicher wohnen.
Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
10 Denn du gibst meine Seele dem Totenreich nicht preis, du läßt deinen Frommen nicht schaun die Vernichtung. (Sheol )
Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra, nem engeded jámborodat vermet látnia. (Sheol )
11 Du weisest mir den Weg des Lebens: vor deinem Angesicht sind Freuden in Fülle und Segensgaben in deiner Rechten ewiglich.
“Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!