Sprueche 14

1 Frau Weisheit baut ihr Haus auf, aber Frau Torheit reißt es mit eigenen Händen nieder. –

A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

2 Wer in seiner Redlichkeit wandelt, fürchtet den HERRN; wer aber krumme Wege geht, verachtet ihn. –

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

3 Im Munde des Narren ist eine Rute für seinen Hochmut, aber dem Weisen dienen seine Lippen zum Schutz. –

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

4 Wo keine Ochsen sind, bleibt die Krippe rein, aber reicher Ertrag kommt durch die Kraft von Pflugstieren. –

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

5 Ein wahrhaftiger Zeuge lügt nicht, aber ein falscher Zeuge trägt Lügen vor. –

A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

6 Der Spötter sucht Weisheit, ohne sie zu finden; aber für den Verständigen ist die Erkenntnis etwas Leichtes. –

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

7 Gehe von einem törichten Menschen weg, denn du lernst da nichts von einsichtsvollen Lippen kennen. –

Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

8 Die Weisheit des Klugen besteht darin, daß er auf seinen Weg acht gibt; aber die Narrheit der Toren ist Enttäuschung für sie selbst. –

Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

9 Der Toren spottet das Schuldopfer; aber unter Rechtschaffenen herrscht gutes Einvernehmen. –

A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10 Das Herz allein kennt seinen Kummer, und auch in seine Freude kann sich kein Fremder mischen. –

A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

11 Das Haus der Gottlosen wird zerstört werden, das Zelt der Rechtschaffenen aber wird in Blüte stehen. –

Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12 Mancher Weg erscheint einem Menschen gerade, aber das Ende davon sind Wege des Todes. –

Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

13 Sogar beim Lachen kann das Herz Kummer empfinden, und das Ende der Freude ist (oft) Traurigkeit. –

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14 Den Lohn für seine Wege bekommt der zu schmecken, dessen Herz abtrünnig ist, und ebenso ein guter Mensch für seine Handlungen. –

Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

15 Der Einfältige glaubt jedem Wort, der Kluge aber gibt auf seine Schritte acht. –

Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16 Der Weise ist vorsichtig und meidet das Böse, der Tor aber ereifert sich und ist sorglos. –

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

17 Der Jähzornige richtet Torheit an, ein besonnener Mensch aber bleibt ruhig. –

A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

18 Die Einfältigen eignen sich Dummheit an, die Klugen aber werden mit Erfahrung gekrönt. –

Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19 Die Bösen müssen sich vor den Guten verneigen und die Gottlosen an den Türen des Gerechten stehen. –

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20 Sogar seinem Freunde ist der Arme widerwärtig; aber derer, die den Reichen lieben, sind viele. –

Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21 Wer seinen Nächsten verächtlich behandelt, versündigt sich; wer sich aber der Unglücklichen erbarmt: Heil ihm! –

A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22 Wahrlich, wer auf Böses sinnt, wird irre gehen; aber Liebe und Vertrauen erntet, wer gute Absichten hegt. –

Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

23 Bei jeder sauren Arbeit kommt ein Gewinn heraus, aber leeres Geschwätz bringt nur Verlust. –

Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

24 Für weise Menschen ist ihr Reichtum eine Krone, der Kranz der Toren aber ist die Torheit. –

A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.

25 Ein wahrhaftiger Zeuge ist ein Lebensretter; wer aber Lügen ausspricht, ist ein falscher Zeuge. –

Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26 In der Gottesfurcht liegt eine starke Sicherheit, und auch die Kinder eines solchen haben darin eine Zuflucht. –

Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

27 Die Gottesfurcht ist ein Born des Lebens, um den Schlingen des Todes zu entgehen. –

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

28 Auf der Menge des Kriegsvolks beruht das Ansehen eines Königs; aber der Mangel an Kriegsmannschaft führt den Sturz eines Fürsten herbei. –

A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29 Ein Geduldiger beweist viel Einsicht, aber ein Jähzorniger treibt die Torheit auf die Spitze. –

A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

30 Ein gelassenes Herz ist des Leibes Leben, aber Leidenschaftlichkeit ist wie Wurmfraß in den Gebeinen. –

A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31 Wer den Geringen bedrückt, beschimpft den, der ihn geschaffen hat; wer sich aber des Armen erbarmt, erweist jenem Ehre. –

A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

32 Durch seine Bosheit wird der Gottlose gestürzt; aber der Gerechte bleibt auch im Tode noch getrost. –

Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33 Im Herzen des Verständigen ruht die Weisheit verschlossen; was aber im Inneren der Toren ist, gibt sich kund. –

Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.

34 Gerechtigkeit erhöht ein Volk, aber die Sünde ist die Schmach der Völker. –

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

35 Des Königs Gunst wird dem klugen Diener zuteil, aber einen unbrauchbaren wird sein Ingrimm treffen.

A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.