< Psalm 120 >
1 Ein Wallfahrtslied. Ich rief zum HERRN in meiner Not:
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
2 O HERR, errette mich von der Lügenlippe, von der trügerischen Zunge!
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3 Was wird Er dir jetzt und in Zukunft bescheren, du trügerische Zunge?
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4 Geschärfte Kriegerpfeile samt Kohlen vom Ginsterstrauch!
Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5 Wehe mir, daß ich als Fremdling in Mesech weile, daß ich wohne bei den Zelten von Kedar!
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6 Lange genug schon weile ich hier bei Leuten, die den Frieden hassen.
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7 Ich bin ganz friedlich gestimmt, doch was ich auch rede: sie gehen auf Krieg aus.
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.