< Psalm 127 >

1 Ein Wallfahrtslied Salomos. Wenn der HERR das Haus nicht baut,
Zarándoklás éneke. Salamontól. Ha az Örökkévaló nem építi fel a házat, hiába fáradoztak vele építői; ha az Örökkévaló nem őrzi meg a várost: hiába virraszt az őr.
2 Vergebens ist’s für euch, daß früh ihr aufsteht und spät noch sitzt bei der Arbeit, um das Brot der Mühsal zu essen; ebenso (reichlich) gibt er’s seinen Freunden im Schlaf. –
Hiába az nektek, kik korán keltek, későn ültök, kik eszitek a gyötrődés kenyerét: így ad ő kedveltjének alvásban.
3 Ja, Söhne sind ein Geschenk des HERRN, und Kindersegen ist eine Belohnung.
Íme, birtok az Örökkévalótól gyermekek, jutalom a testnek gyümölcse.
4 Wie Pfeile in der Hand eines Kriegers, so sind die Söhne der Jugendkraft:
Mint nyilak vitéznek kezében, olyanok az ifjúkor gyermekei;
5 wohl dem Manne, der mit ihnen seinen Köcher gefüllt hat! Die werden nicht zuschanden, wenn sie verhandeln mit Widersachern im Stadttor.
boldog a férfi, ki megtöltötte tegzét velök, nem szégyenülnek meg, midőn ellenségekkel beszélnek a kapúban.

< Psalm 127 >