Rut 2
1 Es war auch ein Mann, ein Verwandter des Mannes der Naemi, von dem Geschlecht Elimelechs, mit Namen Boas; der war ein wohlhabender Mann.
Noéminak pedig volt egy rokona a férjéről, egy derék vitéz férfi, Elímélekh családjából, s neve Bóáz.
2 Und Ruth, die Moabitin, sprach zu Naemi: Laß mich aufs Feld gehen und Ähren auflesen dem nach, vor dem ich Gnade finde. Sie aber sprach zu ihr: Gehe hin, meine Tochter.
És szólt a móabita Rúth Noémihoz: Hadd megyek, kérlek, a mezőre, és hadd szedek kalászokat olyan után, akinek szemében kegyet találok. Mondta neki: menj leányom!
3 Sie ging hin, kam und las auf, den Schnittern nach, auf dem Felde. Und es begab sich eben, daß dasselbe Feld war des Boas, der von dem Geschlecht Elimelechs war.
Ment tehát, odaért és szedegetett a mezőn az aratók után; s történetesen úgy esik vele, hogy az egy telke volt Bóaz mezejének, aki Elímélekh családjából való volt.
4 Und siehe, Boas kam eben von Bethlehem und sprach zu den Schnittern: Der HERR mit euch! Sie antworteten: Der HERR segne dich!
S íme Bóáz jött Bét-Léchemből és mondta az aratóknak: Az Örökkévaló veletek! Mondták neki: Áldjon meg az Örökkévaló!
5 Und Boas sprach zu seinem Knechte, der über die Schnitter gestellt war: Wes ist die Dirne?
És mondta Bóáz a legényének, aki felügyelt az aratók fölött: Kié ez a leány?
6 Der Knecht, der über die Schnitter gestellt war, antwortete und sprach: Es ist die Dirne, die Moabitin, die mit Naemi wiedergekommen ist von der Moabiter Lande.
Felelt a legény, aki felügyelt az aratók fölött s mondta: Móabita leány az, aki visszatért Noémival Móáb mezőségéről;
7 Denn sie sprach: Laßt mich doch auflesen und sammeln unter den Garben, den Schnittern nach; und ist also gekommen und dagestanden vom Morgen an bis her und bleibt wenig daheim.
mondta ugyanis: hadd szedegetek, kérlek, és gyüjtsek a kévék közt az aratók után, el is jött és maradt reggel óta mostanáig; csak keveset tartózkodik a házban.
8 Da sprach Boas zu Ruth: Hörst du es, meine Tochter? Du sollst nicht gehen auf einen andern Acker, aufzulesen, und gehe auch nicht von hinnen, sondern halte dich zu meinen Dirnen.
Erre szólt Bóáz Rúthhoz: Nemde hallottad leányom, ne menj más mezőre szedni, s ne is távozz el innen, hanem itt csatlakozzál az én leányzóimhoz.
9 Und siehe, wo sie schneiden im Felde, da gehe ihnen nach. Ich habe meinen Knechten geboten, daß dich niemand antaste. Und so dich dürstet, so gehe hin zu dem Gefäß und trinke von dem, was meine Knechte schöpfen.
Szemeid azon mezőn legyenek, melyet aratnak, s menj utánuk; nemde megparancsoltam a legényeknek, hogy ne bántsanak téged; s ha szomjúzol, menj az edényekhez és igyál abból, amit merítenek a legények.
10 Da fiel sie auf ihr Angesicht und beugte sich nieder zur Erde und sprach zu ihm: Womit habe ich die Gnade gefunden vor deinen Augen, daß du mich ansiehst, die ich doch fremd bin?
És arczára vetette magát és földre borult és szólt hozzá: Miért találtam kegyet szemeidben, hogy ismersz engem, holott idegen vagyok?
11 Boas antwortete und sprach zu ihr: Es ist mir angesagt alles, was du hast getan an deiner Schwiegermutter nach deines Mannes Tod: daß du verlassen hast deinen Vater und deine Mutter und dein Vaterland und bist zu meinem Volk gezogen, das du zuvor nicht kanntest.
Felelt Bóáz és mondta neki: Jól megmondták nekem mindazt, amit cselekedtél napaddal férjed halála után, elhagytad ugyanis atyádat és anyádat meg szülőföldedet és mentél oly néphez, melyet nem ismertél tegnap, tegnapelőtt.
12 Der HERR vergelte dir deine Tat, und dein Lohn müsse vollkommen sein bei dem HERRN, dem Gott Israels, zu welchem du gekommen bist, daß du unter seinen Flügeln Zuversicht hättest.
Fizesse meg az Örökkévaló cselekedetedet s legyen jutalmad teljes az Örökkévaló, Izraél Istene részéről, akihez jöttél, szárnyai alá menedéket keresni.
13 Sie sprach: Laß mich Gnade vor deinen Augen finden, mein Herr; denn du hast mich getröstet und deine Magd freundlich angesprochen, so ich doch nicht bin wie deiner Mägde eine.
Mondta: Találjak kegyet a te szemedben, uram! Mert megvigasztaltál és szívére beszéltél szolgálódnak, holott olyan sem vagyok, mint egyike a te szolgálóidnak.
14 Boas sprach zu ihr, da Essenszeit war: Mache dich hier herzu und iß vom Brot und tauche deinen Bissen in den Essig. Und sie setzte sich zur Seite der Schnitter. Er aber legte ihr geröstete Körner vor, und sie aß und ward satt und ließ übrig.
És mondta neki Bóáz az evés idején: Lépj ide s egyél a kenyérből és mártsd be falatodat az eczetbe. Leült tehát az aratók oldalán; oda nyujtott neki pörkölt gabonaszemet, evett, jóllakott és még hagyott is.
15 Und da sie sich aufmachte, zu lesen, gebot Boas seinen Knechten und sprach: Laßt sie auch zwischen den Garben lesen und beschämt sie nicht;
Erre fölkelt szedegetni; s megparancsolta Bóáz a legényeinek, mondván: a kévék közt is szedegethet ne szégyenítsétek meg;
16 Auch von den Haufen laßt übrigbleiben und laßt liegen, daß sie es auflese, und niemand schelte sie darum.
ki is huzogathattok számára a csomókból, hogy elhagyjátok, ő meg felszedje, s ne dorgáljátok őt!
17 Also las sie auf dem Felde bis zum Abend und schlug's aus, was sie aufgelesen hatte; und es war bei einem Epha Gerste.
És szedegetett a mezőn egész estig, s kiverte azt, amit szedegetett, s lett mintegy éfányi árpa.
18 Und sie hob's auf und kam in die Stadt; und ihre Schwiegermutter sah es, was sie gelesen hatte. Da zog sie hervor und gab ihr, was übriggeblieben war, davon sie satt war geworden.
Fölvette és bement a városba, s látta a napa azt, amit szedegetett; erre elővette és oda adta neki azt, amit meghagyott jóllakta után.
19 Da sprach ihre Schwiegermutter zu ihr: Wo hast du heute gelesen, und wo hast du gearbeitet? Gesegnet sei, der dich angesehen hat! Sie aber sagte es ihrer Schwiegermutter, bei wem sie gearbeitet hätte, und sprach: Der Mann, bei dem ich heute gearbeitet habe, heißt Boas.
S mondta neki az ő napa: Hol szedegettél ma s hol dolgoztál? Áldott legyen, aki tekintettel volt reád! Ekkor tudtára adta napának, hogy kinél dolgozott s mondta: a férfiu neve, kinél ma dolgoztam, Bóáz.
20 Naemi aber sprach zu ihrer Schwiegertochter: Gesegnet sei er dem HERRN! denn er hat seine Barmherzigkeit nicht gelassen an den Lebendigen und an den Toten. Und Naemi sprach zu ihr: Der Mann gehört zu uns und ist unser Erbe.
S mondta Noémi a menyének: Áldott legyen ő az Örökkevalótól, hogy nem hagyta el szeretetét az élők iránt és a holtak iránt! S mondta neki Noémi: Közel áll hozzánk a férfi, rokonaink közül való.
21 Ruth, die Moabitin, sprach: Er sprach auch das zu mir: Du sollst dich zu meinen Leuten halten, bis sie mir alles eingeerntet haben.
És szólt a móabita Rúth: Sőt így szólt hozzám: az én cselédeimhez csatlakozzál, míg el nem végezték az én egész aratásomat.
22 Naemi sprach zu Ruth, ihrer Schwiegertochter: Es ist gut, meine Tochter, daß du mit seinen Dirnen ausgehst, auf daß nicht jemand dir dreinrede auf einem andern Acker.
És szólt Noémi menyéhez Rúthhoz: Jó az, leányom, hogy kimész az ő szolgálóival s ne érjenek téged más mezőn.
23 Also hielt sie sich zu den Dirnen des Boas, daß sie las, bis daß die Gerstenernte und Weizenernte aus war; und kam wieder zu ihrer Schwiegermutter.
Csatlakozott tehát Bóáz szolgálóihoz, hogy szedegessen, míg nem vége volt az árpaaratásnak és a búzaaratásnak. Lakott pedig az ő napával.
