< Psalm 16 >

1 Ein Lied von David. Behüte mich, Gott, denn bei dir such’ ich Zuflucht!
Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
2 Ich sage zu Gott: »Mein Allherr bist du,
Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
3 und von den Heiligen im Lande (sag ich): »Dies sind die Edlen, an denen mein ganzes Herz hängt.«
A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
4 Vielfaches Leid erwächst den Verehrern anderer (Götter): ich mag ihre Bluttrankopfer nicht spenden und ihre Namen nicht auf meine Lippen nehmen.
Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
5 Der HERR ist mein Erbgut und Becherteil; du bist’s, der mein Los mir sichert.
Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
6 Die Meßschnur ist mir gefallen aufs lieblichste ja, mein Erbteil gefällt mir gar wohl.
A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
7 Ich preise den HERRN, der mich freundlich beraten; auch nächtens mahnt mich mein Herz dazu.
Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
8 Ich habe den HERRN mir beständig vor Augen gestellt: steht er mir zur Rechten, so wanke ich nicht.
Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
9 Drum freut sich mein Herz, und meine Seele frohlockt: auch mein Leib wird sicher wohnen.
Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
10 Denn du gibst meine Seele dem Totenreich nicht preis, du läßt deinen Frommen nicht schaun die Vernichtung. (Sheol h7585)
Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra, nem engeded jámborodat vermet látnia. (Sheol h7585)
11 Du weisest mir den Weg des Lebens: vor deinem Angesicht sind Freuden in Fülle und Segensgaben in deiner Rechten ewiglich.
“Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!

< Psalm 16 >