Job 38

1 Da antwortete der HERR dem Hiob aus dem Wettersturme heraus folgendermaßen:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 »Wer ist’s, der da den Heilsplan Gottes verdunkelt mit Worten ohne Einsicht?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Auf! Gürte dir die Lenden wie ein Mann, so will ich dich fragen, und du belehre mich!«

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 »Wo warst du, als ich die Erde baute? Sprich es aus, wenn du Einsicht besitzest!

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Wer hat ihre Maße bestimmt – du weißt es ja! –, oder wer hat die Meßschnur über sie ausgespannt?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Worauf sind ihre Grundpfeiler eingesenkt worden, oder wer hat ihren Eckstein gelegt,

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 während die Morgensterne allesamt laut frohlockten und alle Gottessöhne jauchzten?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 Und wer hat das Meer mit Toren verschlossen, als es hervorbrach, aus dem Mutterschoß heraustrat?

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 Als ich Gewölk zu seinem Kleide machte und dunkle Nebel zu seinen Windeln?

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 Als ich ihm das von mir bestimmte Gebiet absteckte und ihm Riegel und Tore herstellte

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 und sprach: ›Bis hierher darfst du kommen, aber nicht weiter, und hier soll sich der Stolz deiner Wellen brechen!‹

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 Hast du jemals, seitdem du lebst, das Morgenlicht bestellt? Hast du dem Frührot seine Stätte angewiesen,

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 daß es die Säume der Erde erfasse und die Frevler von ihr verscheucht werden?

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 Sie (die Erde) verwandelt sich alsdann wie Wachs unter dem Siegel, und alles stellt sich dar wie ein Prachtgewand;

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 den Frevlern aber wird ihr Licht entzogen, und der zum Schlagen schon erhobene Arm zerbricht.

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Bist du bis zu den Quellen des Meeres gekommen, und hast du die tiefsten Tiefen des Weltmeers durchwandelt?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 Haben sich vor dir die Pforten des Todes aufgetan, und hast du die Pforten des Schattenreichs gesehen?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 Hast du die weiten Flächen der Erde überschaut? Sage an, wenn du dies alles weißt!

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 Wo geht denn der Weg nach der Wohnung des Lichts, und die Finsternis, wo hat sie ihre Heimstätte,

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 daß du sie in ihr Gebiet hinbringen könntest und daß die Pfade zu ihrem Hause dir bekannt wären?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 Du weißt es ja, denn damals wurdest du ja geboren, und die Zahl deiner Lebenstage ist groß!

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 Bist du zu den Vorratskammern des Schnees gekommen, und hast du die Speicher des Hagels gesehen,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 den ich aufgespart habe für die Drangsalszeiten, für den Tag des Kampfes und des Krieges?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 Wo ist der Weg dahin, wo das Licht sich teilt und von wo der Ostwind sich über die Erde verbreitet?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 Wer hat der Regenflut Kanäle gespalten und einen Weg dem Donnerstrahl gebahnt,

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 um regnen zu lassen auf menschenleeres Land, auf die Steppe, wo niemand wohnt,

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 um die Einöde und Wildnis reichlich zu tränken und Pflanzengrün sprießen zu lassen?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 Hat der Regen einen Vater, oder wer erzeugt die Tropfen des Taues?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 Aus wessen Mutterschoße geht das Eis hervor, und wer läßt den Reif des Himmels entstehen?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 Wie zu Stein verhärten sich die Wasser, und der Spiegel der Fluten schließt sich zur festen Decke zusammen.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 Vermagst du die Bande des Siebengestirns zu knüpfen oder die Fesseln des Orion zu lösen?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 Läßt du die Bilder des Tierkreises zur rechten Zeit hervortreten, und leitest du den Großen Bären samt seinen Jungen?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 Kennst du die für den Himmel gültigen Gesetze, oder bestimmst du seine Herrschaft über die Erde?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 Kannst du deine Stimme hoch zu den Wolken dringen lassen, daß strömender Regen dich bedecke?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 Entsendest du die Blitze, daß sie hinfahren und zu dir sagen: ›Hier sind wir‹?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 Wer hat Weisheit in die Wolkenschichten gelegt oder wer dem Luftgebilde Verstand verliehen?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 Wer zählt die Federwolken mit Weisheit ab, und die Schläuche des Himmels, wer läßt sie sich ergießen,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 wenn das Erdreich sich zu Metallguß verhärtet hat und die Schollen sich fest zusammenballen?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 Erjagst du für die Löwin die Beute, und stillst du die Gier der jungen Leuen,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 wenn sie in ihren Höhlen kauern, im Dickicht auf der Lauer liegen?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 Wer verschafft dem Raben sein Futter, wenn seine Jungen zu Gott schreien und wegen Mangels an Nahrung umherirren?

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?